Új-Zéland füstmentes ország lesz

A trafikok számát máris 90 százalékkal csökkentették, a szabályozás ellenzői szerint azonban a „dajkaállami” törvény a dohányzás visszafogása helyett a feketepiac elburjánzását vonja majd maga után.

A vásárlási korhatárt a szigetországban fokozatosan emelik.

Elméletileg annak az új-zélandinak, aki fél évszázad múlva cigarettát szeretne vásárolni, legalább 63 éves életkort kell majd bizonyítania.

A törvény alapján 6000-ről 600-ra korlátozzák a dohányboltok számát, ezzel párhuzamosan pedig csökkentik a dohánytermékekben a megengedett nikotin mennyiségét – jelentette a Sky News.

A hatóságok azonban abban bíznak, hogy sokkal hamarabb ki tudják iktatni a hagyományos dohányzást.

Az egyetlen ország, ahol az új-zélandinál szigorúbb dohányzási törvények vannak érvényben, az apró himalájai királyság, Bhután, ahol már 2004-ben teljesen betiltották a cigaretta forgalmazását.

Új-Zélandon az elmúlt években nagymértékben emelték a dohánytermékek adótartalmát, hogy a drágítással is visszaszorítsák a fogyasztást.

Nincs jó ok arra, hogy olyan termék forgalmazását engedélyezzük, amely élvezőinek a felét megöli

– érvelt az egészségügyi miniszter a wellingtoni törvényhozásban. Ayesha Verrall szerint temérdek pénzt lehetne megtakarítani azáltal, ha nem kellene annyi embert kezelni szívrohammal, rákkal, sztrókkal, ráadásul csökkenne az amputálások száma is.

Kevés dohányos maradt Új-Zélandon

A törvény ellenzői, köztük a jobboldali, liberális ACT párt szerint a szabályozás „dajkaállami” tiltás, amely a feketepiac elterjedését vonja maga után. Sok kisbolt tönkremegy, mivel elveszíti a dohányárusítás jogát – ezzel is érveltek.

Az elektromos cigaretta és a vape nem tartozik a törvény hatálya alá. Az elmúlt években tapasztalt gyors elterjedésük után már most is valamivel népszerűbbek a hagyományos dohányzásnál.

Az őslakos maori közösség körében magasabb az arány, a megkérdezettek egyötöde, 20 százaléka vallotta magát dohányosnak. Tíz éve Új-Zélandon még a lakosság 16 százaléka cigarettázott, és már akkor az volt az egyik legalacsonyabb arány a 37 fejlett országot tömörítő OECD-tagállam között.

Az Egyesült Királyságban a rendszeres dohányosok aránya 13,3 százalék.

A magyar férfiak 27,7, a nők 22,3 százaléka dohányzott rendszeresen Magyarországon három éve, 2019-ben. Ez a KSH utolsó elérhető kimutatása. Tíz év alatt – 2009-cel összehasonlítva – 5 százalékkal csökkent a dohányzó férfiak aránya, a nőké azonban nem változott.

Magyarországon mérhetően javult az újszülöttek egészségi állapota

Magyarországon 2012-ben szigorították a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, amely betiltotta a dohányzást a többi között a kocsmákban, szórakozóhelyeken, munkahelyeken, közforgalmú intézményekben, megállókban.

Az MTA két kutatója az egyéni szintű élveszületési és csecsemőhalálozási adatbázisokat elemezve azt vizsgálta, miként hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.

A dohányzási tilalom szignifikánsan javította az érintett anyák újszülötteinek egészségét.

A jogszabályváltozás hatására egyebek között nőtt az átlagos születési súly, csökkent az alacsony, 2500 g alatti születési súlyú újszülöttek és a koraszülöttek aránya, továbbá alacsonyabb lett a csecsemőhalálozás esélye is.

A dohányzási tilalom bevezetése két fő mechanizmus útján javíthatja az újszülöttkori egészséget – állapították meg a kutatók. Egyrészt arra ösztönözheti a dohányzó nőket, hogy szokjanak le a dohányzásról, másrészt a tilalom miatt a munkahelyi környezet füstmentessé vált, ezért a passzív dohányzás csökkent.

(Borítókép:   Kai Schwoerer / Getty Images)