Szétfeszíthetik a kínai társadalmat a korlátozások

Úgy tűnik, ez csak vágyálom. Miközben a világ többi részén a mindennapokat már nem a járvány határozza meg, Kína-szerte sokan beletörődtek abba, hogy hetente többször is sorba kell állniuk tesztekért, korlátozzák más régiókba való utazásukat, és mindig jelen van a közösségek bezárásának lehetősége – írja elemzésében Emily Wang és és Tian Ji, az AP hírügynökség két pekingi tudósítója.

Semmit sem tehetünk. Nézzük meg a külföldi helyzetet, például az Egyesült Államokban, ahol több mint 1 millió ember halt meg, ugye? Kínában, bár igaz, hogy az életünk egyes részei nem kényelmesek, de úgy tűnik, hogy nincs jó megoldás

– mondta el az 51 éves pekingi Csang Jiming a hírügynökségnek.

Az emberek két okból várják a szombaton véget érő pártkongresszus befejezését. Az ötévente megrendezésre kerülő találkozó, amely meghatározza a következő öt évre szóló politikai menetrendet, jelezheti az irányvonal lehetséges változását.

Másodszor, a hatóságok mindig szigorítják az ellenőrzéseket, például a koronavírus kapcsán is, egy-egy nagyobb esemény előtt és alatt, így az esemény végeztével lazíthatnak a protokollokon.

Szétfoszlott remények

A szerzők szerint azonban úgy tűnik, hogy az enyhülés reménye szertefoszlott. A kommunista párt lapja, a People’s Daily véleménycikkek sorát közölte a kínai „zéró-Covid” megközelítés hatékonyságáról, és egészségügyi tisztviselők a múlt héten azt mondták, hogy Kínának ragaszkodnia kell ehhez.

Kína vezetője, Hszi Csin-ping a kongresszus megnyitóján méltatta a párt politikáját. Azt mondta, hogy az emberek egészségét és biztonságát helyezte előtérbe és védte meg, és

óriási eredményt ért el a járvány elleni védekezés és a gazdasági és társadalmi fejlődés közötti egyensúly megteremtésében.

A 2020 elején kitört eredeti járványt, amely több mint négyezer ember halálát okozta, Kína nagyrészt sikeresen megfékezte, míg más országokban összeomlottak az ellátórendszerek − ezt a kontrasztot a kommunista párt propagandája is harsogta.

Beütött az omikron

Ezután jött az omikron-variáns 2021 végén. Kínának egyre szélesebb körű korlátozásokat kellett alkalmaznia a gyorsabban terjedő változat megfékezésére, egész városokat zárva le és megkezdve gyakorlatilag a teljes, 1,4 milliárd fős lakosság rendszeres tesztelését.

Az intézkedések komoly elégedetlenséget szültek, amit az is táplált, hogy azok szigorú végrehajtása egyes esetekben tragikus következményekkel járt.

Tavaly tavasszal Sanghaj két hónapos lezárása alatt a közösségi médiában széles körben megosztott videókon látható volt, amint tisztviselők betörik lakások ajtaját, hogy az ellenálló lakosokat karanténba hurcolják. Gyerekeket is elválasztottak szüleiktől, mert egyikük vagy másikuk fertőzött volt.

Felháborodást váltottak ki az olyan esetek is, amikor a kórházak a járványügyi szabályok miatt megtagadták a kezelést. Egy vajúdó nő például elvesztette gyermekét, miután Hszian városának lezárásakor nem engedték be egy kórházba, mert nem tudott negatív teszteredményt felmutatni.

Andy Chen, a Trivium China, egy pekingi székhelyű politikai tanácsadó cég vezető elemzője szerint a korlátozások nem jelentenek meglepetést.

Azok a körülmények, amelyek arra kényszerítették a kormányt, hogy bevezesse a »zéró-Covid« politikát, nem igazán változtak

– mondta, kiemelve a hatékony vakcina és a szilárd otthoni karanténszabályok hiányát.

Bár a vakcinák széles körben elérhetőek, a kínai, saját fejlesztésű változatok nem működnek olyan jól, mint a Pfizer, a Moderna és a máshol kifejlesztett oltások. Kína emellett nem tette kötelezővé a vakcinát, ami alacsonyan tartja az oltási arányt. Október közepére a lakosság 90 százaléka kapott két oltást, de csak 57 százalékuk kapott emlékeztető oltást.

Rendkívül szigorúak az intézkedések 

A pekingi hatóságok a kongresszus alatt megduplázták a keményvonalas koronavírus-ellenes politikájukat. A városba vezető autópálya-ellenőrző pontokon szigorúan ellenőrzik a belépőket, akiknek egy mobiltelefonos alkalmazáson „zöld” kódot kell felmutatniuk annak igazolására, hogy nem utaztak közepes vagy magas kockázatú területekre.

Október 12. óta felfüggesztették a Peking és a szomszédos Tiencsin város, valamint Hopej tartomány közötti néhány gyorsjárati busz közlekedését. Aki olyan városban, kerületben vagy környéken járt, ahol hét napon belül akár egyetlen koronavírusos esetet is találtak, nem léphet be a kínai fővárosba.

A városon belül a lakosok mindennapi életét az egészségügyi szabályzatok diktálják. Egy alkalmazással kell beolvasniuk minden olyan létesítmény QR-kódját, ahová belépnek, hogy megmutassák státuszukat, és naplózzák tartózkodási helyüket.

Az embereket nem engedik be irodaházakba, bevásárlóközpontokba, éttermekbe és más nyilvános helyekre zöld kód és 72 óránál nem régebbi negatív koronavírusteszt nélkül. Ez a politika azt jelenti, hogy Peking több mint 21 millió lakosának többsége hetente legalább két-három alkalommal koronavírustesztet kell végezzen.

És mindig fennáll a hirtelen lezárások veszélye. A héten vegyvédelmi ruhás tisztviselők őrizték a Fengtai kerületben lévő zárt lakóparkok bejáratait, ahol öt városrészt minősítettek magas kockázatúnak. A lakosok nem hagyhatták el a lakóparkjukat, és néhány üzletet be kellett zárni.

Kérdés, meddig bírja a társadalom

Néhány tényező arra utal, hogy a kormány nem fogja sürgetni a nyitást, többek között az, hogy a politikát széles körben elfogadják azok, akiket kellemetlenségek érnek, de nem tapasztaltak meg hosszan tartó vagy ismételt zárlatokat.

Jancsung Huang, a Seton Hall Egyetem Globális Egészségügyi Tanulmányok Központjának igazgatója és a kínai közegészségügy szakértője azonban a társadalmi instabilitás növekvő jeleit észlelte, különösen a középosztály és a városi lakosok körében.

Azt hiszem, a kérdés az, hogy az emberek tényleg úgy találják-e, hogy ez már nem elfogadható. Hogy ezt már nem tudják tovább tolerálni

– mondta. 

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő egészségügyi dolgozók Pekingben 2022. június 14-én. Fotó: Jade Gao / AFP)