Több mint hatvan légitársaság tűnt el a járvány három éve alatt

Az év elején az Index is megírta a zömében belföldi utakra szakosodott brit cég, a Flybe csődjét, melynek utasai csak bambán néztek, és azt kérdezték, hogyan történhet meg ez kétszer két év alatt ugyanazzal a vállalattal. Nem sokkal később a Flyr dobta be a törülközőt, a norvég vállalatot tavaly alapították. 

Megdöbbentő, hogy az utóbbi időszakban milyen sok helyen húzták le a redőnyt – mondja Steve Ehrlich, a Pilots Together nevű szervezet elnöke. Ezt a segélyszervezetet kifejezetten azoknak a pilótáknak a támogatására hozták létre, akik a járvány következtében veszítették el munkájukat. 

2023-ra azt jósolták, hogy végre minden visszatér a 2019-es állapotokhoz három év gazdasági mélyrepülést követően. A repülőjegyek értékesítésével foglalkozó Flight Centre szerint az árak is vágtatnak rendesen felfelé. Idén a turistaosztályra szóló jegyek ára 36 százalékkal drágult. Ha a korábbi évek jegyáraiban vagy azokhoz közeli árakban gondolkodunk, akkor manapság bizonyos célországok elérhetetlenek. 

Például London–Új-Zéland relációban 81 százalékkal mentek feljebb az árak év/év alapon. Ugyanez, mondjuk, London–Dél-Afrika viszonylatban 42 százalékos emelkedést jelent turistaosztályon, míg első osztályon már 70 százalékot. Persze az is igaz, hogy 2022 februárjában Új-Zéland gyakorlatilag teljesen zárva volt a járványkorlátozások miatt, míg Dél-Afrikában a Covid omikron-variánsa tarolt. Ugyanakkor a foglalások száma globálisan 22 százalékkal marad el 2023 első negyedévében 2019 ugyanazon időszakához képest – írja elemzésében a CNN.

A repüléssel foglalkozó honlap és podcast, az AllPlane.tv szerint 2022 óta 64 légitársaság szűnt meg, néhány túlélte a csődöt, névváltással próbálkozott, de a többség eltűnt. Míg az átlagutazónak semmit nem mondanak az olyan nevek, mint például a Jet Time, a NokScoot vagy a Fly My Sky, azért nagy nevek is megszűntek, többek között az Alitalia vagy a 2021-ben becsődölt Air Namibia.

Az Alitalia mint brand eltűnése meglepő volt. Nem azért, mert nem egy feneketlen zsákként működött, hanem mert mindig egy kicsivel túlélt

– mondja Miquel Ros, az AllPlane alapítója és egyben egyik szerkesztője. Véleménye szerint a 2020-ben eltűnt vállalatok előbb-utóbb maguktól is felszívódtak volna, csak a válság ezen egy kicsit gyorsított. A szerkesztő 2018 óta tartja számon a csődöket, abban az évben 18-at jegyzett fel. Egy évvel később már 34 csődről jelentettek, többségében kis társaságokról van szó, akár háromgépes flottával. Ugyancsak 2018 volt az az év, amikor a kuvaiti társaság, a Wataniya Airways néhány év szünet után újra próbálkozott, de beletört a bicskája, csakúgy, mint a Flybe-nak.  

Ha úgy vesszük, akkor a pandémia évei nem is tűnnek olyan katasztrofálisnak. 2020-ban 31 légitársaság húzta le a rolót, 2021-ben pedig 19, míg ez a szám 2022-ben tizekettőre csökkent. Bár sok jót az sem ígér, hogy 2023 első két hónapjában már három cég adta fel.

Az amerikai példa a követendő

Az USA-ban azért egyszerűbb légitársaságot találni, hiszen mindössze négy nagy játékos van: a United, a Delta, az American és a Southwest. Ha tetszik, ha nem, e felé a modell felé fognak mozdulni a különböző országok, vagyis a kisebb cégek megszűnnek, és viszonylag kevés, de nagy társaság marad. Ezt a véleményt osztja  Pere Suau-Sanchez, a légiszállítás-menedzsment oktatója a brit Cranfield Egyetemen.

Erre jó példa Európában az IAG-csoport, amely vezető brit, spanyol és ír légi közlekedési cégeket fog össze. A nevüket külön-külön megtarthatják, hiszen az jó hívószó és ismert brand egy-egy országban, mégis a működtetés költségei erőteljesen megoszlanak így.

A másik lehetséges változás a közeljövőben, hogy a regionális központok leértékelődnek vagy akár el is tűnnek, helyettük a nagy légi közlekedési csomópontok fognak tovább élni és virágozni.

(Borítókép:  Robert Smith / MI News / NurPhoto / Getty Images)