Egyszer már bukott török kormány a földrengések miatt, ez lesz Erdogan sorsa is?

Az előzetes tervek szerint május 14-én tartanak választásokat Törökországban, ahol a 600 tagú török parlament, a Török Nagy Nemzetgyűlés tagjai mellett az elnök személyéről is döntenek a választók. A közvélemény-kutatások még mindig Recep Tayyip Erdogan konzervatív AKP-ját mérik az első helyre, de szoros verseny várható, miután az ellenzéki pártok január végén bejelentették, hogy a következő választáson közösen veszik fel a versenyt a kritikusai szerint illiberális, autoriter rendszert építő Erdogannal.

A jelenlegi elnök nincs könnyű helyzetben: a török gazdasági hanyatlás miatt pártja eleve pengeélen táncol, míg a február 6-i, több mint húszezer áldozattal járó földrengések miatt a török ellenzék Erdogan kormányát teszi felelőssé, amit ő eleinte visszautasított, azonban később részben elismert.

Erdogan szerdán személyesen is ellátogatott a legsúlyosabb pusztítás helyszíneire, ahol azt ígérte, egy éven belül teljesen újjáépítik a földrengés sújtotta helyeket. A tragikus eseményt az 1939-es földrengéshez hasonlította, amikor csaknem 33 ezren vesztették életüket.

Azonban Erdogan fejében nemcsak az 1939-es katasztrófa járhatott, hanem az 1999-es izmiti földrengés is, amikor közel 17 ezren haltak meg, és a gyenge kormányzati reakció miatt a következő választáson a kormány meg is bukott.

A földrengés temette maga alá a kormányt

Az 1999. augusztusi földrengés előtt tartott választásokon Bülent Ecevit még örülhetett: a legtöbb szavazatot pártja, a Demokratikus Baloldal szerezte meg, majd további két másik párt segítségével kormányra is kerültek.

Azonban az izmiti földrengés váratlanul érte a kormányt, és sokáig tétlenül követték az eseményeket, ahogy az sem a kormány felkészültségét bizonyítja, hogy a tragédia idején a földrengések áldozatainak segítésére és az újjáépítésre elkülönített kormányzati segélyalapban mindössze 4,45 eurónyi líra volt.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a három évvel későbbi parlamenti választásokon Eceviték kiábrándító vereséget szenvedtek, bár ehhez a földrengés mellett a török gazdaság helyzete és a líra drámai gyengülése is hozzájárult, de a bukás így is látványos volt:

Egyébként a 2002-es választáson robbant be Erdogan az akkor frissen alapított pártjával, az AKP-vel, ami a legtöbb mandátumot szerezve egyedül is képes volt kormányt alakítani, amire a modern Törökország történetében addig még egy párt sem volt képes.

Bajban lehet-e Erdogan?

Erdogan és az AKP már a földrengés előtt sem állt túl jól. Az infláció és a megélhetési költségek növekedése miatt pártjának a támogatása eleve hosszú ideje csökken: míg a 2018-as választásokon a választók 42,56 százaléka szavazott az AKP-ra, addig a legfrissebb, még a tragédia előtt készített közvélemény-kutatások szerint már hibahatáron belül van a kormánypárt és az ellenzék.

Pénzváltó Nikolett Törökország-szakértő, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője úgy látja, hogy jelenleg korai megállapítani, hogy a választásokra milyen hatással lesz a természeti katasztrófa. Mint arra felhívta a figyelmet, annak ellenére, hogy a török kormány kiállt amellett, hogy május 14-én megrendezik a választásokat, még bizonytalan, hogy akkor valóban meg is tartják-e azokat – a földrengés által leginkább sújtott régiókban ugyanis három hónapos szükségállapotot hirdettek, amit ha nem hosszabbítanak meg, az épp a választások előtt pár nappal járna le. A kormánynak a választás időpontjáról legkésőbb március 10-ig kell döntenie.

Látszik, hogy mindkét fél próbálja a saját politikai érdekei mentén kihasználni az eseményeket. Ha Erdogan jól kezeli a helyzetet, és egy erőskezű vezetőként tud megjelenni, amivel képes maga mögé állítani a török társadalmat, az még hozhat neki szavazatokat. A másik oldalról pedig az ellenzék arra mutat rá, hogy lassú a segítségnyújtás, és a kormány az elmúlt években nem tett meg mindent, hogy felkészüljön egy ilyen katasztrófára

– fogalmazott Pénzváltó Nikolett.

A kutató kiemelte, az ellenzék kritikája annyiból jogos, hogy az építési szabályokat valóban sok esetben nem tartották be, és megkérdőjelezhető a kormány azon döntése is, amely – meghatározott összegért cserébe – időnként mentességet adott az építkezéseknek a biztonsági szabályok alól. Ugyanakkor hozzátette, kérdéses, hogy az ellenzék politikailag hogyan tudja ezt kihasználni, miután a török média erősen ellenőrzött, ráadásul a katasztrófa sújtotta területeken a közösségi médiát is korlátozta a kormány.

A szakértő szerint a választásokon a földrengésnél hangsúlyosabb téma lesz a gazdaság helyzete, rámutatva, hogy 2002-ben Erdogan és az AKP hatalomra kerülésében leginkább az akkori gazdasági válság játszott szerepet.

2002-ben is nagyon rossz volt a gazdasági helyzet, akkor hat nullát kellett levágni a líra végéről. Idén is ez lehet az, ami hozzásegítheti Erdogant a bukáshoz, hiszen tavaly is arról ment a vita, hogy 85 százalékos az infláció, vagy 176 százalékos

– mondta, utalva arra, hogy az állami szervek és a független kutatóintézetek más-más számot tartanak reálisnak.

Pénzváltó Nikolett hozzátette, jelenleg nem tudni, hogy mekkora gazdasági károkat okozott a mostani katasztrófa – hivatalos adatok még nincsenek, eddig csak a Bloomberg becsülte fel; szerintük az éves török GDP 5 százalékát is elérhetik az újjáépítési költségek. Kérdés, erre hogyan lesz pénze a kormánynak, amely már így is sokat költekezett a minimálbér- és nyugdíjemelések miatt.

De labdába rúghat-e a török ellenzék?

A szakértő hangsúlyozta, Erdogan támogatottsága eddig mindig valamivel 50 százalék fölött volt, míg a legnagyobb kormánypárt, az AKP ugyan nem érte el az 50 százalékot, de közel volt hozzá (a legfrissebb kutatás szerint 32 százalékon áll a jobboldali-nacionalista párt, és koalíciós partnerével, a MHP-vel kiegészülve is csak 37 százalékot érnek el), így kiélezett kampányra számít,

Az elnökválasztással kapcsolatban az ellenzéki térfélen nagy kérdés, hogy ki lesz a közös jelölt, mivel az isztambuli főpolgármesterre, Ekrem İmamoglura erősen koncepciósper-szagú tárgyalás során kiszabott börtönbüntetés miatt nem számíthatnak.

Pénzváltó Nikolett úgy látja, a sokszínű, a balközéptől egészen a jobbközép-nacionalista pártokig terjedő ellenzéki koalíció miatt a pártoknak nehéz egy olyan személyt találni, aki mögé minden Erdogan-ellenes szavazó szívesen beállna. Ráadásul a pártok között sincs meg a kellő bizalom, és tartanak attól, hogy a közös elnökjelölt mégsem hozná vissza a 2017-ben elfogadott, jelenlegi elnöki rendszer előtti parlamentáris viszonyokat, és a koalíció helyett csak saját pártját segítené.

A parlamenti választásra rátérve a szakértő hangsúlyozta, még itt is folynak a tárgyalások a hat párt között, ráadásul az sem kizárt, hogy Erdoganék akár jogszabály-módosításokkal lehetetlenítenék el a közös indulást, ahogy a királycsináló szerepébe kerülő, a kurd kisebbségi jogokkal foglalkozó baloldali HDP választási részvétele is kérdéses. Ha ugyanis terrorszervezetté nyilvánítják őket, akkor egyszerűen kizárják őket a választásból.

„Közel van egymáshoz a két oldal [az AKP–MHP-koalíció és a hatpárti ellenzék – a szerk.], jelenleg nehéz megmondani, hogy ki lesz a győztes. Egy biztos, egyáltalán nem egyértelmű Erdogan győzelme, de az ellenzék nagyon töredezett, és nem biztos, hogy sikerül ezt a választásokig összerakniuk” – zárta gondolatait a szakértő.

Hogy mennyire gyakoriak Törökországban a földrengések, ebben a cikkben jártuk körbe. Ha inkább az érdekelné, miért lehetett ennyire pusztító a katasztrófa, annak itt jártunk utána, míg hogy miként zajlik egy kutyás mentés a földrengés után, azt ebben a videóban mutattuk be. További cikkek a katasztrófáról itt.

(Borítókép: Recep Tayyip Erdoğan 2023. február 8-án. Fotó: Presidential Press Office / Handout / Reuters)