Enyhe földrengés volt, mégis borzalmas pusztítást végzett

Az 5,6-os erősségű indonéziai földrengésben kártyavárként, százával omlottak össze az épületek, miközben a rémült lakosok az életükért futva menekültek otthonaikból.

A földrengés másnapján még mindig holttesteket húztak ki a romok közül a legsúlyosabban érintett Cianjur városában, az ország legsűrűbben lakott tartományában, Nyugat-Jáván, a fővárostól, Jakartától alig száz kilométerre délre. Sok embert még mindig eltűntként tartanak nyilván.

Egy ilyen erősségű rengés általában csak kisebb károkat okoz az épületekben. Jáván azonban a szakértők szerint a törésvonalak közelsége, a rengés sekély epicentruma és a földrengésnek nem ellenálló, nem megfelelő infrastruktúra egyaránt tetézte a károkat és növelte az áldozatok számát.

Az amerikai földtani intézet szerint a rengés 5,6-es erősségű volt. Epicentruma alig tíz kilométerre volt a föld felszíne alatt.

„Nincs olyan rengéserősség, amelynek határértéke felett plusz károk következnek be. Ez más változóktól függ, köztük az epicentrum távolságától, a talaj típusától, az épület szerkezetéről”, és egyéb tényezőktől – idézte a geológusokat az NPR, az amerikai közszolgálati rádió.

Ezzel szemben Indonéziában több tucat épület, köztük bentlakásos iskolák, egy kórház és más közintézmények, továbbá utak és hidak is megrongálódtak, a térség egyes részei pedig villanyáram nélkül maradtak – emlékeztettek a kutatók.

Miért okozott ekkora károkat?

„Jóllehet, hogy a földrengés közepes méretű volt, közel volt a felszínhez. A szárazföld belsejében alakult ki, nem távol attól a térségtől, ahol az emberek élnek” – figyelmeztetett a jakartai egyetem helyettes geológiaprofesszora.

„Energiája elég nagy volt ahhoz, hogy jelentős rengést váltson ki, ami tetemes károkat okozott” – magyarázta Gajatri Marlijani, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a legsúlyosabban érintett terület több ismert törésvonal közelében fekszik.

A törésvonal olyan helyszín, ahol a föld felszínét alkotó kőzetben hosszú repedés alakult ki. Amikor egy ilyen törésvonalon következik be rengés, az egyik oldalán lévő kőzet a másikhoz képest megcsúszik.

Jáva más részeihez képest valószínűleg ezen a területen található a legtöbb törésvonal

– mondta a szakértő.

Néhány törésvonalat már korábban azonosítottak, sok más aktív törésvonalat azonban még nem sikerült alaposan tanulmányozni.

A térségben sok épületet nem földrengésbiztos kialakítással építettek, ami szintén tetézte a károkat – mondta az indonéz geotechnológiai kutatóközpont földrengésgeológiai szakértője. „Ez még rombolóbbá tesz egy ilyen méretű és mélységű rengést” – magyarázta Danny Hilman Natawidjaja.

Tűzhányók és törésvonalak mentén 

A több mint 270 millió lakosú országot gyakran sújtják földrengések, vulkánkitörések és szökőárak, mivel a Csendes-óceán medencéjében található vulkánok és törésvonalak Tűzgyűrűként ismert ívén helyezkedik el.

A Tűzgyűrű mintegy negyvenezer kilométeren nyúlik el. Globálisan itt a leggyakoribb a földrengés. Indonéziában sok földmozgás kisebb mértékű, és alig vagy egyáltalán nem okoz károkat. Voltak azonban katasztrofális földrengések is.

Februárban egy 6,2-es erősségű földrengés legalább 25 ember halálát okozta, több mint 460-an pedig megsérültek Nyugat-Szumátra tartományban. Ugyanennek a térségnek a közelében éppen tíz éve egy 8,9-es erősségű rengést jegyeztek fel – szerencsére a tengerben, a parttól viszonylag távol.

Tavaly januárban egy 6,2-es erősségű földrengés több mint száz embert ölt meg Nyugat-Sulawesi tartományban. A sérültek száma majdnem elérte a hatezerötszázat.

A rendkívül erős, 9,3-as fokozatú indiai-óceáni földrengés, majd az azt követő szökőár 230 ezer ember halálát okozta 2004-ben tucatnyi országban. A legtöbb áldozat Indonéziában volt.

(Borítókép: A földrengést túlélők összedőlt házaik mellett Indonéziában 2022. november 23-án. Fotó: Garry Lotulung / Getty Images)