A magyar külügyminisztérium megszólalt a svéd–finn NATO-csatlakozásról

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben a finn és svéd NATO-tagság kérdésével kapcsolatban arról adott tájékoztatást, hogy február 20-án lesz az első parlamenti ülés, így akkor kezdik meg a két ország csatlakozási ratifikációjának tárgyalását a rendes eljárás szerint.

A miniszter azt mondta akkor, hogy ez „nem szokott zavaróan sokáig tartani”, a kormánypártok támogatni fogják a NATO-bővítést.

A külügyminisztérium vasárnap azt közölte az ATV-vel, hogy Magyarország mindig a nyitott kapuk politikáját képviseli a NATO-n belül. Közleményükben úgy fogalmaztak, hogy mind Svédország, mind Finnország irányába tartják az ígéretüket, amely szerint

nem mi leszünk az utolsók a ratifikáció tekintetében.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter novemberben azt mondta, hogy részben az Európai Unió miatt nem sikerült addig ratifikálni a svéd–finn NATO-csatlakozást, mert az országgyűlésnek Brüsszel miatt kell „erőltetett menetben” döntenie számos olyan javaslatról, „amelynek egy jelentős részét Brüsszel miatt kell tárgyalni”.

A magyar külügyminiszter szintén novemberben Bukarestben kijelentette, hogy a NATO nyitva áll a csatlakozni vágyó országok előtt, de egy állam csak akkor léphet be a szervezetbe, ha az nem veszélyezteti a tagok biztonságát.

Orbán Viktor: A NATO-tagság a védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent

Orbán Viktor miniszterelnök szombati évértékelőjében arról beszélt, hogy a NATO nem háborús szövetség, a tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem ró senkire. A magyar kormányfő szerint senki sem várhatja el azt, hogy valamilyen katonai cél miatt a NATO-tagállamok együtt támadjanak meg másokat.

(Borítókép: Szijjártó Péter. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)