A mentők túlélő emberek és holttestek után kutatnak a Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa elleni támadásokban lerombolt kollégium romjai alatt – írja a Guardian.
Volodimir Timosko, a Harkiv megyei rendőrség vezetője elmondta, hogy jelenleg 19 halottról – köztük egy gyermekről – és 20 sebesültről tudnak, és a halálos áldozatok száma várhatóan emelkedni fog, miután orosz rakéták csapódtak be két kollégiumba.
Recep Tayyip Erdogan, a Török Köztársaság elnöke nukleáris katasztrófára figyelmeztetett ukrajnai látogatásán, amikor először beszélt személyesen Volodimir Zelenszkijjel.
Az Oroszország által ellenőrzött Dél-Ukrajnában lévő legnagyobb európai atomerőmű körül kirobbant ütközetek aggodalmat keltettek a vezetőkben. Antonio Guterres, az ENSZ vezetője az Erdogannal folytatott megbeszélések során arra figyelmeztetett, hogy az erőmű bármilyen károsodása „öngyilkossággal” érne fel.
„Aggódunk, és nem szeretnénk egy újabb Csernobilt” – mondta Erdogan a Moscow Times szerint, miután biztosította az ukrán elnököt Ankara támogatásáról.
Széles körben terjedő elégedetlenség, kimerültség, rossz minőségű felszerelés és fosztogatások jellemzik az ukrajnai háborút – számolt be Pavel Filatyev, egy orosz elit alakulat egykori tagja, aki részt vett a háborúban.
Az egykori ejtőernyős augusztus elején hozta nyilvánosságra azt a 141 oldalas beszámolóját, amelyben az ukrajnai háborúról értekezik. Ebben teljes részletességgel számolt be a februári és márciusi harctéri tapasztalatairól – írja a Guardian. Az egységének a tagjai nagyon kimerültek voltak, a háborút pedig rossz minőségű és hiányos fegyverekkel vívták, csupa olyan ember, akinek fogalma sem volt az offenzíva céljáról – emlékezett vissza Pavel Filatyev.
Állítása szerint a fegyveres erők nagy többsége nem elégedett sem a kormánnyal, sem pedig Vlagyimir Putyinnal, ahogy a védelmi miniszterrel sem, aki soha nem látott közelről hadsereget.
Egyszerűen nem maradhatok tovább csendben, még ha tudom is, hogy valószínűleg nem változtatok semmin, csak talán bolond módon hatalmas bajba sodrom magam
– közölte Pavel Filatyev. Majd hozzátette, nem tudja, hogy indítottak-e ellene büntetőeljárást, a letartóztatás elkerülése érdekében azonban többször változtatott a tartózkodási helyén az utóbbi időben.
Azokon a területeken is készülnek az iskolakezdésre Ukrajnában, ahol nemrég még folytak a harcok. Ivanivka a dél-ukrajnai Herszon megyében található. Júliusban sikerült csak az ukrán gyalogsági dandárnak visszafoglalnia a területet az oroszoktól.
Az iskolát felújították, az ablakokat kicserélték, a golyó okozta lyukakat elfedik – illetve minden újranyíló intézménynél alapkövetelmény, hogy legyen óvóhely.
Felújítjuk a lépcsőket, és ide az alagsorba mutató nyilakat festünk
– mutatott az iskolaigazgató az óvóhely felé vezető lépcsőkre.
Ez a helyiség többé-kevésbé készen van. A felújítás közepén vagyunk. Kicseréljük az elektromos vezetékeket. Padokat fogunk idetenni. Ide egy táblát és egy tévéképernyőt fogunk felakasztani. A háború folytatódik, de az élet is folytatódik. A gyerekeknek pedig iskolába kell járniuk
– tette hozzá Igor Tyerevko igazgató. Az iskola alagsora a háború kirobbanása óta óvóhelyként funkcionált – írja az Euronews.
Anatolij Antonov orosz amerikai nagykövet szerint a szokásos kereskedelmi és gazdasági együttműködés a washingtoni szankciópolitika áldozatává válik – írja a TASS.
Megakasztotta a korlátozásokat, Washington léptelen belátni, hogy választási stratégiája megbukott
– idézte a nagykövetség sajtószolgálata.
Nyilvánvaló, hogy a gazdaságunk megfojtására, feldarabolására tett kísérletek kudarcot vallottak
– részletezte.
„Az Egyesült Államok mindössze annyit ért el, hogy destabilizálta a világgazdaságot, amely egyébként is egy világjárvány következményeivel is küszködött” – fejtegette a nagykövet. „A korlátozások visszaszállnak a szankciós őrület kitalálóira” – tette hozzá.
Anatolij Antonov szerint a megszokott üzleti kapcsolatok az Egyesült Államok szankciós politikájának áldozatává váltak.
A kaotikus és értelmetlen washingtoni korlátozások rengeteg pénzbe kerülnek mind a vállalkozásoknak, mind pedig az egyszerű polgároknak, ez a másik „eredmény”.
– részletezte a nagykövet.
Oroszországnak nem sikerült előnyhöz jutnia a kibertérben Ukrajnával szemben – állítja a brit hírszerzés. Jeremy Fleming, a brit hírszerzés vezetője szerint a háborúban részt vevő mindkét fél kamatoztatja a kiberképességeit a győzelem érdekében. A The Economist című lapban jelent meg pénteken egy véleménycikke a témával kapcsolatban, amelyet a Guardian is szemlézett.
Putyin elnök eddig összességében elvesztette az információs háborút Ukrajnában és a Nyugaton. Bár ez ok az ünneplésre, nem szabad alábecsülnünk, hogy az orosz dezinformáció a világ más részein hogyan zajlik
– részletezte.
Akárcsak a szárazföldi inváziója esetében, úgy tűnik, Oroszország kezdeti tervei az online térben is kudarcot vallottak. Az ország offenzív kibereszközök használata terén felelőtlen és válogatás nélküli volt
– tette hozzá Jeremy Fleming. Oroszország WhisperGate szoftvereket alkalmazott annak érdekében, hogy az ukrán kormányzati szoftvereket megsemmisítsék és elrontsák.
Hozzátette, hogy Oroszország korábban a Balkánon és Szíriában is ugyanezt a forgatókönyvet használta, hiszen a dezinformáció nagyon fontos részét képezi az orosz stratégiának, ám véleménye szerint a britek jól reagáltak a támadásra.
Csökkent az orosz–ukrán háború iránti érdeklődés az Egyesült Államokban, a Biden-kormány keveset árul el a stratégiájáról. Emellett, a legújabb kiszivárgott információk szerint, feszültségek akadnak Washington és Kijev között.
A The New York Times júliusban azt írta, Antony Blinken amerikai külügyminiszter ellenáll a nyomásnak és nem hajlandó terrorállamnak nyilvánítani Oroszországot.
Arról, hogy Henry Kissinger, a volt amerikai külügyminiszter mit gondol Washington ukránpolitikájáról, itt olvashat többet.
Az orosz–ukrán háború miatt a legtöbb európai ország még a tél előtt megpróbálja feltölteni a gáztározóit, mert mindenki attól tart, hogy Oroszország hamarosan végleg leállítja a gázszállításokat.
Jó néhány tagállam törekvése bizonyult sikeresnek a gáztározók feltöltése szempontjából, de vannak kivételek: ilyen például Magyarország. Hazánk ugyanis a tavalyi évhez, illetve a többi orosz gáztól függő országhoz képest is el van maradva a tározók feltöltésével – írta meg az Átlátszó.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi gázpiaci riportja alapján a Napi.hu nemrég azt írta, már 40 százalék fölött jár a magyarországi gáztárolók töltöttsége.
Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv volt az egyik legkövetkezetesebben lőtt város az ukrajnai orosz invázió kezdete óta – közölte a brit hírszerzés.
Az orosz frontvonaltól mintegy 15 kilométerre fekvő Harkiv azért szenvedett nagy veszteségeket, mert a legtöbb orosz tüzérségi típus lőtávolságán belül esik – olvasható a brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentésében.
„A többszörös rakétavetők és az általában pontatlan fegyverek a város nagy részén pusztítást okoztak.
Az orosz erők továbbra is helyi rajtaütéseket és szondázásokat hajtanak végre az ukrán erők ellen.
Valószínűleg arra próbálják kényszeríteni Ukrajnát, hogy jelentős erőket tartson fenn ezen a fronton, hogy megakadályozzák, hogy másutt ellentámadásokat indítson” – áll a jelentésben.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 19 August 2022
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) August 19, 2022
Find out more about the UK government's response: https://t.co/H4kJ85x7OH
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/yODxnSBw7g
Az elmúlt időszak időjárási viszonyait figyelembe véve ukrán szakértők megállapították, hogy a zaporizzsjai atomerőmű radioaktív felhője egészen a Balti-tengerig, északra, Észtországig, Lettországig, Litvániáig és Lengyelországig, valamint Belaruszig is eljuthat.
Abban az esetben, ha a szennyeződés nyugat felé haladna, érintené Moldovát, Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, a Cseh Köztársaságot és Magyarországot, ahol Budapestig beterítené a fél országot.
Azonban orosz modell szerint az erőmű sérülése miatt keletkező radioaktív sugárzás nem jutna el Magyarországig. Szerintük a balesetnek egy újabb Fukusimához vagy Csernobilhoz hasonló következményei lehetnek.
In case a nuclear disaster at Zaporizhzhia nuclear power plant occurred on Aug 15-18, this is how the released airborne radioactive contaminants would probably get dispersed - Ukrainian hydrometeorological institute pic.twitter.com/1dQLcCtt1u
— Myroslava Petsa (@myroslavapetsa) August 18, 2022
Magyarország területére augusztus 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7789 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8856 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 369 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A Kreml hamarosan komoly pozícióba helyezheti Andrej Alekszejenkót, az orosz Krasznodar város polgármesterét, ugyanis ő lehet Harkiv megye megszállt részeinek a kormányzója – írja az Ukrajinszka Pravda.
Andrej Alekszejenko neve több magas rangú pozícióval kapcsolatban is felmerült, az orosz „Miniszterek Tanácsa” pedig jóvá is hagyta a kinevezést – erősítette meg egy másik forrás.
Az orosz közmédia legismertebb propagandistája is arról számolt be, hogy a harkivi vezető Andrej Alekszejenko lesz.
Az európai hírszerzés szerint Oroszország a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőművet használhatja a csapatai és felszerelései védelmére, ezzel veszélyeztetve az erőmű biztonságát.
Hozzátették: Oroszország szándékosan használja fel az üzem nukleáris státuszát, ami miatt a terület védettnek számít, megakadályozva ezzel, hogy az ukrán erők támadást mérjenek rájuk.
A Bloomberg a hírszerzőkre hivatkozva azt írja, Oroszország a területet arra is használta, hogy éjjelente pihentesse erőit, és a szomszédos területekről nagy hatótávolságú tüzérségi támadásokat indítson.
Az orosz beszámolók szerint az ukrán fegyveres erők ismét támadták a zaporizzsjai régióban található Energodar városát – jelentette a város önjelölt katonai-polgári közigazgatása.
Kijev fegyveres alakulatai tüzet nyitottak Energodar városára. A sérültekről és a károkról később adunk további információt
– írták Telegram-csatornán.
Mint ismeretes, Energodarban található Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai atomerőmű. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint az erőmű jelenleg orosz fennhatóság alatt áll. Hozzátették: ukrán erők az elmúlt napokban több csapást mértek az üzemre, többek között drónokkal, nehéztüzérséggel és rakétavetőkkel lőtték.
Tüzeket és robbanásokat jelentettek katonai célpontoknál Oroszországon belül és Ukrajna oroszok által megszállt részein.
Két orosz falut evakuáltak, miután Belgorod tartományban, az ukrán határ közelében lévő lőszerraktárban tűz ütött ki. „Egy lőszerraktár gyulladt ki Timonovo falu közelében”, kevesebb mint 50 kilométerre a határtól – közölte Vjacseszlav Gladkov tartományi kormányzó, hozzátéve, hogy nem jelentettek áldozatokat.
A Guardian szerint legalább négy robbanás történt a megszállt Krím félszigeten, a Szevasztopoltól északra fekvő Belbek nagy légibázis közelében. Szevasztopol oroszbarát kormányzója, Mihail Razvozajev azt mondta, nincs kár, senki sem sérült meg.
⚡️#БНР. Детонирует склад БК русни#бавовна #хлопки pic.twitter.com/XodMXun4xe
— Белгород новости (БНР News) (@belgorodnewsbnr) August 18, 2022
Az ukrajnai háború elől augusztus 18-án 247 ember, köztük 106 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség a police.hu oldalon.
Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott csütörtökön a nyugat-ukrajnai Lvivben Recep Tayyip Erdogan török államfővel, megvitatták a védelmi együttműködést, az Oroszországi Föderáció „nukleáris zsarolását” és az ukrajnai gabonaexport kérdéseit – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség az ukrán elnök honlapján kiadott közleményre hivatkozva.
A két elnök a közlemény szerint pozitívan értékelte a gabonaexport-kezdeményezés végrehajtását. Zelenszkij kiemelte Törökország és személyesen Erdogan vezető szerepét abban, hogy ez a kezdeményezés elindult és megvalósul. Megjegyezte, hogy ez segít leküzdeni a globális élelmiszerválságot. A vezetők megvitatták a kezdeményezés javításának, a megvalósításához szükséges biztonság erősítésének és az export mennyiségi növelésének lehetőségeit.
A megbeszélésen szóba került, hogy Ukrajna szerint az ideiglenesen megszállt területeken az oroszok mostanáig csaknem félmillió tonna gabonát tulajdonítottak el. Az államfők egyetértettek abban, hogy a lopott árukkal folytatott kereskedés elfogadhatatlan.
A megbeszélésen megvitatták a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetet, valamint az Oroszországi Föderáció – ukrán szóhasználat szerinti – nukleáris zsarolását.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Csütörtöki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!