Szeptember 25-re befejeződik az oroszok részleges mozgósítása a Krím félszigeten – számolt be a régió vezetője, Szergej Akszjonov a Telegram-csatornáján.
Hála a krímieknek, akik eleget tettek kötelességüknek, bátorságot mutattak, és eljöttek a katonai nyilvántartási és sorozási irodákba, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erőkhöz. A mai nap végére befejeződnek a mozgósítási tevékenységek a Krím félszigeten
– írta posztjában a vezető.
Míg Finnország a határ átlépését tiltotta meg az orosz turistáknak, addig Észtország arra hívta fel a lakosai figyelmét, hogy az orosz hadsereghez való csatlakozás következményeképp kitilthatják őket az Európai Unióból.
A SkyNews információi szerint mintegy 20 ezer, Észtországban élő orosz állampolgárt figyelmeztettek arra, hogy hagyja figyelmen kívül a sorozásra vonatkozó felszólítást.
Senkit nem fognak megakadályozni abban, hogy kövesse a parancsot, az észt törvények szerint azonban a béke elleni bármilyen tevékenységben való részvétel bűncselekménynek számít – nyilatkozta Eerik-Niiles Kross észt politikus, diplomata, a hírszerzés volt vezetője.
Az az észt lakos, aki csatlakozik az orosz hadsereghez az Ukrajna ellen folytatott háborúban, nemcsak hogy elveszíti a tartózkodási engedélyét, hanem az Európai Unióból is kitiltják. Nincs visszatérés azok számára, akik elmennek – tette hozzá.
Törökország kiáll Ukrajna mellett a háborúban, ahogy a területi integritását és szuverenitását is meg fogja védeni – fogalmazott Ibrahim Kalin, Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője.
Emellett azt is hozzátette, hogy Törökország nem fogja elismerni a megszállt ukrán területek annektálásról szóló népszavazások eredményét – írja a Bloomberg. A hírügynökség azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy Törökország eddig a közvetítő szerepét töltötte be, valamint hogy jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, ezért tartózkodott a Moszkva elleni szankcióktól.
Több mint 16 ezer lakos szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásról tartott népszavazás szavazóhelyein a herszoni régióban – számolt be Maria Zaharova, a regionális választási bizottság elnöke, orosz külügyi szóvivő vasárnap.
A szavazóhelyiségekben két nap alatt 16 440-en szavaztak
– mondta Zaharova az újságíróknak a Ria Novosztyi orosz híroldal szerint.
Az Oroszországhoz való csatlakozásról szeptember 23-án kezdődött népszavazás a donyecki, luhanszki, herszoni, valamint zaporizzsjai régió részein.
Szélsebesen kezdett terjedni a közösségi médiában egy kép, amely az orosz–grúz háború idején átvonuló csapatokhoz hasonlította az orosz elnök által bejelentett részleges sorozás elől Grúziába menekülőket.
Szerda óta megállás nélkül menekülnek az orosz állampolgárok a hazájukból: hatalmas sorok állnak a finn, grúz, de még a mongol határátkelőknél is, repülőjegyet pedig szinte már egyáltalán nem lehet venni.
A közösségi platformokon terjedő kép a 14 évvel ezelőtti, Grúzia elleni háború idején való orosz csapatmozgásokhoz hasonlítja a részleges sorozás elől menekülő oroszok hosszú sorát.
The national border of #Russia and #Georgia. 14 years ago the #RussianArmy invaded Georgia and occupied 20% of its territory. Today #Russian men are running to Georgia en masse to escape the #mobilization to the Russian army.#Russians #mobilisation #UkraineRussiaWar #Ukraine pic.twitter.com/53M509Vlwk
— BREAKING NEWS: UKRAINE (@MrFukkew) September 24, 2022
Mint arról korábban beszámoltunk, népszavazást tartanak szeptember 23-tól szeptember 27-ig az Oroszországhoz való csatlakozásról a herszoni, luhanszki, donyecki és zaporizzsjai régiókban.
A TASzSz orosz állami hírügynökség szerint a zaporizzsjai régió voksoló lakosainak 93 százaléka szavazott úgy, hogy csatlakozna Oroszországhoz.
Vlagyimir Putyin leváltotta Dmitrij Bulgakovot, az orosz védelmi miniszter helyettesét, a helyére pedig kinevezte a „Mariupol mészárosaként” is ismert Mihail Mizincevet – írja a BBC a portál Telegram-csatornájára hivatkozva.
A portál szerint Bulgakov új feladatokat fog kapni, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mik lesznek ezek. A férfi 14 éve, 2008-tól töltötte be a posztot, az orosz vezetés azonban őt tette felelőssé az orosz hadsereg logisztikai problémái miatt.
Olekszij Zsuravko, az ukrán Legfelsőbb Tanács parlamenti képviselője is meghalt a Herszon központjára mért rakétacsapás következtében, amely egy szállodát talált el.
A TASzSz szerint a támadást az ukrán fegyveres erők hajtották végre. Kiril Sztremouszov, a Herszon régió katonai-polgári közigazgatásának helyettes vezetője megerősítette a hírt:
Igen, Zsuravko sajnos meghalt. Tegnap beszéltünk vele utoljára. Erre nincsenek szavak.
Az orosz média szerint Olekszij Zsuravkónak még halála előtt sikerült szavaznia arról, hogy a régió Oroszország része legyen.
Zsuravko a Partyija Rehionov (Régiók Pártja) párt tagja volt, amelynek Viktor Janukovics volt a vezetője. Később, miután Janukovicsot államcsínnyel eltávolították elnöki posztjáról, a párt elvesztette politikai befolyásának jelentős részét, 2014 végére pedig gyakorlatilag megszűnt.
Több mint 730 embert vettek őrizetbe szombaton a mozgósítás elleni tüntetéseken Oroszországban – adta hírül egy jogvédő szervezet. Szentpétervártól Szibériáig 32 különböző városban tartóztatták le a tüntetőket – tette hozzá a független OVD-Info.
A nem bejelentett és engedélyezett gyűlések, valamint a fegyveres erők „rágalmazása” bűncselekménynek számít Oroszországban – írja a Reuters.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök döbbenetét fejezte ki amiatt, hogy Kijev nem kap rakétaelhárító rendszereket Izraeltől az orosz támadások visszaveréséhez – derült ki egy szombaton nyilvánosságra hozott interjúból.
Zelenszkij az ukrán háború februári kezdete óta kéri a fegyvereket Izraeltől. Megemlítette az ország Vaskupola-rendszerét is, amelyet amely hatékonyan fogja el a Gázában Izrael irányában kilőtt rakétákat – írja a Reuters.
Nem tudom, mi történt Izraellel. Őszintén szólva sokkos állapotban vagyok, mert nem értem, miért nem nyújtanak nekünk segítséget a légvédelemhez
– mondta az ukrán elnök egy francia újságíróknak adott szerdai interjújában, amelyet a sajtóosztálya szombaton hozott nyilvánosságra. Zelenszkij ezen megjegyzései erősebbek voltak ahhoz képest, mint amiket még márciusban tett Izraelre, amiért az vonakodott fegyvert küldeni.
Izrael elítélte az orosz agressziót, de óvakodott attól, hogy megszakítsa a kapcsolatot Moszkvával, mert a szomszédos Szíriában az izraeli erők gyakran támadják az Irán-barát milíciát.
Megértem, hogy nehéz helyzetben vannak a szíriai helyzetet illetően
– mondta, hozzátéve, hogy nem vádol senkit.
Kimondom a tényeket. Az izraeli vezetéssel folytatott tárgyalások semmit sem segítettek Ukrajnán
– zárta az interjút az ukrán elnök.
Információs és pszichológiai hadműveletet készítenek elő a megszálló erők Ukrajnában – számolt be Olekszandr Kovalenko katonai-politikai megfigyelő. Mint mondta, azt a hírt terjesztik, hogy az Olenyivkában tartózkodó ukrán hadifoglyok készek Moszkva oldalán harcolni.
„Ez hazugság” – vélekedett. Majd hozzátette, hogy a tervezett hadműveletnek három része van:
Az utóbbival kapcsolatban elmondta: Moszkva ezt azzal fogja magyarázni, hogy Kijev, miután megtudta, hogy a foglyok orosz útlevelet kapnak, és harcolnak Ukrajna fegyveres erői ellen, úgy döntöttek, likvidálják őket.
Valójában senki nem kap útlevelet, és nem csatlakozik egyetlen zászlóaljhoz sem. Az egész egy színjáték lesz. A végső szakaszban pedig a foglyok tömeges meggyilkolását fogják végrehajtani, hogy elrejtsék mindenekelőtt a kivégzéseket és a bántalmazásokat
– vélekedett a megfigyelő.
Oroszország tiszteletben fogja tartani a donyecki, luhanszki, herszoni, valamint zaporizzsjai régió részein tartott népszavazások eredményeit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Lavrov szerint az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazásokat maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdeményezte a nyilatkozataival.
2021 augusztusában Zelenszkij az egyik interjújában kijelentette, hogy Kelet-Ukrajnában nem is feltétlenül emberek élnek, hanem lények, és ha Ukrajnában bármelyik lakos orosznak tartja magát, akkor arra törekszik, hogy oroszul beszéljen, majd gyermekei és unokái jövője érdekében azt ajánlotta az ilyen embereknek, hogy menjenek ki Oroszországba
– emlékezett vissza a külügyminiszter a TASzSz orosz állami hírügynökség szerint.
Valentina Matvijenko, az orosz Szövetségi Tanács elnöke felszólította a kormányzókat, hogy a bejelentett behívási kritériumoknak megfelelően biztosítsák a részleges mozgósítást.
Még egyszer kérem mindannyiukat – tekintsék ezt személyes felhívásnak –, ha szükséges, legyenek a hét minden napján, éjjel-nappal folyamatos kapcsolatban a katonai bizottságokkal, közvetlen kapcsolatban a területi képviselőkkel és a lakosság képviselőivel, de biztosítsák, hogy a részleges mozgósítás a meghirdetett kritériumoknak teljesen és abszolút megfelelve valósuljon meg. Egyetlen hiba nélkül!
– írta Matvijenko vasárnap Telegram-csatornáján a TASzSz orosz állami hírügynökség szerint. A Szövetségi Tanács elnöke megjegyezte, hogy a téma érzékeny, és nem szabad teret engedni az eltéréseknek és a szubjektív alkalmazásból fakadó hiányosságoknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti beszédében három dolgot ígért az orosz katonáknak, ha megadják magukat:
Az ukrán elnök mindeközben – az orosz katonáknak üzenve – hangsúlyozta, hogy a parancsnokaik nem foglalkoznak az életükkel. „Tehát ez egy kulcsfontosságú pillanat önöknek, most dől el, hogy véget ér-e az életük. Jobb kibújni a behívólevél alól, mint idegen földön, háborús bűnösként meghalni” – fogalmazott Zelenszkij, majd azt is hozzátette:
Jobb, ha megadják magukat és ukrán hadifogságba esnek, mint ha a fegyvereink végeznek önökkel.
Több videó is felkerült a közösségi médiára arról, amint tüntetőket vernek az orosz egyenruhások. A videók megtekintését csak saját felelősségre ajánljuk.
Az alábbi felvétel Szentpéterváron készült:
Beating of protesters in St. Petersburg. pic.twitter.com/twZvXNSjTx
— NEXTA (@nexta_tv) September 24, 2022
Moszkvában egy nőt toloncoltak be egy kisbuszba, amelyet követően hangos sikoltozás hallatszódott ki a járműből:
In #Moscow, Putin's punishers dragged the young woman into a police truck, after which wild screams began to be heard from there. pic.twitter.com/GydiW7CH3K
— NEXTA (@nexta_tv) September 24, 2022
Az alábbi, moszkvai felvételeken pedig szintén az látható, hogy miként bántak el a tüntetőkkel az egyenruhások.
⚡Police beating up protesters at an anti-war rally in Moscow’s Zaradye park pic.twitter.com/PXbctQjpWX
— Novaya Gazeta. Europe (@novayagazeta_en) September 24, 2022
In #Moscow, "cosmonauts" brutally drag a man into a paddy wagon. pic.twitter.com/9iiGfBZsqa
— NEXTA (@nexta_tv) September 24, 2022
A nyugat-szibériai Kemerovoi területen az összes hadköteles férfit behívták a hadseregbe egy faluból – számolt be a Novaja Gazeta.
A lap forrása közölte: Tyumenevóban házról házra járva osztogatták a behívókat, és mind az 59 férfinek adtak, aki hadköteles korú volt. Az érintettek hétfőig kaptak haladékot arra, hogy jelentkezzenek a legközelebbi toborzóirodán.
A Novaja Gazeta értesülése szerint ehhez hasonló a helyzet a szomszédos falvakban is. Korábban már írtunk arról, hogy az orosz nagyvárosokban még csak-csak lehet részleges mobilizációról beszélni, de az elhagyatott, falusias országrészeken nagyon úgy fest, hogy sokkal kiterjedtebb mozgósítás zajlik.
Az orosz kormányzat hivatalosan azt közölte, hogy 300 ezer embert akarnak mozgósítani, de a független orosz sajtó szerint teljesen más a helyzet. A Meduza nevű portál egy kormányzati forrásból úgy értesült, hogy valójában 1,2 millió embert mozgósít az orosz kormányzat, míg a Novaja Gazeta – egy másik forrásból – körülbelül 1 millió ember mozgósításáról kapott információt. A Kreml az utóbbi értesülést két napja cáfolta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index vasárnapi percről percre közvetítése az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati tudósításunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!