A lengyelek még nem döntötték el, hogy engednek-e Brüsszelnek

A szejm a múlt hónapban, január 13-án szavazta meg a lengyel kormánykoalíció élén álló Jog és Igazságosság (PiS) párt által benyújtott tervezetet.

Az új előírásokra a kormány beszámolója szerint rábólintottak az illetékes uniós biztosok, így azok megfelelnének a lengyel helyreállítási tervben megszabott egyik fő feltételnek,

A szejmben jóváhagyott kormánypárti tervezet szerint a bírák fegyelmi ügyei a legfelsőbb bíróságtól egy másik intézmény, a legfelsőbb közigazgatási bíróság hatáskörébe kerülnének át. Bővítenék emellett azon eljárások körét, amelyek szerint egy per előtt vizsgálható a bírák elfogulatlansága.

A százfős szenátusban azonban nem ment át a törvényjavaslat, és több módosítási javaslattal együtt küldték vissza azt az alsóháznak. Szymon Szynkowski vel Sek, uniós ügyekért felelős miniszter az ülésen azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy a szenátusi módosítások sérthetik a kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) kötött megállapodását. Több ellenzéki szenátor pedig úgy látta: a tervezet alkotmányellenes, és nem teljesíti az EB által megszabott feltételeket. 

A szenátus által  javasolt 14 módosítás értelmében például meghagynák a fegyelmi ügyeket a legfelsőbb bíróság hatáskörében, de megszüntetnék az ezekkel jelenleg foglalkozó kamarát, ehelyett a büntetőügyi kamarát bíznák meg ezek elbírálásával. Törölnék továbbá a legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara eddigi döntéseit.

Így a tervezet most újból a szejm elé kerül, ahol a kormánytöbbség leszavazhatja a felsőházi módosításokat – de nem biztos, hogy megteszik, mivel a kormánypártok sem egységesek a kérdésben. Az egyik kisebb kormánykoalíciós tag, a Szolidáris Lengyelország például ellenzi a PiS tervezetét, ugyanis

Andrzej Duda lengyel elnök pedig – aki államfőként a parlamentben megszavazott törvények végleges megítélésére jogosult – decemberben jelezte: amikor eléje kerül a törvény, nem fog beleegyezni a lengyel alkotmányos rendet sértő semmilyen előírásba.

A lengyel helyreállítási terv 22,5 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 12,1 milliárd eurós kölcsön lehívását teszi lehetővé. Az Európai Bizottság még tavaly ősszel közölte: addig nem folyósítják a támogatást, amíg Lengyelország nem kezeli a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket.