Bejelentette a Bizottság: felfüggesztené a magyar felzárkóztatási pénzek kétharmadát

Az Európai Bizottság azt javasolja a pénzügyminiszterek tanácsának, hogy függesszék fel a magyar kohéziós program három részére vonatkozó pénzek 65 százalékát, vagyis 7,5 milliárd eurót – átszámítva körülbelül 3000 milliárd forintnyi forrás elvonásáról szóló javaslatról van szó. 

A szabályok szerit a tanácsnak minimum egy, maximum három hónapja van döntést hozni arról, hogy megfogadja-e a bizottság javaslatát, aminek eredménye az lehet, hogy

• elvonják a pénzt Magyarországtól, vagy
• lezárják az eljárást, és megkapjuk a támogatásokat.

A kormány két hónap haladékot kapott, a pénzügyminisztereknek november 19-ig kell dönteniük arról, hogy mit határoznak a Bizottság javaslatáról. Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatásügyekért felelős biztosa egyhangú döntésről számolt be a jogállamisági mechanizmus kapcsán. Hangsúlyozta, a biztosok kollégiumának célja az volt, hogy ne sérüljenek az Európai Unió pénzügyi érdekei. 

Közölte továbbá a sajtótájékoztatón azt is, hogy több problémát is észleltek a magyar igazságszolgáltatási, ügyészségi és közbeszerzési rendszer működésében, ugyanakkor értékelték a magyar kormány reformintézkedéseit.

A vasárnap délelőtti sajtótájékoztatón Hanh elmondta, kezdeményezik azt is, hogy a jelenlegi ciklusban ne kaphassanak közösségi pénzeket a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és az ő közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek. Egy kérdésre válaszolva a biztos utalt arra, szándékosan azokat a programokat választották ki, amelyeknél a legmagasabb a közbeszerzési eljárások száma. Ugyanakkor azt is megerősítette, hogy ugyanezt az eljárást bármikor el lehet újra indítani Magyarország ellen, ha nem látják a kellő elmozdulást, mindenesetre azért a kellő optimizmust hangsúlyozta a kérdés megítélésénél.

Egy másik kérdés azt firtatta, hogy júliusban még 70 százalékos elvonásról volt szó Magyarország esetében, és miként lett abból 65 százalék. Johannes Hahn erre úgy reagált, hogy a Bizottság nyári megkeresését követően Magyarország együttműködő volt, 17 változtatásra tett javaslatot, ezért a szankció súlyának meghatározásakor ezt figyelembe vették.

Volt, aki azt firtatta, hogy ha a kohéziós pénzek mellé odatesszük a helyreállítási alapból Magyarországnak szánt összegeket, akkor ez mindössze az egyötöde a Magyarországnak szánt teljes összegnek. Nem találják ezt túl enyhének? – hangzott a kérdés. A biztos rövid válaszában annyit mondott, hogy a szigorú uniós előírások most csak ezt tették lehetővé.

Hétfőn nyújtja be a módosítások első csomagját a kormány

Navracsics Tibor vasárnap reggel a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában elmondta, hogy hétfőn nyújtja be a kormány a jogszabály-módosítások első csomagját. A miniszter ismertetése szerint a csomag olyan törvénymódosításokat tartalmaz majd, amelyekben

• a bizottság számára is transzparensebbé teszik a közbeszerzési eljárásokat,
• továbbá módosítják az összeférhetetlenségi szabályokat is.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a közérdekű alapítványok által működtetett szervezetek, úgymint a közalapítványi egyetemek kuratóriumaira egy széles körű összeférhetetlenségi szabályt állapítanak meg, amely az európai uniós összeférhetetlenségi szabályok mintáját követi.

Hozzátette: a bizottság azt is kérte, hogy a hagyományos magyar összeférhetetlenségi szabályok helyett térjenek át a sokkal szélesebb körű uniós összeférhetetlenségi szabályokra.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy a jövőben a kuratóriumi tagok nem vehetnek részt olyan döntésekben, amelyek nemcsak őket érinthetik, illetve hozzátartozóikat, hanem baráti vagy politikai szimpátiák alapján hozzájuk közel álló embereket is.

A miniszter megjegyezte, az élet általában ezt szabályozta, a kuratóriumi tagok maguk kérték, hogy ne vehessenek részt az ilyen döntésekben.

Navracsics Tibor szerint a csomag tartalmaz egyéb, kisebb jelentőségű módosításokat is a közbeszerzési eljárás ellenőrzéséről, valamint a monitoringozásáról. Álláspontja szerint a módosítások összességében nem jelentenek nagy újdonságot, de a Bizottság értékelése szerint nagyobb garanciát jelentenek az átláthatóság érdekében.

Jelezte: a második csomag – amelyben egy új törvény is lesz a Közbeszerzési Integritási Hatóságról – várhatóan pénteken kerül az országgyűlés elé.

(Borítókép: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)