Japán reagál a fenyegetésre

Hamada Jaszukazu a Kisida Fumio miniszterelnökkel és Suzuki Sunicsi pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, a 2023 és 2027 közötti időszakra vonatkozó terv szerint a 43 milliárd jenes (300 milliárd eurós) költségvetéssel a térségben kialakult, folyamatosan növekvő biztonsági kihívásokra akar reagálni a japán vezetés.

A bejelentésre azután került sor, hogy a japán miniszterelnök egy múlt heti döntése értelmében 2027-ig a jelenlegi egy százalékról két százalékra növelik a GDP-arányos védelmi kiadásokat.

Japánban azért számít vitás kérdésnek a honvédelmi költségvetés, mert az ország 1947-ben elfogadott pacifista alkotmánya jelentősen korlátozza az önvédelemre fordítható összegek nagyságát és a hadsereg lehetséges szerepvállalását.

Visszacsapási képesség a hadi kiadások célja

A japán média a bejelentésekkel kapcsolatban  rámutat, hogy a hadi kiadások növelésének elsődleges célja olyan visszacsapási képesség megteremtése lehet, amely az esetleges támadó országok rakétaindító bázisait tudná hatékonyan támadni, hangsúlyozva, hogy a japán kormány katonai stratégiája önvédelmi jellegű marad.

A honvédelmi kiadások jelentős növelése ugyanakkor akár fájdalmas költségvetési megszorításokra is rákényszerítheti a japán kormányt, amely egyelőre adóemelés nélkül hajtaná végre a költségvetési reformot.

A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a legfejlettebb ipari országok közül jelenleg Japánnak van a legmagasabb GDP-arányos államadóssága, amely eléri a 260 százalékot.