Európa legnagyobb szárazföldi hadseregét építik szép csendben a lengyelek

Az elmúlt napok legmeglepőbb fejleménye a varsói kormány sztoikus, higgadt reakciója volt a két halálos áldozatot követelő becsapódás után: ugyan készültségbe helyezték a lengyel hadsereget, viszont megvárták, amíg ki nem derül, hogy pontosan mi történt. Mint azóta már tudjuk, egy félrement orosz támadórakéta elfogására indított ukrán légvédelmi rakéta csapódott be véletlenül a lengyel mezőgazdasági területre. A visszafogott lengyel reakció azon a realitáson nyugodott, hogy mára az övék Európa egyik legjobb hadserege.

A lengyelek ugyanis nem engedték magukat eltéríteni az olyan gondolatokkal, hogy az idő már elszállt a hagyományos fegyverzetek felett, mindenki a modern kori újítások után ácsingózik. Ehelyett komoly fejlesztésekbe kezdtek, és ma már jó úton vannak ahhoz, hogy övék legyen a kontinens legütőképesebb szárazföldi katonai ereje.

A lengyel hadseregnek olyan nagynak kell lennie, hogy erejét látva másnak ne legyen kedve harcba keveredni vele

– hangoztatta Mateusz Morawiecki kormányfő a lengyel függetlenség napján mondott beszédében. Ez pedig egybecseng Lengyelország nélkülözhetetlen szövetségesének véleményével. 

Lengyelország lett az elmúlt években a legfontosabb katonai partnerünk Európában

– mondta egy magas rangú amerikai katonai vezető, utalva arra a szerepre, amelyet Varsó az ukránok támogatásában és a baltikumi védelmi rendszer megerősítésében játszott. Németország továbbra is Amerika alapvető szövetségese a régióban, helyzetéből fakadóan továbbra is összekötő kapocs Kelet és Nyugat között. Azonban Berlin végeláthatatlan vitái afelől, miként növelje katonai erejét, és az ehhez szükséges stratégia hiánya nagyban akadályozza hatékonyságát ezen a téren – figyelmeztetett az amerikai katonai vezető. 

Ellentétben Németországgal, ahol nehéz új katonákat verbuválni a hadseregbe, a lengyeleknél ez sokkal flottabbul megy. A lengyeleknél azért van nagyobb respektje a hadseregnek, mert tudják, hogy attól függ a szabadságuk, ha a dolgok esetleg félremennek – mondja Gustav Gressel egykori osztrák katonatiszt és hadtörténész, aki jelenleg az Európa Tanács egyik részlegénél dolgozik. Katonai körökben ma már sehol nem kérdőjelezik meg a lengyel haderő kiválóságát – teszi hozzá. Az, hogy a lengyel katonai erő mikor váltható be politikai befolyásra, más kérdés.

A jelenlegi jobboldali lengyel kormánynak hosszabb ideje van komoly vitája a brüsszeli vezetéssel a jogállamisági és a bíróságok ellenőrzésének kérdésében. A különböző politikai erők csak egy dologban értenek egyet, ez pedig a haderő és a hadikiadások növelése. Miközben Varsó erősen tart Moszkvától, addig fenntartással kezelik az amerikaiak megbízhatóságát is. Európa nagy részétől eltérően nem attól tartanak, hogy visszatér Donald Trump, hanem attól, hogy nem.

Ukrajna katonai segítésében egyre szorosabban együttműködnek az amerikaiak és a lengyelek. Ugyanakkor Varsó nem bízik Joe Bidenben, aki még elnökválasztási kampányában totalitáriusnak nevezte a lengyel kormányt.

Fegyvervásárlás Dél-Koreától

Washington üdvözölte, hogy Varsó megemeli hadikiadásait, ugyanakkor némileg szomorú is, mert a vásárlások zömét a lengyelek Dél-Koreával bonyolítanák le. Tavasszal ugyan aláírtak az amerikaiakkal egy 23 milliárd zlotys (mintegy ötmilliárd eurós) szerződést 250 Abrams harckocsi vásárlásáról, amellyel szeretnék gyorsan helyettesíteni az ukránoknak átadott 240 darabos, még a szovjet időkből származó tankállományt. Légiereje ugyan használ F–16-os gépeket, és 2020-ban aláírtak egy 4,6 milliárd dolláros szerződés 32 darab F–35-ös vadászgép beszerzésére, de ennél jóval többet terveznek elkölteni Dél-Koreában.

A lengyelek eddig 10-12 milliárd dollár értékben rendeltek fegyvereket Dél-Koreától. Ezek között van 180 Black Panther harckocsi, kétszáz darab K9-es önjáró löveg, 48 darab FA–50-es könnyű harci repülőgép és 218 darab K239-es Chunmoo rakétavető. És ezek még csak a használt katonai eszközök. A lengyelek hadi étvágya óriási, és vadonatúj fegyverzetet is be akarnak szerezni.

A már eddigi rendeléseket kiegészítették ezer darab K2-es harckocsival és hatszáz darab K9-es önjáró löveggel, amelyeket az évtized közepéig fognak a koreaiak leszállítani. A dél-koreai fegyverzetek azért is vonzóbbak, mint az amerikaiak vagy az európaiak, mert olcsóbbak. A lengyel vezetők nem csináltak titkot abból, hogy azért mentek bevásárolni Szöulba, mert folyamatos a brüsszeli nyomás Varsón a bírósági reform és más ügyek miatt.

Hajlandók vagyunk más európai országtól is haditechnikát vásárolni, ha abbahagyják Lengyelország vegzálását. Hajlandók vagyunk pénzt költeni és szerződéseket kötni, de akkor nem, ha Lengyelországot úgy állítják be, mint ami nem jogállam

– mondta a kormányzó PiS, a Jog és Igazságosság Párt elnöke, Jaroslaw Kaczynski hónap elején. 

Ambiciózus tervek a hadikiadások terén

Varsó azt tervezi, hogy a jelenlegi 2,4 százalékról a GDP öt százalékára emeli katonai kiadásait. Eközben Németország tavaly csak GDP-je 1,5 százalékát költötte hadikiadásokra, és még most is azon vitázik, hogy vállalható-e a NATO által a tagországok számára előírt kötelezettség, hogy GDP-jük két százalékát költsék katonai fejlesztésekre. A németek éppen év elején döntöttek hadiiparuk százmilliárd eurós bővítéséről.

Júliusban Mariusz Blaszczak védelmi miniszter azt mondta, hogy a lengyel hadseregé lesz a legerősebb szárazföldi erő Európában, és ezen keményen dolgoznak. A tervek szerint a hadsereg létszáma 2035-re eléri a háromszázezer főt, míg a német hadseregben jelenleg 170 ezer katona van.

A lengyel hadseregben most 150 ezren szolgálnak, közülük harmincezren tartoznak a 2017-ben felállított, úgynevezett területvédelmi erők kötelékébe. Többségük amolyan hétvégi katona, aki ugyan kapott alapkiképzést, folyamatosan hívják be őket kisebb-nagyobb gyakorlatokra, de nem állandó jelleggel teljesítenek szolgálatot. Kezdetben sokan megmosolyogták az ötletet, azonban az ukrán háború első három hónapjában a légvédelmi és tankelhárító fegyverekkel felszerelt kicsi kommandósmilíciák komoly veszteséget okoztak az orosz erőknek. Azóta már mindenki komolyan veszi őket.

Vannak azért aggodalmak az őrült tempóban végrehajtott katonai fejlesztésekkel kapcsolatban. Stanislaw Koziej tábornok, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi vezetője azt vetette fel a Politicónak, hogy mi történik egy esetleges kormányváltáskor. Vélhetően az új kormányt erősen faggatnák arról, hogy képes lesz-e a lengyel gazdaság viselni ezeknek a hatalmas katonai kiadásoknak a terheit. Koziej elismeri, hogy az elmúlt években nagyon ment a lengyel gazdaság, azonban az, hogy egy gyengülő teljesítmény mennyire fogja megterhelni az elképzelhetetlenül nagy katonai beruházások miatt a költségvetést, még kérdéses.

(Borítókép: Lengyel katonák gyakorlatoznak az Orzysz gyakorlótéren 2022. július 3-án. Fotó: Omar Marques / Getty Images)