Törökországban nem az a kérdés: lesz-e földrengés, hanem, hogy milyen gyakran
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Fico-párti nyugdíjasoknak öltöztek be egy osztály diákjai Szlovákiában, politikai botrány lett belőle - A Fidesznek szigorú elvárásai vannak az Európai Bizottság jövendőbeli biztosaival szemben
- Francia szülők perelték be a TikTokot
- Kiemelten fontos titkosszolgálati adatbázishoz kaphat hozzáférést az Egyesült Királyság
- Brüsszel fizetési felszólítást küldött Magyarországnak
Több ezren haltak meg, és még több a sérültek száma a Törökországot és Szíriát sújtó, pusztító földrengések sorozatában. Az áldozatok száma sajnos korántsem végleges, és minden bizonnyal emelkedni fog.
A katasztrófavédelem éjt nappallá téve dolgozik, miközben a zord időjárással is meg kell küzdeniük. A lerombolt térségben a hőmérséklet gyakran fagypont alá süllyed, ráadásul többször és hevesen havazott.
- A 7,4-es erősségű rengés epicentruma Kahramanmaraş tartományban volt, a szíriai határ közelében.
- A következő, 6,6-es erősségű rengést nem sokkal később Gaziantep tartományban regisztrálták.
Ilyen az, ha reng a föld
A rengések mértékéről tanúskodik, hogy mennyire rázkódtatták meg a buszokat a tektonikus erők.
The first #earthquake (7.8) at the bus terminal of #Hatay, #Turkey. https://t.co/U6HMrxvco8 pic.twitter.com/q1p3PPZ9nP
— News About Turkey - NAT (@NewsAboutTurke1) February 7, 2023
Az épületek kártyavárként omlottak össze.
Dismayed Malatya residents flee as buildings continue to collapse after deadly earthquake in Turkey #Malatya #Turkey #TurkeyEarthquake pic.twitter.com/JkbQLz0aeu
— RuptlyNews (@RuptlyNews) February 6, 2023
Újnak tűnő lakóépületek roppantak össze pillanatok alatt.
The newly built apartments, state hospitals, and municipal buildings collapsed too during the #earthquake due to the corruption and shoddy construction in #Erdogan's #Turkey. https://t.co/yV3sq7nih7 pic.twitter.com/UfNtQd72aO
— News About Turkey - NAT (@NewsAboutTurke1) February 7, 2023
A jelek szerint a silány kivitelezésű épületek a rengések után is összeroskadtak.
🤯 Houses continue to collapse in Turkey even after the earthquake. pic.twitter.com/hkC5YJrPn9
— cyberlollipop (@cyberlollipop) February 7, 2023
Az egyik azok után dőlt össze, hogy szinte már a forgalom is helyreállt.
Building collapse in Turkey. pic.twitter.com/FYTfWiBijf
— freejack (@monkertins) February 6, 2023
Mintha kirántanák a szőnyeget az ember lába alól
A földkéreg köztudottan nem egybefüggő, hanem néhány óriási óceáni, és sok kisebb kontinentális kéreglemezből áll. A kutatók köznapi illusztrálásként a puzzle kirakójával hasonlítják össze. A kéreglemezek pontos kiterjedése és száma mind a mai napig nem ismert.
A lemezek évente néhány centit elmozdulnak egymástól vagy egymás felé, ritkábban pedig ütköznek egymással. Ez váltja ki a földmozgást felettük. A földmozgás tudományos megnevezése a lemeztektonika.
A részben Európában, jobbára Ázsiában elterülő ország már régóta felkeltette a földrengéskutatók figyelmét. A potsdami Német Földtudományi Kutatóközpont, a GFZ mérőberendezéseket telepített Törökországba, és a nyolcvanas évek óta végez szeizmikus megfigyeléseket – emlékeztetett a Deutsche Welle.
A GFZ feljegyzései szerint a földrengésveszély különösen magas az egész Márvány-tenger környéki régióban, például Isztambul térségében – amely a mostani rengések epicentrumához képest Törökország túlsó felén fekszik.
Nem az a kérdés, hogy lesz-e földrengés. A kérdés az, hogy mikor
– mondta már évekkel ezelőtt Marco Bohnhoff, a GFZ szeizmológusa, a térség szakértője.
Bohnhoff és más szakértők becslésüket arra alapozzák, hogy Isztambul történelme során több erős földrengést élt át. A Márvány-tenger alatt folyamatos a „kontinentális sodródás”, ráadásul a zóna Isztambul tőszomszédságában régóta gyanúsan csendes.
Bohnhoff szerint megannyi bizonyíték utal arra, hogy a lemezek ezen a területen „megakadtak”, ami fokozza köztük a feszültséget. A kőzet egy adott pillanatban nem bírja tovább a feszültséget, és az egymásnak nyomódó lemezek másodpercek alatt több méterrel elmozdulnak.
Röviddel az 1979-es, katasztrofális montenegrói földrengés után értem a helyszínre, ahol magam is átéltem több fölmozgást – szerencsére a szabadban.
Egy fenyegető, alig pár másodpercig tartó moraj utal csak a közelgő bajra. Épületektől távol, az úttesten álltam, amikor egy ilyen, egyre hangosodó robaj után egy pillanatra úgy tűnt, mintha kirántották volna a szőnyeget a lábam alól. Az egyensúlyomat is nehéz volt megőrizni.
A fő rengést több utórengés követi. Montenegróban három hétig tartott.
Az anatóliai góc
A hétfői földrengés térségében az első, katasztrofális következményekkel járó tektonikus mozgást már 115-ben feljegyezték. A mai Törökországhoz tartozó, a szír határhoz közeli ókori Antiókhiában 260 ezerre becsülték az áldozatok számát.
Négy évszázaddal később, 526-ban, egy újabb földrengésben negyedmillió ember vesztette életét.
Törökország keleti részében, Erzincan környékén 1939 utolsó napjaiban csaknem 33 ezren haltak meg a pusztító földrengésben.
A Márvány-tenger partján, İzmitben 1999. augusztus derekán rengett a föld. Több mint 17 ezren nem élték túl a természeti csapást.
Ez csak néhány az áldozatok ezreivel járó földrengések közül.
A köztes időszakban gyakoriak voltak a tragikus következményekkel járó rengések. A 21. században szinte minden évre jutott egy súlyosabb rengés Törökországban – a hétfőit is beleszámítva összesen tizennyolc.
A mostani erejére azonban még nem volt példa.
„Bár a térség szeizmikusan aktív, így a viszonylag erős földrengések sem ritkák, ekkora földmozgást még valóban nem tapasztaltak ezen a területen – mondta Timár Gábor professzor, az ELTE Geofizikai Tanszékének vezetője.
A stabil épületszerkezet és az altalaj szerepe
Az áldozatok számát valószínűleg csökkentette volna a földrengésbiztos építkezés.
Sajnos ez nagyon drága – mondta Bohnhoff, aki szerint az építkezőknek mérlegelniük kell a felújítási próbálkozás vagy a teljes bontás között, ami után a semmiből kell új otthonokat emelniük.
A török–szíriai határvidéken hétfő reggel történt rengések során a becslések szerint csak Törökországban több mint 1700 épület dőlt össze.
A felvételek szerint az összeomlott épületek egy része a modern szeizmikus tervezési szabályok előtt épült, így nem kizárt, hogy nem megfelelően tervezték egy ilyen erejű földrengéshez
– mondta Mohammad Kashani, a Southamptoni Egyetem szerkezeti és földrengésmérnöki docense, aki szerint a nagy erősség és a sekély epicentrum kombinációja tette rendkívül pusztítóvá ezt a földrengést.
Nem csak az épület váza játszik jelentős szerepet abban, hogy ellenáll-e egy földrengésnek – a talaj is számít, amelyre épült. Minél szilárdabb, annál jobb – állítja Bohnhoff, aki szerint a legbiztosabb, ha az altalaj gránitból van.
Ez viszont szinte tervezhetetlen természeti adottság.
(Borítókép: Folytatódnak a keresési és mentési munkálatok a törökországi földrengést követően 2023. február 8-án. Fotó: Mehmet Ali Ozcan / Anadolu Agency / Getty Images)
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!