Bűnözőből nemzeti hős: orosz elítéltek az ukrán fronton

További Külföld cikkek

Az orosz elítéltek 10 százaléka is már fronton harcolhat Ukrajna ellen a legfrisebb adatok szerint. Ez legalább 40 ezer főt jelenthet, ami a hivatásos hadsereg létszámához képest is arányaiban kimondottan magas szám. Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezett bűnözők között nemi erőszakért és gyilkosságokért elítélteket is találunk, akik fegyvert kaptak és egy ígéretet, hogy fél év múlva szabadulhatnak.

Oleg Dzarahohov, becenevén „Kolobok”, többszörös gyilkosságért elítélt dél-oszét származású bűnöző, aki 2016-ban kapott 19 év szigorú fegyházat. A 2010-es években a Dzarahohov által vezetett banda embereket rabolt el váltságdíj reményében, és összesen legalább 80 embert gyilkoltak meg. Legkorábban 2035-ben szabadulhatott volna, de a háború közbeszólt: az önként vállalt katonai szolgálat fejében kiengedték a börtönből, fegyvert kapott, majd az ukrán frontra vitték. November 24-én Dzarahohov Bahmutnál esett el, az orosz média tudósításai alapján nemzeti hőssé vált, és posztumusz Bátorság Érdeméremre jelölték.

Széles körben terjesztett történetté vált Dmitrij Mensikov élete (és halála). A Rjazanyban drogterjesztésért elítélt bűnöző szintén Bahmutnál, Ukrajnában halt meg november 17-én. Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai csoport vezetője szerint – akiről ejtünk még szót a cikk későbbi részében – úgy jellemezte Mensikovot, mint egy

átlagos srácot, akit sokáig nem értették, de megtette, amit meg kell, fegyvert ragadott, és elment ellenséget ölni.

Mensikov halálát az orosz média a második világháborúhoz hasonlította, amikor „a nagyapáink és dédapáink elűzték a fasisztákat”, és „évszázadokra beleírták a nevüket a történelembe”.

Dzarahohov és Mensikov története egyáltalán nem egyedi: Moszkva nagy számban toboroz bűnözőket az ukrán frontra július óta. Kezdetben a szűrési feltételek szigorúak voltak, a súlyos bűntetteket elkövetők nem jelentkezhettek, ám szeptembertől ez is megváltozott. Ősz óta egyre többen vannak a fronton orosz elítéltek. John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője december közepén

40 EZER FŐRE TETTE A LÉTSZÁMUKAT.

Kiürülnek az orosz börtönök

A mobilizált erőkkel és katonai csoportokkal együtt mára az Ukrajnában lévő orosz egységek számát 300-400 ezer fő közé teszik, vagyis a harcolók tíz százaléka elítélt lehet. Ha nem hiszünk John Kirbynek, más módon is ellenőrizhetjük ezeket a számokat: a nyilvánosan elérhető információk szerint

2022 szeptemberében és októberében az orosz börtönökben több mint 23 ezer fővel csökkent az elítéltek száma.

Augusztus végén – ugyancsak nyilvános adatok szerint – 349 ezer börtönlakója volt az orosz büntetésvégrehajtási intézményeknek, október végére már csak 325 ezer fő. Ekkora kilengések – vagyis ennyi ember szabadon bocsátása – nem voltak az elmúlt húsz évben. A legutóbbi, 2015-ös nagy amnisztia keretében, két hónap alatt összesen 15 ezer elítélt szabadult, most azonban szó sincs semmiféle lazításról vagy amnisztiáról.

Mivel az elítéltek toborzása novemberben és decemberben is folytatódott, azt becsülhetjük, hogy a legalább 40 ezer elítélt már a frontra került, vagyis az összes elítélt bűnöző 11 százaléka. A nyugati hírszerzés adatai szerint közülük közel ezren már életüket vesztették a fronton.

Szabálytalan gyakorlat

Az elítéltek legnagyobb része orosz zsoldos magánvállalkozásban, a Wagner-csoportban harcol, amelyet a már említett Jevgenyij Prigozsin vezeti. Prigozsin az elmúlt hónapokban az orosz politika egyik legerősebb szereplőjévé vált, aki még az orosz hadsereget és a katonai vezetőket is kritizálhatja. Prigozsin a nyár óta aktívan járja a börtönöket és a Wagner-csoportba lépés mellett agitál. Ígéretei szerint minden elítélt – a bűnei súlyától függetlenül – fél év katonai szolgálat után szabadulhat.

A videón Jevgenyij Prigozsin az egyik vidéki orosz börtönben, Marij Elben agitál.

Ez egy nehéz háború, közel sem hasonlít a csecsen és ahhoz hasonló háborúkhoz

– mondja Prigozsin az egyik kiszivárgott videóban, amikor 2022 szeptemberében az egyik vidéki orosz börtönben agitál, majd azzal folytatja, hogy „nálunk körülbelül 2,5-szer annyi lőszer fogy, mint Sztálingrádban. (…) Az első bűn, a dezertálás: senki nem hátrál meg, senki nem esik fogságba. (…) Aki az első nap után azt mondja, hogy »rossz helyre került«, azonnal kap egy »dezertőr« minősítést, és főbelőjük. (…) A minimális életkor nálunk 22 év, a maximális pedig 50 év.”

Ez az egész gyakorlat azonban teljesen szabálytalan,

jelenleg nincs jogi feltétele az orosz törvények szerint annak, hogy valaki önként vállalt katonai szolgálat fejében szabadulhat.

Az egyedüli lehetőség rá, ha elnöki kegyelemben részesülnek, de ilyen rendeletek a háború óta nem voltak. Októberben két orosz képviselő egy tervezetet nyújtott be az orosz parlament elé, amely kegyelemben részesítené a háborúban részt vevő elítélteket, azonban ezt még azóta sem fogadták el. Az elítéltek rokonai pedig eközben semmilyen információt nem kapnak a hozzátartozóiktól: telefont a fronton nem használhatnak, a büntetésvégrehajtási intézményekben pedig kérésükre annyit mondanak, hogy jelenlegi tartózkodási helyük állami titok.

A Prigozsin által ígért főbelövés dezertőrség vagy ellenséghez való átállás esetén is nyilvánvalóan tiltott gyakorlat: Oroszország elméletileg továbbra is jogállam maradt, ahol minden büntetésnek szigorúan a törvények szerint kell történnie, bírósági eljárás keretében. A halálbüntetés továbbá 1996 óta moratórium alatt van, nem alkalmazható. Mindez azonban nem pusztán elrettentő fenyegetés: látványos kivégzéseket a Wagner-csoport az elmúlt hetekben többször is végrehajtott, bármiféle jogi következmény nélkül.

Új hatalmi központ születése

Valójában maga a Wagner-csoport működése is teljesen illegális: az orosz törvények tiltanak bármiféle zsoldos tevékenységet. A csoport létezését évekig tagadták, Prigozsin pedig minden médiumot beperelt, amely összekötötte őt a Wagner-csoporttal.

Mindez egy csapásra megváltozott az Oroszország által február 24-én indított háborút követően: a Wagner zsoldosai fontos szerepet kaptak a harcokban, a front legintenzívebb szakaszaira kerültek, Prigozsin pedig hirtelen kilépett az árnyékból, és mindent felvállalt.

2022 szeptemberében Prigozsin elismerte, hogy 2014-ben alapította a Wagner-csoportot az Ukrajnában való harcokhoz, és megerősítette, hogy az elmúlt években a zsoldos alakulatai jelen voltak Afrikában, Dél-Amerikában és a Közel-Keleten.

Az amerikai hírszerzés szerint a Wagner-csoportnak jelenleg csaknem 50 ezer katonája van, ebből 40 ezren orosz börtönökből kerültek ki. A katonai csoport erői jelenleg leginkább Bahmut térségében ostromolják az ukrán védelmi állásokat – november óta ott zajlanak a háború 2022 második felének a legvéresebb, legkeményebb ütközetei. Becslések szerint a Wagner-csoport költségei százmillió dollárt (37,2 milliárd forintot) tesznek ki havonta, az ugyanakkor nem ismert, hogy mindezért mit kap a Kremltől.

Számunkra teljesen világos, hogy a Wagner-csoport olyan hatalmi központtá válik, amely az orosz hadsereggel és más orosz minisztériumokkal versenyez

– mondta decemberben John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.

Problémák a háborút követően

A bűnözők alkalmazásának két nagy problémája van: az egyik, hogy semmi jót nem várhatunk a helyszínen azoktól, akiket korábban gyilkosságért vagy nemi erőszakért ítéltek el, majd szabadon engedik és még fegyvert is kapnak. Az ott élő ukrán lakosság felkészülhet a legrosszabbra a másik fél részéről, nemzetközi egyezmények ide vagy oda. A másik probléma már a háború utáni időkre vonatkozik:

komoly kihívássá válik a közbiztonság és a bűnözés, ha a háború lezárultával hirtelen több tízezer hajdani bűnöző elnyeri a szabadságát, és kikerül az utcára.

A bűnözők háborúban való alkalmazásának egyébként nagy hagyománya volt a Szovjetunióban is: a második világháborúban legalább 975 ezer elítélt vett részt a harcokban. Elsősorban közönséges bűnözők voltak, a politikai okokból elítélteket, az úgy nevezett „nép ellenségeit” nem szabadították ki a háború miatt sem.

Na és mi a helyzet ezen a téren másik oldalon, Ukrajnában? Az ország büntetés-végrehajtási rendszerében jelenleg csak azok jelentkezhetnek katonai szolgálatra, akiket még nem ítéltek el, tehát akik vizsgálati fogságban vannak, és a büntetőeljárás még nem zárult le. Ők kérvényezhetik a vizsgálati fogság átmeneti felfüggesztését, és így részt vehetnek a harcokban. A börtönbüntetésüket töltők ugyanakkor a háború miatt nem szabadulhatnak korábban, és a frontra sem mehetnek.

(Borítókép: Egy földbe csapódott rakéta Bahmutban 2022. december 13-án. Fotó: Andre Luis Alves / Anadolu Agency / Getty Images)