Peking meghátrált, a tüntetések nyomán enyhítik a járványellenes intézkedéseket

Vélhetően a karanténprotokollok enyhítése és a tömeges tesztelések számának csökkentése lesz az első két lépés, amit a kedélyek lecsillapítása érdekében bejelentenek. Nem véletlenül, hiszen a világon a legszigorúbban Kínában lépnek fel a járvány ellen, követve a Hszi Csin-ping elnök által két éve meghirdetett zéró-Covid-stratégiát. A fertőzöttek napi száma ismét rekordokat dönt, ám ennek ellenére döntött néhány nagyváros helyi szinten az enyhítésekről.

Azok a kínai egészségügyi szakemberek, akik a sajtóban magyarázzák el az intézkedések fontosságát, gondosan kerülik az utalást az elmúlt napok tüntetéseire. A döntés fontos, hiszen a korábbi drákói szigorral alkalmazott intézkedések nyomán helyi közösségeket zártak be lakásukba akár hetekre, ha csak egyetlen pozitív esetre bukkantak. A szinte folyamatos zárlatok okozta frusztráció miatt pattant aztán ki és váltott át tiltakozásba az emberek dühe, amely Hszi 2012-es hatalomra kerülése óta nem látott méretű megmozdulásokat eredményezett. 

Változnak a szabályok

Alig 24 órával a hatalmas ipari központban, Kantonban kedden kirobbant utcai összecsapások után a helyi városvezetés bejelentette, hogy hét kerületben megszüntetik az ideiglenes lezárásokat, szigorításokat. Az egyik kerületben újranyitnak az iskolák, éttermek, mozik és a kisvállalkozások is. Kantonban egyébként nagyon eldurvult a helyzet, amint a közösségi médiába felkerült videón is látszik, pajzsuk alá falanxba rendeződött, vegyvédelmi ruhás rendőrök próbálják meg kiszorítani a tüntetőket az egyik kerületből. 

A Reuters úgy értesült, hogy olyan megavárosokban is, mint Csungking vagy Csengcsou, szintén enyhítenek a járványszigorításokon.

Maga a miniszterelnök-helyettes, Szun Csun-lan, aki egyik irányítója volt a járvány elleni harcnak, szakértők előtt beszélt arról, hogy eljött az enyhítések ideje, mert az omikron-vírustörzs mutálódó változatai egyre gyengébbek. 

Hároméves harcunk a vírussal megmutatta, hogy a kínai egészségügyi rendszer sikeresen ellenállt a járványnak

– hangoztatta a kínai politikus, aki hozzátette, a lakosságon belül az oltottság 90 százalék fölött van, és az emberek egészségügyi tudatossága jelentősen javult. Csun-lan, aki az egyik legfontosabb járványügyi döntéshozó is, véleménye gyakorlatilag az ellentéte most annak, amit eddig kommunikált, hiszen folyton a vírus veszélyeivel riogatott.

Az omikron-variánst eredetileg egyébként a görög ábécé soron következő betűjéről, a Hsziről akarták elnevezni a nemzetközi járványügyi szakemberek. Aztán mégiscsak az omikron mellett döntöttek, mert a Hszi egyértelmű utalás lett volna a kínai elnökre, akinek a neve ugyanígy kezdődik.

Szakértők ugyanakkor arra számítanak, hogy Kína a szabályok enyhítésével párhuzamosan, jövőre kinyit, és normális kerékvágásba térhet vissza a ki- és beutaztatás az országba. Ennek azonban elsődleges feltétele az átoltottság mértékének további emelése. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a lakosság legidősebb tagjai azok, akik nem vagy nem a megfelelő számú oltást kappták meg eddig.

A nyitásra pedig a kínai gazdaságnak is szüksége van, mert az állandósult gyárleállások nagyban visszavetették az ipari termelést, aminek eredményeként Kína idei GDP-növekedése nem sok derűlátásra ad okot. Nem véletlen, hogy például Csengcsouban, a legnagyobb iPhone-összeszerelő gyárban a Foxconn alkalmazottainak ezrei követelték folyamatosan, hogy ne tartsák őket „bezárva” a gyárba, vagyis nem hagyhatták el az üzem területét, mert akkor nem engedhették volna vissza őket. Ezzel együtt azonban nem szervezték meg a megfelelő ellátásukat, botrányosak voltak egy idő után a higiénés körülmények, ezért a múlt héten szinte kitörtek a gyárkomplexumból.

Miért kellettek eddig ilyen szigorú járványügyi szabályok?

Ennek lényegét Salát Gergely Kína-szakértő foglalta össze a Magyar Hangnak adott interjújában. A sinológus szerint a kínai egészségügyi rendszer ugyanis fejletlenebb, mint az ország általános fejlettségi színvonala.

Úgy tűnik, hogy ezt nagyobb stabilitási kockázatnak látja a vezetés, mint azt, hogy lezárjanak nagyobb városokat. Ráadásul éveken keresztül azt kommunikálták, hogy ők kezelték jól a járványt, szemben az emberek millióit feláldozó Nyugattal, ehhez pedig most már ragaszkodni kívánnak.  

(Borítókép:  Koronavírus-vizsgálatot végeznek egy pekingi utcán 2022. november 30-án. Fotó:  Kevin Frayer / Getty Images)