Norvégiába szökött a Wagner-zsoldoscsoport egyik parancsnoka

A norvég rendőrség a múlt héten számolt be arról, hogy pénteken elfogott egy külföldit az Oroszországgal közös határ mentén. A határsértésre az orosz határőrök hívták fel a norvég hatóságok figyelmét, miután határsértésre utaló nyomokra bukkantak a hóban. 

Medvegyev tavaly hagyta ott a Wagner-csoportot, majd egy orosz emberi jogi szervezetnek, a gulagu.netnek jelezte, hogy kész mindent feltárni a zsoldoscsapatról. 2022 decemberében egy hosszabb interjút is adott a csoport egyik aktivistájának, Vlagyimir Oszecskinnek, aki arról ismert, hogy segít olyan oroszoknak, akik külföldön akarnak menedékjogot kérni. A YouTube-on is megnézhető beszélgetésben Medvegyev elmondta, attól félt, hogy miután nem volt hajlandó meghosszabbítani a szerződését, őt is megölik.

Sikeres szökése után Oszecskin elérte telefonon Medvegyevet Norvégiában. Az exzsoldos elmesélte, hogy Nikel orosz határváros térségében ment át a norvég oldalra. Ezt erősítette meg a helyi rendőrség jegyzőkönyve is, amely név nélkül, de megjegyzi, hogy Pasvik településen, már a norvég oldalon, őrizetbe vettek péntek hajnalban egy határsértőt.

A telefonbeszélgetésben Medvegyev elmondta, hogy amint átért a határon, elindult az első lakóház felé, amit meglátott. Bekopogott, és az ajtót nyitó nőnek tört angolsággal elmagyarázta, hogy kicsoda, és segítséget kért. Közben odaértek a határőrök, akik bevitték a helyi őrsre, és kihallgatták. Nekik is elmagyarázta tettének okát.

Ez kész csoda, hogy sikerült!”

– mondta a kiugrott zsoldos, aki előzőleg már kétszer próbált meg Finnországba bejutni, sikertelenül.

Közben reagált Telegram-oldalán a Wagner-csoportot irányító Jevgenyij Prigozsin. Megerősítette, hogy Medvegyev tényleg zsoldosként szolgált náluk, majd azt írta, hogy már régen felelősségre kellett volna vonni, amiért olyan kegyetlenül bánt a rabokkal.

A zsoldosok élete sem fenékig tejfel

A tavaly decemberi interjúban Medvegyev azt is elmondta, hogy 2022 júliusában írt alá a Wagnernél. Azonnal ő lett a 7. támadó osztag 4. szakaszában az egyik rajparancsnok. A helyzet akkor változott meg, amikor Putyin engedélyezte, hogy köztörvényes bűnözőket is felvehetnek katonának, így a Wagner-csoportnál is egyre több lett a volt elítélt. Onnantól kezdve, mondja a kiugrott zsoldos, már nem is emberként bántak velük, hanem egyszerű ágyútöltelékek lettek.

Hétről hétre egyre több lett a zsoldosnak állt rab. Ezzel együtt rengeteg emberük halt meg, és nagyon sok volt a sebesült is. Csak a szakaszában 15-20 embert veszítettek nagyon rövid idő alatt.

Ezek többségét egyszerűen csak elföldelték a Luhanszki Népköztársaság területén, és eltűntnek nyilvánították. Akit ugyanis eltűntnek nyilvánítottak, azok után nem kellett kifizetni az életbiztosítás összegét a rokonaknak.

Medvegyev tagadta, hogy háborús bűnöket követett volna el Ukrajnában, a végén már igyekezett kibújni Prigozsinék megbízásai alól.

Közben Vlagyimir Oszecskin elmondta a CNN-nek: egy ismerőse kereste meg novemberben, hogy segítsen eltűnni Medvegyevnek. Az őszi ukrán ellentámadás nyomán akkoriban az oroszoknak súlyos embervesztéseik voltak. Ezért a Wagnert irányító Prigozsin elrendelte, hogy novembertől minden zsoldos lejáró szerződése automatikusan meghosszabbodik. Amikor Medvegyev megtagadta az aláírást, összeverték.   

Ekkor döntötte el, hogy kilép a Wagner-csoportból, viszont nem akart úgy járni, mint az a másik szökött zsoldos, Jevgenyij Nuzsin, akit elfogtak, és elrettentésül videóra vették, amint egy kőtörő kalapáccsal szétverték a fejét. Amikor kiderült, hogy Medvegyev lelépett, azonnal a Wagner biztonságiak és az orosz különleges erők körözési listájára került.

Oszecskin hangsúlyozta: nem tisztük megítélni Medvegyev tetteit Ukrajnában, erre vannak független szakértők. Ők azért segítettek megszökni, mert szakított a Wagner-csoporttal, amely egy terrorista szervezet, hiszen ugyanúgy gyilkol oroszokat, mint ukránokat.

De mi is az a Wagner-csoport?

A Wagner, amely egy orosz kézben lévő magánhadsereg, hivatalosan nem is létezik. 2014-ben alapította a csecsen háborúk egyik orosz veteránja,  Dimitrij Utkin alezredes. Állítólagos támogatói tagadják, hogy bármilyen kapcsolatban álltak volna vele, és a törvény szerint a katonai magáncégek illegálisnak számítanak Oroszországban. A csoport mögött álló feltörekvő oligarcha az a Jevgenyiv Prigozsin, aki egyre gyakrabban ad hangot véleményének az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

Ezt azért teheti meg, mert roppant szoros kapcsolat fűzi Vlagyimir Putyinhoz azóta, hogy az orosz elnök a 90-es években a szentpétervári polgármester mellett dolgozott, és gyakran látogatta Prigozsin népszerű éttermét az orosz nagyvárosban. A Wagner-csoportot elsősorban Prigozsinhoz kötik, aki egészen tavalyig tagadta, hogy bármi köze lenne a zsoldosokhoz.

Azonban a háború úgy alakult, hogy már nemcsak a csecsen hadúr, Ramzan Kadirov vad szabadcsapataira volt szükség, hanem a Wagner-zsoldosokra is. Végül 2022 szeptemberében Prigozsin beismerte, hogy ő is az egyik alapítója volt a Wagner-zsoldoscsoportnak 2014-ben – írta a  Politico. Akkor az oligarcha elmondta, azért alapította a csoportot, hogy támogassa a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatistákat.

Novemberben pedig mindenki meglepetésére CSVK Wagner Centr néven védelmi technológiákat fejlesztő központot nyitott Szentpétervárott Jevgenyij Prigozsin. A hírt a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség jelentette. A CSVK rövidítés a „katonai magánvállalat” orosz kifejezés kezdőbetűiből áll. A Wagner Központ célja, hogy ingyenes működési teret bocsásson feltalálók, tervezők, IT-specialisták, kísérleti vállalkozások és start-upok rendelkezésére.

Zsoldos meló három kontinensen

A Wagner-csoport létrehozása mögött az volt az elképzelés, hogy legyen egy olyan ütőképes magánhadsereg, amely az orosz érdekeket tudja képviselni a világ bármely pontján, anélkül, hogy közvetlenül összeköthető lenne a tevékenysége az orosz állammal vagy a vezetéssel. Tehát a zsoldosokra bíznak minden olyan piszkos munkát, amit csak nehézkesen, ügynökök felhasználásával, esetleg az adott ország politikusainak megvesztegetésével tudnának elérni. Lehet támogatni nem szalonképes államok vezetőit, ha azok orosz érdekeket szolgálnak.

Éppen a szovjet időkre datálható szíriai–orosz kapcsolatok geopolitikai szempontból fontosak, hiszen nem véletlenül kapták bérbe a tartúszi haditengerészeti és kicsivel északabbra a hmeimimi légi bázist a nemzetközi politikában szalonképtelen Basir al-Asszádtól. Hatalmának fenntartásában az oroszok és az irániak vesznek aktívan részt.

Ugyanilyen forró helyeken „állnak helyt” a Wagner zsoldosai Szudánban, Kongóban és Líbiában is. Ugyancsak őket hozták összefüggésbe azokkal az apró zöld ruhás emberekkel, akik felségjelzés nélküli zöld katonai gyakorlókban, teljes fegverzetben jelentek meg a Krím félszigeten, mielőtt 2014-ben egy erősen vitatott kimenetelű népszavazás következtében Oroszországhoz nem csatolták az ukrán területet. Az pedig, hogy a Wagner-zsoldosok mit tettek az ukrajnai háború elmúlt egy éve alatt, mindenki számára egyértelmű.

(Borítókép: Orosz katonák Donyeckben, Volnovaha körzetben 2022. március 26-án. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency via Getty Images)