A Kreml céljai nem változtak, de Putyin újévi beszéde erőteljes jelzés volt

Vlagyimir Putyin újévi beszédében kijelentette, hogy a Nyugat hazudott a békéről, és cinikusan Ukrajnát, illetve népét használja Oroszország megtörésére. Az orosz elnök szerint a nyugati elit évek óta békés szándékról biztosítja Oroszországot, többek között a Donbasszal kapcsolatban is, de „valójában a neonácikat támogatták, és agresszióra készültek”. Megköszönte a „különleges hadművelet” résztvevőinek a lelkierőt és a bátorságot, majd azt hangsúlyozta, hogy Oroszország minden nehézséget legyőz, és az ország nagy és független marad.

A beszéd rendhagyó módon az előző évekhez képest, de igazodva a háborús körülményekhez – a hivatalos orosz álláspont szerint még mindig „különleges hadművelet” zajlik Ukrajnában –, egyenruhások előtt hangzott el. Hogy valóban orosz katonák álltak-e fel Vlagyimir Putyin mögött, arról találgatások és mindenféle megfejtések láttak napvilágot a nyugati sajtóban. Az orosz híradások szerint Vlagyimir Putyin december 31-én egy támaszponton kitüntetések átadása céljából találkozott katonákkal, mielőtt Oroszország déli katonai körzeti központjában, Rosztov-na-Donuban felvették az újévi beszédét.

Merkel szavai adták a muníciót

Seremet Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső szakértője az Indexnek azt mondta: az orosz elnök mögött álló katonák is erőteljesen jelzik, hogy a hadseregen és a katonai tevékenységen lesz a hangsúly Oroszországban a 2023-as évben. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin beszéde nemcsak az orosz népnek, hanem a Nyugatnak is szólt. Amikor az orosz elnök azzal vádolta a Nyugatot, hogy „hazudott a békéről”, Seremet Sándor szerint ismét Angela Merkel volt német kancellár egy novemberi lapinterjúban tett kijelentéseire reagált. Akkor Merkel többek között arról beszélt: a minszki megállapodások célja az volt, hogy Ukrajna némi időt nyerjen, felkészüljön az önvédelemre.

December elején az Eurázsiai Gazdasági Unió csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin ezt úgy értelmezte, hogy Oroszország helyesen cselekedett, amikor elindította a „különleges hadműveletet”, mert szerinte a volt német kancellár nyilatkozata azt bizonyítja: sem Ukrajna, sem a Nyugat nem gondolta komolyan a minszki megállapodás végrehajtását, vagyis „becsapták” Oroszországot.

Az orosz média és a Kreml azonnal felhasználta a volt német kancellár nyilatkozatát arra, hogy politikai céljait igazolja

– jelentette ki Seremet Sándor, aki azt is hozzátette, hogy újévi beszédében az orosz elnök ezt az igazolást ismételte meg.

Stabilitás látszik, de nem látni a színfalak mögé

A kérdésre, hogy Vlagyimir Putyin szavai alapján mi most az orosz háborús cél, a KKI külsős szakértője elmondta: a Kreml hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy Ukrajnát „denácifikálni”, demilitarizálni kell, meg kell védeni az orosz lakosságot, és most már az Oroszországi Föderáció új szubjektumait is, a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaságot, továbbá Herszon és Zaporizzsja megyék orosz kézen lévő területeit. Az azonban nem világos, hogyan gondolnak azokra a területekre, ahonnan kivonultak az orosz csapatok – jegyezte meg Seremet Sándor. Úgy véli, hogy az oroszok megpróbálják majd megtartani a Krímhez vezető szárazföldi utat, és teljesen „felszabadítani” Donyeck megyét, de ezek egyelőre nem deklarált célok. A szakértő továbbá idézte Dmitrij Medvegyevet, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesét, aki korábban azt nyilatkozta, hogy a „kijevi rezsim” elmozdítása is a célok között van.

A nyugati sajtóban rendszeresen írnak az orosz elnök egészségi állapotáról és hatalmi pozíciójáról. Utóbbival kapcsolatban Seremet Sándor azt mondta: a legutóbbi orosz felmérések szerint stabilnak látszik Vlagyimir Putyin hatalmi pozíciója, nem romlott radikálisan a népszerűsége.

Vlagyimir Putyin és a Kreml egyelőre stabil lábakon áll

– jelentette ki a szakértő. Azt is mondta: sokan feltételezték, hogy ha elindul az orosz mozgósítás, az destabilizációval járhat, de nem így történt. A mozgósítás miatt az országot elhagyókat az orosz sajtó úgy árazta be, hogy azok eddig is Kreml kritizálói voltak, azzal szemben álltak. A KKI külső szakértője szerint komolyabb katonai kudarcok és az életszínvonal drasztikus romlása nélkül nem várható, hogy Vlagyimir Putyin népszerűsége jelentősen romoljon, és hatalmi pozíciójának stabilitása veszélybe kerüljön. De azt is hozzátette, hogy a belharcokról nem tudni semmi biztosat, ha vannak is különböző belső folyamatok, azoknak komoly jelei nem láthatók.

Üthetnek még nagyobbat a szankciók

Az orosz gazdasági helyzetről Seremet Sándor azt mondta: van hatásuk a szankcióknak Oroszországra, általában inkább az importot érintik, hiszen az orosz technológiák nagymértékben el vannak maradva a nyugatiaktól, és ezért nyugati eszközökre, berendezésekre szorul több iparág is. Egyelőre azonban nincs olyan hatásuk a szankcióknak, amilyenre a Nyugat számított.

Nyilván rosszabb a helyzet, mint volt, de a szankciók hatása közép- és hosszú távon mutatkozik meg jobban

– tette hozzá a szakértő.

Tanulva a koronavírus-járvány időszakából, amikor az ellátási láncok akadoztak, számos orosz vállalat előre 1-2 évre bevásárolt azokból a nyugati eszközökből, alkatrészekből, amelyekre a gyártásukhoz, termelésükhöz szükség van. Seremet Sándor szerint ezeknél a vállalatoknál akkor lehetnek gondok, ha az időnyerést nem tudják arra használni, hogy kiváltsák a nyugati technológiát. A fogyasztási cikkekkel más lehet a helyzet, lehetnek és vannak is ellátási gondok a külföldi nagy cégek kivonulása miatt, de a szakértő kiemelte, hogy az oroszok 2014 óta szankciók alatt élnek, így egyes területeken meg tudják oldani a kiesést és a pótlást.

Az Oroszország és Európa közötti olaj- és gázszállítási vitákról Seremet Sándor kifejtette: kölcsönös függés alakult ki, és ez addig marad így, amíg Európa nem tudja diverzifikálni az ellátását – de ennek magas ára lesz, Oroszország pedig nem talál új piacokat.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz államfő újévi beszédét nézi egy nő moszkvai otthonában 2022. december 31-én. Fotó: MTI / EPA / Jurij Kocsetkov)