Hazajönne a külföldön tanuló magyar diákok egynegyede

A Blochamps Capital és a Hungarian Youth Association közös kutatásában több száz, külföldön tanuló magyar fiatalt kérdeztek banki, pénzügyi, öngondoskodási ismereteikről, terveikről. A kutatásból a jövő felső középosztályának pénzügyi preferenciáiba, szokásaiba tekinthetünk bele – írja a Növekedés.hu.

A megkérdezett diákok 97 százaléka szerint az értékajánlat-előny miatt éri meg külföldön tanulni. A külföldön tanuló magyarok átlagosan kétszer akkora minimum nettó kezdő fizetést várnának el külföldön, mint amit Magyarországon terveznének. 

Ez az összeg 200 ezer forinttal magasabb, mint amit a hazai diákok várnak el kezdőbérként.

A külföldön tanuló magyarok úgy látják, hogy keresetük hamarabb gyarapszik, ha más országban vállalnak munkát: öt év után külföldön átlagosan 2,5 millió forintos, idehaza 850 ezer forintos nettó havi fizetésre számítanak.

A szülők szerepe

Vagyoni és társadalmi helyzettől függetlenül a külföldi iskolákba járó magyar diákok egyötöde sosem beszélt a szüleivel pénzügyekről. A felső és felső középosztályba tartozók közül valamivel többen válaszolták azt, hogy nem terveznek hitelfelvételt (22 százalék), mint a magukat közép- és alsó középosztályba sorolók (14 százalék). Tíz külföldön tanuló diákból heten vennének fel hitelt a jövőben, közülük többnyire ingatlanra, valamint cégalapítás, cégépítés vagy működtetés céljából.

A külföldön tanuló magyarok mintegy fele bizonytalan abban, hol szeretne elhelyezkedni a következő 5-10 évben. Valamivel több, mint az 

88 százalékuk sorolta magát a közép- vagy felső középosztályba, ők valószínűleg a következő 30 év prémium- és privátbanki ügyfelei lesznek.

A „Z generáció” pénzügyi tudatosságát jól mutatja, hogy az öngondoskodás már fiatal korban is fontos szempont, de a korosztály azért még nem gondol az állami nyugdíjra, inkább aktívabb eszközzel kívánja megalapozni biztonságát a későbbiekre.

Külföldön is nyitnak befektetési bankszámlát

A külföldön tanuló magyar diákok jelentős többsége Magyarországon és külföldön is nyit befektetési és bankszámlát, főként az olcsóbb devizaváltás, másodsorban a könnyen kezelhető online befektetési platform miatt. A megkérdezett fiatal befektetők jelenleg nem bízzák a bankjukra befektetéseik kezelését, főleg online tanácsadóplatformokat használnak szakmai információ bevonására, ám a következő tíz évben a százezer euró feletti befektetéseikhez már kifejezetten tervezik prémium- vagy privátbanki tanácsadó segítségét kérni.

A válaszadók 69 százaléka nem fektetne be kriptovalutába, bár a politikai befolyástól való mentesség és a decentralizáció miatt vonzó lehetőségnek tartják. A támogatók közel háromnegyede szerint a politikától független valuták stabilabbak és megbízhatóbbak a 21. században. A válaszadók inkább negatív véleményt formáltak a kriptovalutákról a kiszámíthatatlanul változékony természete és a piaci szabályozás hiánya miatt.

A felmérés résztvevőinek jelentős többsége (79 százalék) úgy véli: korosztálya a rövid távú befektetéseket preferálja, a legtöbben a jövőben mégis ingatlanba fektetnék be megtakarított pénzüket (41 százalék), ráadásul az ingatlanvásárlás célországa jellemzően nem a munkavállalás országa, hanem Magyarország lenne.

A „Z generáció” tagjai alig vesznek igénybe brókercéget, sokan a befektetéseikhez Redditet, Facebookot vagy más közösségi médiát használnak.

Az ESG-befektetések kiemelkednek, azok kapják a legnagyobb prioritást körükben.