Törökországban nem az a kérdés: lesz-e földrengés, hanem, hogy milyen gyakran

Több ezren haltak meg, és még több a sérültek száma a Törökországot és Szíriát sújtó, pusztító földrengések sorozatában. Az áldozatok száma sajnos korántsem végleges, és minden bizonnyal emelkedni fog.

A katasztrófavédelem éjt nappallá téve dolgozik, miközben a zord időjárással is meg kell küzdeniük. A lerombolt térségben a hőmérséklet gyakran fagypont alá süllyed, ráadásul többször és hevesen havazott.

• A 7,4-es erősségű rengés epicentruma Kahramanmaraş tartományban volt, a szíriai határ közelében.
• A következő, 6,6-es erősségű rengést nem sokkal később Gaziantep tartományban regisztrálták.

Ilyen az, ha reng a föld

A rengések mértékéről tanúskodik, hogy mennyire rázkódtatták meg a buszokat a tektonikus erők.

Az épületek kártyavárként omlottak össze.

Újnak tűnő lakóépületek roppantak össze pillanatok alatt.

A jelek szerint a silány kivitelezésű épületek a rengések után is összeroskadtak.

Az egyik azok után dőlt össze, hogy szinte már a forgalom is helyreállt.

Mintha kirántanák a szőnyeget az ember lába alól

A földkéreg köztudottan nem egybefüggő, hanem néhány óriási óceáni, és sok kisebb kontinentális kéreglemezből áll. A kutatók köznapi illusztrálásként a puzzle kirakójával hasonlítják össze. A kéreglemezek pontos kiterjedése és száma mind a mai napig nem ismert.

A lemezek évente néhány centit elmozdulnak egymástól vagy egymás felé, ritkábban pedig ütköznek egymással. Ez váltja ki a földmozgást felettük. A földmozgás tudományos megnevezése a lemeztektonika.

A részben Európában, jobbára Ázsiában elterülő ország már régóta felkeltette a földrengéskutatók figyelmét. A potsdami Német Földtudományi Kutatóközpont, a GFZ mérőberendezéseket telepített Törökországba, és a nyolcvanas évek óta végez szeizmikus megfigyeléseket – emlékeztetett a Deutsche Welle.

A GFZ feljegyzései szerint a földrengésveszély különösen magas az egész Márvány-tenger környéki régióban, például Isztambul térségében – amely a mostani rengések epicentrumához képest Törökország túlsó felén fekszik.

Nem az a kérdés, hogy lesz-e földrengés. A kérdés az, hogy mikor

– mondta már évekkel ezelőtt Marco Bohnhoff, a GFZ szeizmológusa, a térség szakértője.

Bohnhoff és más szakértők becslésüket arra alapozzák, hogy Isztambul történelme során több erős földrengést élt át. A Márvány-tenger alatt folyamatos a „kontinentális sodródás”, ráadásul a zóna Isztambul tőszomszédságában régóta gyanúsan csendes.

Bohnhoff szerint megannyi bizonyíték utal arra, hogy a lemezek ezen a területen „megakadtak”, ami fokozza köztük a feszültséget. A kőzet egy adott pillanatban nem bírja tovább a feszültséget, és az egymásnak nyomódó lemezek másodpercek alatt több méterrel elmozdulnak.

Röviddel az 1979-es, katasztrofális montenegrói földrengés után értem a helyszínre, ahol magam is átéltem több fölmozgást – szerencsére a szabadban.

Egy fenyegető, alig pár másodpercig tartó moraj utal csak a közelgő bajra. Épületektől távol, az úttesten álltam, amikor egy ilyen, egyre hangosodó robaj után egy pillanatra úgy tűnt, mintha kirántották volna a szőnyeget a lábam alól. Az egyensúlyomat is nehéz volt megőrizni.

A fő rengést több utórengés követi. Montenegróban három hétig tartott.

Az anatóliai góc

A hétfői földrengés térségében az első, katasztrofális következményekkel járó tektonikus mozgást már 115-ben feljegyezték. A mai Törökországhoz tartozó, a szír határhoz közeli ókori Antiókhiában 260 ezerre becsülték az áldozatok számát.

Négy évszázaddal később, 526-ban, egy újabb földrengésben negyedmillió ember vesztette életét.

Törökország keleti részében, Erzincan környékén 1939 utolsó napjaiban csaknem 33 ezren haltak meg a pusztító földrengésben.

A Márvány-tenger partján, İzmitben 1999. augusztus derekán rengett a föld. Több mint 17 ezren nem élték túl a természeti csapást.

Ez csak néhány az áldozatok ezreivel járó földrengések közül.

A mostani erejére azonban még nem volt példa.

„Bár a térség szeizmikusan aktív, így a viszonylag erős földrengések sem ritkák, ekkora földmozgást még valóban nem tapasztaltak ezen a területen – mondta Timár Gábor professzor, az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetője.

A stabil épületszerkezet és az altalaj szerepe

Az áldozatok számát valószínűleg csökkentette volna a földrengésbiztos építkezés.

Sajnos ez nagyon drága – mondta Bohnhoff, aki szerint az építkezőknek mérlegelniük kell a felújítási próbálkozás vagy a teljes bontás között, ami után a semmiből kell új otthonokat emelniük.

A török–szíriai határvidéken hétfő reggel történt rengések során a becslések szerint csak Törökországban több mint 1700 épület dőlt össze.

A felvételek szerint az összeomlott épületek egy része a modern szeizmikus tervezési szabályok előtt épült, így nem kizárt, hogy nem megfelelően tervezték egy ilyen erejű földrengéshez

– mondta Mohammad Kashani, a Southamptoni Egyetem szerkezeti és földrengésmérnöki docense, aki szerint a nagy erősség és a sekély epicentrum kombinációja tette rendkívül pusztítóvá ezt a földrengést.

Nem csak az épület váza játszik jelentős szerepet abban, hogy ellenáll-e egy földrengésnek – a talaj is számít, amelyre épült. Minél szilárdabb, annál jobb – állítja Bohnhoff, aki szerint a legbiztosabb, ha az altalaj gránitból van.

Ez viszont szinte tervezhetetlen természeti adottság.

(Borítókép: Folytatódnak a keresési és mentési munkálatok a törökországi földrengést követően 2023. február 8-án. Fotó: Mehmet Ali Ozcan / Anadolu Agency / Getty Images)