Újabb szála van a Katar-gate-ügynek

A minap az EP alelnökének élettársa, Francesco Giorgi beismerő vallomást tett a belga nyomozók előtt. A férfi arról is beszélt, hogy nemcsak a katariak, hanem a marokkóik érdekeit is képviselte.

A Politico most felidézte, hogy az ügy egyike szereplőjének, Pier Antonio Panzeri volt EP-képviselőnek – akiről Francesco Giorgi szintén beszélt a minap – már az utóbbi években is jó kapcsolatai voltak Marokkóval. Az akkor még EP-képviselői mandátumát töltő Panzeri 2014 júliusában

Ugyanakkor részesült kitüntetésben a marokkói Abderrahim Atmoun, aki az EU és Marokkó egyik közös bizottságának a társelnöke volt Panzerivel együtt. Atmoun – aki most Marokkó varsói nagyköveteként szolgál – akkoriban barátjaként emlegette Panzerit és közös képet is posztolt vele a Facebookra.

Kettejük kapcsolata a Politico szerint 2011-ig megy vissza, amit szintén több facebookos fotóval megörökítettek. A későbbi fotókon aztán feltűnik Francesco Giorgi is, aki akkoriban az Európai Parlamentben dolgozott. Ők hárman láthatóak ezen a 2017-es fotón is (a sorrend balról jobbra: Francesco Giorgi, Pier Antonio Panzeri, Abderrahim Atmoun). 

Barát, vagy ellenfél? 

A Politicónak ezentúl a birtokába került a marokkói kormány egyik 2011-es dokumentuma is, amelyben még azt írták: Pier Antonio Panzeri 

Úgy fest, hogy végül az előbbi valósult meg e kettő közül. Arról, hogy egy másik ország is érintett az ügyben, Vincent Van Quickenborne belga igazságügyi miniszter is beszélt csütörtökön a belga parlamentben (a miniszter szó szerint nem nevezte meg ugyan Marokkót, de a leírásából kikövetkeztethető volt, hogy erről az országról beszél).

Halászat, trágya, emberi jogok 

A miniszter azt is kifejtette, hogy egy olyan országról van szó, amelynek a halászathoz, halászati jogok témájában is van érintettsége. Ezzel szintén Marokkóra utalhatott, ugyanis az afrikai országnak már évek óta jogvitái vannak több uniós tagállammal (Franciaországgal, Spanyolországgal és Olaszországgal), elsősorban a Nyugat-Szaharával határos tengereken kifogott halak vonatkozásában.

A Politico azt is felsorolta, hogy a halászat mellett milyen egyéb ügyekre terjedhetett még ki a korrupciós ügy Marokkó és az EU viszonya alapján. Azt írták, hogy potenciálisan akár még a trágyakereskedelemhez (Marokkó a világ egyik legnagyobb exportőre, és az uniós országokba is szállít belőle), a migrációs kérdésekhez, az EU-ban való vízumszerzéshez, valamint a Marokkóban történő emberi jogi visszaélésekhez is lehetett köze Panzeri és a marokkói kormányzat kapcsolatának.

Hogy valóban volt-e, az várhatóan a következő hetekben kiderül. A Western Sahara Resource Watch nevű szervezet egyik munkatársa ezzel kapcsolatban azt mondta a Politicónak, hogy az utóbbi években személyesen is egyeztetett Panzerivel a halászati jogviták és az emberi jogi visszaélések vonatkozásában, de a politikus egyáltalán nem volt nyitott azokra a megoldásokra, amelyeket felvetett,

A marokkói kormányzat ellenségének számító függetlenségi mozgalom, a nyugat-szaharai Polisario Front képviselője pedig azt mondta az új fejleményekről: szerintük alaposabban meg kellene vizsgálni a marokkói kormány érintettségét, mivel az eddigi nyomozás Katar és a Perzsa-öböl menti országok érintettségére fókuszált, holott „Panzeri valójában Marokkóban kezdte ezt az egészet, és nem az Öböl menti országokban”.

A Politico kereste Marokkó varsói és brüsszeli nagykövetségét is mindezzel kapcsolatban, de ők nem válaszoltak a hívásaikra. Panzeri felesége és lánya megkeresésükre reagálva cáfolták, hogy bármilyen bűncselekményről lenne szó.

(Borítókép: Eva Kaili 2022. december 7-én. Fotó: European Parliament / Pool / Anadolu Agency / Getty Images)