A NATO szerint döntő szakaszához ért a háború

Orosz gyalogsági egységet semmisítettek meg az ukrán védők egy Szoledár melletti mezőn – írta az Unian ukrán hírügynökség vasárnap. 

Az Ukrán Állami Határszolgálat beszámolója szerint a szoledári védelmi vonalon a határőrök lövészárkokban rejtőzködő ellenséges katonákat észleltek. Az ukránok dróntámadással semmisítették meg az ellenséges erőket.

Az akcióról videófelvétel is készült. 

Vasárnapra helyreállították az orosz ágyúzás következtében megrongálódott energetikai létesítményeket Harkiv városában és a régió egész területén – számolt be a Harkivi Regionális Katonai Igazgatóság vezetője Telegram-csatornáján. 

Az elmúlt napokban Oroszország számos létfontosságú infrastruktúrát vett célba a régióban, amely vészhelyzeti áramkimaradásokat okozott, azonban vasárnap hajnalra az ukrán energetikai dolgozóknak sikerült helyreállítaniuk a sérült részeket. 

Reggel 8 óra 30 percre a fogyasztók száz százalékánál sikerült befejezni a helyreállítási munkálatokat

– írta a bejegyzésben Oleg Szinyegubov. 

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint az oroszok azt tervezik, hogy emelik a katonai sorozás felső korhatárát 27-ről 30 évre.

A brit védelmi minisztérium szerint reális az orosz vezetők azt remélik, hogy ez a változtatás kevésbé lesz riasztó, mint a népszerűtlen részleges mozgósítás újabb fordulójának bejelentése, amit Putyin szeptemberben rendelt el.

Január 12-én Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának vezetője azt javasolta, hogy Oroszország 2023 tavaszán növelje 27-ről 30 évre a rutinszerű katonai sorozás felső korhatárát. Kartapolov szerint a lépés célja az, hogy lehetővé tegye az orosz haderő létszámának korábban bejelentett 30 százalékos növelését.

Putyin elnök tavaly azt mondta, hogy támogatja ezt a lépést, és az orosz tisztviselők felmérik a közvélemény reakcióit. Az orosz vezetők azt remélik, hogy a rutinszerű sorozás korhatárának megváltoztatásával növelhető az Ukrajnában harcoló katonák létszáma, miközben a lakosság számára kevésbé tűnik riasztónak, mint a népszerűtlen részleges mozgósítási folyamat újabb fordulójának bejelentése.

A brit kormány a jövő héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével. Erre az teremtett lehetőséget, hogy  Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk zuhanása miatt.  

Sunak és a szövetséges partnerek azon lesznek, hogy Ukrajna a lehető legerőteljesebb helyzetben, a katonai, gazdasági és diplomáciai erő pozíciójából kezdhesse meg a jövőbeni béketárgyalásokat, és biztosíthassa az erős alapokon nyugvó tartós békét – fogalmaz vasárnapi nyilatkozatában a Downing Street.

Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és ezzel az ukrán fegyveres erők második legnagyobb katonai támogatója volt 2022-ben az Egyesült Államok után, de harckocsik szállítására most először tett ígéretet az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta – írta az MTI. 

Ágyúzták Gorlivkát az ukrán fegyveres erők vasárnapra virradóan. A Donyecki Népköztársaság Ukrajnai Háborús Bűncselekményekkel kapcsolatos Ügyek Ellenőrzési és Koordinációs Központjának képviselete Telegram-csatornáján azt írta, négy lövedéket lőttek ki a településre. 

Éjfél után ágyúzást rögzítettek Novhorodszkében és Gorlivkában. A központi részt négy 155 milliméteres kaliberű lövedékkel támadták

– áll a bejegyzésben. 

Gorlivka Donyecktől 50 kilométerre északra fekszik. A város a Sztirol vegyipari konszernnek és szénbányászati vállalatoknak ad otthont. Ez a Donyeck régió egyik legnagyobb népességű területe, a donbaszi konfliktus kezdete előtt több mint 250 ezer lakosú volt – írta a RIA Novosztyi. 

A  török hatóságok készek helyi tűzszünetre törekedni Ukrajnában, és úgy vélik, hogy sem Moszkvának, sem Kijevnek nincsenek meg a katonai eszközei a háború megnyeréséhez.

Ezt Recep Tayyip Erdogan török elnök hivatalos képviselője, Ibrahim Kalin mondta. Szerinte nem valószínű, hogy Ukrajna és az Orosz Föderáció készen állna egy „átfogó békemegállapodás” megkötésére a következő hónapokban. Erdogan képviselője ugyanakkor hozzátette, a háború alakulása továbbra is arra kényszerítheti őket, hogy a front egyes részein helyi fegyverszünetben állapodjanak meg.

„Törökország kész ragaszkodni a helyi tűzszünethez és a háború visszafogásához helyi szinten. Egyik fél sem képes katonailag megnyerni a háborút” – mondta Ibrahim Kalin a Hurriyet Daily News szerint.

Az ukrán külügyminiszter sürgette a G7-eket és az EU-t, hogy szankcionálják az orosz rakéta- és dróngyártókat.

Dmitro Kuleba az Ukrajnára mért újabb orosz rakétacsapások szombati hulláma után felszólalva sürgette a két szervezetet, hogy „haladéktalanul” hajtsák végre az országa által javasolt vonatkozó szankciókat, írja a BBC.

Magyarország területére január 14-én az ukrán-magyar határszakaszon 5329 ember lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 10394 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség vasárnap.

Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 211 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Jó reggelt kívánunk! 

Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el. 

Tartsanak velünk ma is!