Megszavazták, az Európai Bizottság kölcsönt vesz fel Ukrajna támogatására

A végső döntést ezt követően – várhatóan december 6-án – a tagállamok kormányait képviselő Tanácsnak kell egyhangúlag meghoznia ahhoz, hogy az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon hitelt vehessen fel, és az ebből származó támogatást 2023 elején eljuttathassa Ukrajnának.

A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükségesnek tartott 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be, és részletekben, negyedévenként bocsátja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítását feltételekhez kötik. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét, és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között korrupcióellenes intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, „jó kormányzás” és az intézmények korszerűsítése szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

Az orosz–ukrán háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Példátlan támogatási csomag

Mint megírtuk, november 9-én az Európai Bizottság közölte, példátlan nagyságú, akár 18 milliárd eurós támogatási csomagot javasolnak Ukrajna következő évi finanszírozásának fedezésére. A bizottság szerint ez a rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatás – átlagosan havi 1,5 milliárd euró – nagymértékben hozzájárulna Ukrajna 2023. évi finanszírozásának fedezéséhez, amelynek szükséges összegét az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap havi három-négymilliárd euróra becsülik.

Az előzetes tervek szerint a támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában valósulna meg, amelyeket 2023-tól részletekben folyósítanának Kijevnek. A hiteleket 2033-tól kezdődően legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának – tették hozzá.

Magyarország nem fogadja el a közös uniós hitelfelvételt

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésen a budapesti Várkert Bazárban azt mondta, Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében. Javaslata szerint az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.

Ezt az összeget, évente 60–70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében

– részletezte a kormányfő.

A magyar kormány november 23-án a Magyar Közlönyben megjelent határozatban előírta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszternek gondoskodnia kell a „18 milliárd eurós hitelből hazánkra eső 187 millió euró biztosításáról”, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert pedig – azonnali hatállyal – arra szólították fel, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajnával a „pénzügyi támogatáshoz szükséges megállapodás kidolgozása érdekében”.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter korában azt mondta: az uniós hitelfelvételt a magyar kormány semmilyen esetben nem fogja támogatni, még akkor sem, ha megérkeznek a Magyarországtól elvitatott uniós források. A miniszter mindemellett azt állította: nincs szó arról, hogy megvétóznák a hitelfelvételt.

(Borítókép: Julien Warnand / MTI / EPA)