Egyelőre Moszkvában sem tudják, hol vannak az elcsatolt területek határai

A Kreml már az elcsatolás után elismerte: nem tudják pontosan, hol húzódnak az annektált területek határai. Ez a legújabb jele a politikai zűrzavarnak és rögtönzésnek, amely Moszkva harctéri kudarcát kíséri.

Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma ratifikálta Putyin elnök négy kelet- és dél-ukrajnai régió annektálási kísérletét. A szavazás része annak a hivatalos koreográfiának, amelynek célja, hogy a legitimitás látszatát keltse, bár egyetlen más nemzet sem ismerte el törvényesnek – emlékeztet a The New York Times.

A szavazás – amint azt a Duma elnöke is belátta – nem volt zökkenőmentes. Becsúszott egy apró baki: többen szavaztak a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz csatolására, mint ahány képviselő jelen volt.

Közben a katonai front valósága hangulatrontó módon szivárgott be az alkalmi ünnepségekre. Miután Putyin szeptember 30-án nagyszabású beszédében vázolta fel a négy ukrajnai régióra vonatkozó igényeit, háromban katonai kudarcot szenvedett.

Az orosz erők már másnap kivonultak a donyecki régió kulcsfontosságú vasúti csomópontjából, Limanból. A luhanszki és a herszoni régió orosz megbízottjai két nappal később bevallották, hogy az ukrán erők ott is előrenyomultak.

A kelet-ukrajnai Donbász területét alkotó Donyeck és Luhanszk régiót teljes egészében Oroszország sajátjának tekinti, még akkor is, ha az orosz csapatok nem tartják ellenőrzésük alatt a teljes területet – jelentette ki Dmitrij Peszkov, aki hozzátette, hogy a másik két régióról ezt még korai lenne kimondani.

Herszon és Zaporizzsja határairól még kikérjük a lakosság véleményét

– mondta a szóvivő az újságírókkal folytatott szokásos konferenciabeszélgetésén.

„Ez szégyen!”

A Kreml szóvivőjének megjegyzései arra utalnak, hogy miközben az ukrán erők továbbra is visszaszorítják az orosz csapatokat, az orosz vezetés egyre nehezebben ad magyarázatot a kudarcokra odahaza.

Peszkov akkor is magyarázkodásra kényszerült, amikor Kadirov éles kirohanásáról kérdezték. A Csecsenföld hadura, Putyin közeli szövetségese azt állította ugyanis, hogy az orosz felső vezetés egy „alkalmatlan” tábornoknak „falazott”. Bírálata újabb példája az orosz uralkodó eliten belüli nyilvános belharcnak.

„Még a nehéz pillanatokban is mellőzni kell az érzelmeket minden értékelésből” – reagált Peszkov, aki szerint inkább a „kiegyensúlyozott és objektív” hozzáállás a célravezető.

Méltatása az ügy érzékenységére utal.

Kadirov ugyanis több ezer harcost küldött Ukrajnába, miközben magát olyan háborús vezetőnek nevezi, aki kizárólag közvetlenül Putyin elnöknek tartozik felelősséggel.

Oroszország közben tovább küzd a Putyin által szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítással.

A több ezer behívott lakos mintegy felét „hazaküldték, mert nem feleltek meg a katonai szolgálatra vonatkozó kritériumoknak” – mondta a távol-keleti Habarovszk kormányzója. Mihail Degtjarev hozzátette: a régió katonai biztosát menesztették posztjáról.

Miután a Duma törvényhozói megszavazták az elnök által elrendelt elcsatolást, egyikük felszólalásban a kormányt ostorozta, mert nem teremtette meg a szükséges forrásokat a katonák megfelelő felszereltségéhez.

„Ez szégyen!” – fakadt ki Szergej Mironov, aki egyébként határozottan támogatta a háborút. „Mi ez? A világ legnagyobb országa nem tud minden elengedhetetlent biztosítani?”

(Borítókép:  Ukrán katonák hazájuk zászlaját lengetve mennek egy páncélozott harcjárművel az orosz hadseregtől a közelmúltban visszafoglalt Izjum és Liman közötti országúton 2022. október 4-én.  Fotó:  MTI/AP/Francisco Seco)