A német legfelsőbb bíróság hozott döntést a magyar autópályadíjak ügyében
További Külföld cikkek
- Újabb országban jelent meg a majomhimlő veszélyes variánsa
- Újabb részletek derültek ki a kukában megtalált halott csecsemő ügyében
- A Fülöp-szigeteki alelnök bérgyilkost fogadott fel az elnök megöletésére
- Biológiai szüleihez kerül Izraelben az a kétéves kislány, akit lombikprogramban cseréltek el
- A szükség törvényt bont: hol végezheti a dolgát a transznemű képviselő a Capitoliumban?
A Der Spiegel szerint egy németországi autókölcsönző céget, a Hertzet perelte be egy magyar vállalkozás (vélhetően az autópálya fenntartója). Ennek oka az volt, hogy a Hertz által kölcsönadott négy autót összesen öt alkalommal úgy vezettek a magyar autópályákon, hogy a sofőrök nem vásárolták meg az autópálya-matricát.
A német lap szerint az autókölcsönző vállalattól a magyar cég esetenként 37 eurónak (körülbelül 15 ezer forintnak) megfelelő összeget követelte pénzbírságként. De mivel ezt az összeget 60 napon belül nem fizették meg, ezért – az autópálya-matricák oldalán is olvasható előírások értelmében – a bírság összege 157 eurónak (körülbelül 60 ezer forintnak) megfelelő összegre nőtt.
Mivel a magyar vállalat ezt nem kapta meg, ezért beperelte a Hertzet, és már nemcsak a pénzbírság összegét, hanem a befizetés miatt fizetendő kamatot, valamint a behajtás miatt keletkező költségeket is követelték rajtuk. A német cég azonban megtagadta a fizetést, és – a Spiegel szerint – azzal érvelt, hogy
a magyar cég követelése megsértette a német közrendet.
A Spiegel szerint ez utóbbi olyan esetben állhat fenn, amikor egy külföldi hatóság olyan feltételeket szab a németeknek, amelyek a német szabályozásokkal, jogrenddel teljesen összeegyeztethetetlenek. Az ügy végül a német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof, röviden BGH) elé került, amely viszont azt mondta ki, hogy ebben az esetben nincs szó erről.
Az, hogy a járműfenntartónak is jogi felelőssége van, egyáltalán nem idegen a német jogrendtől
– érvelt a Spiegel szerint az ügyben eljáró bíró, aki ezután konkrét példát is hozott erre a német jogból. Vagyis a bíróság végül kimondta, hogy a járművek fenntartójaként a Hertznek meg kell fizetnie a keletkező költségeket a magyar vállalat részére.
Egy kérdés azonban még nyitva maradt: az, hogy euróban vagy forintban kell-e megfizetni ezt a költséget. A Spiegel szerint ebben az ügyben még várható egy bíróság eljárás, az azonban szinte borítékolható, hogy a Hertznek be kell fizetnie a körülbelül 960 eurónak megfelelő költségeket.
(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI)