Ismét felszállhatnak a magyar Gripenek, egy szomszédos országot kell megvédeniük

DSC3875
2022.12.02. 19:16
Szlovákia légterének védelmét (részben) a magyar Gripenek láthatják el a közeljövőben. – Erről beszélt Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára egy interjúban.

A honvédség Gripenjei mostanáig Szlovéniában, illetve a balti országokban láttak el légtérvédelmi feladatokat a NATO kötelékében. A balti misszió teljes ideje alatt összesen 19 alkalommal kellett riasztani a négy magyar vadászgépből álló kontingenst.

Alig egy napja, csütörtökön derült ki, hogy a Magyar Légierő balti légtérellenőrzési küldetése véget ért, de úgy fest, hogy a pilóták hamar új feladatot kapnak. Vargha Tamás ugyanis arról beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban, hogy 

egy, a visegrádi országokkal kötött megegyezés értelmében a magyar Gripenek is részt vehetnek Szlovákia légterének védelmében.

Vargha Tamás szerint a V4-országok tárgyalásain beszéltek egy olyan tervről, amely szerint Csehország és Lengyelország mellett Magyarország is csatlakozhat Szlovákia légtérvédelmi támogatásához. Erre amiatt van szükség, mert a szlovákok átadták a saját vadászgépeik jelentős részét Ukrajnának, viszont az Egyesült Államoktól még nem kapták meg az azok helyett, évekkel ezelőtt megrendelt F-16-os vadászgépeket.

2026-ig maradnak a Gripenek, nagy változások a honvédségnél 

Az államtitkár arra nem tért ki, hogy pontosan hány Gripen vehet részt a szlovák légtér védelmében. Utalt viszont arra, hogy a Gripenek lízingje 2026-ban lejár, és még nincs döntés arról, hogy „jutányos maradványáron” megvásárolják-e azokat – bár eddig nagyon meg vannak elégedve a gépekkel.

Vargha Tamás ezenkívül arról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban, hogy igyekeznek megerősíteni a légvédelmet, valamint a honvédség radarrendszerét (amelynek fontossága tovább nőtt a november közepén történt lengyelországi rakétaincidens után). Kitért továbbá arra is, hogy növelik a honvédség dolgozóinak illetményét a közeljövőben, és

jelentősen átalakítják a Honvédség szervezetét. 

„A NATO-ban is alapelv, hogy a honvédelemnek civil irányítása és katonai vezetése van. Ezért alakul újjá a honvédvezérkar, a Magyar Honvédség vezetése. A Magyar Honvédség parancsnoksága helyett létrejövő vezérkar jóval kisebb létszámú lesz, mint a parancsnokság. Tehát a vezetési rendszer úgynevezett csúcsán is karcsúsítunk, hiszen ahogy ön is említette, a szomszédunkban zajló háború is indokolja, hogy több lövészre, harcoló katonára van szükség. Ez persze nem azt jelenti, hogy jelentősen csökkentenénk például a logisztikával foglalkozók létszámát, hiszen az utánpótlás biztosítása is fontos feladat”  – vázolta.

Orbán Viktor kezében a hadsereg? 

Az interjú egy másik kérdése arról szólt, hogy „ha van civil vezetése a minisztériumnak, van honvéd vezérkar, akkor mi szükség van Orbán Viktor saját katonai irodájára, amelyet novemberben hoztak létre.

Vargha Tamás válaszában utalt arra, hogy a különleges jogrend szabályozása teljesen átalakult Magyarországon (és ez változás a katonaságot is érinti). Az államtitkár azt mondta, hogy az új katonai irodára azért lehet szükség, mert

a kormányfő novembertől az új törvény szerint sokkal komolyabb szerepet kap egy különleges jogrendi esetben.



  • Hírek
  • Bankszámla