Svédországból kapott nem várt üzenetet Orbán Viktor

Mint ismert, az eredeti tervek szerint jövő héten tárgyalt volna az országgyűlés Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról. Erről a finn védelmi miniszter is beszélt korábban, mint mondta: „magyar kollégám azt mondja, hogy a parlament márciusban ratifikál, és én hiszek neki”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter novemberben azt mondta, hogy részben az Európai Unió miatt nem sikerült eddig ratifikálni a svéd–finn NATO-csatlakozást, mert az országgyűlésnek Brüsszel miatt kell „erőltetett menetben” döntenie számos olyan javaslatról, „amelynek egy jelentős részét Brüsszel miatt kell tárgyalni”. A NATO nyitva áll a csatlakozni vágyó országok előtt, de egy állam csak akkor léphet be a szervezetbe, ha az nem veszélyezteti a tagok biztonságát – jegyezte meg a tárcavezető.

Nem sima liba

Azóta azonban kiderült, nem megy minden simán, ami a két ország NATO-csatlakozását illeti. Ez derült ki legalábbis Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kormányinfón tett megjegyzéseiből. Az Index kérdésére a miniszter elmondta: „Magyarország erős NATO-ban érdekelt”. Ugyanakkor szerinte az más kérdés, hogy az elmúlt években Svédországból és Finnországból megalapozatlan és hazug kritikák érkeztek. „Számtalan igaztalan bírálat ért minket” – fogalmazott.

Ennek tisztázása érdekében az országgyűlés elnöke tájékozódás és vitarendezés céljából delegációt küld Finnországba és Svédországba. Amint ez lezárul, március második felében szavazhatnak a két ország NATO-csatlakozásának ratifikációjáról az országgyűlésben.

Ez Putyin érdeke?

Ezt kommentálva Magnus Christiansson, a svéd Försvarshögskolan Nemzeti Védelmi Egyetem hadtudományi tanára úgy véli, hogy Magyarország Törökországhoz hasonlóan próbálja késleltetni Finnország és Svédország NATO-tagságának ratifikálását.

Először nem mondanak semmit, aztán hirtelen Svédországgal gond van. Magyarország legutóbbi bejelentése azt a benyomást kelti, hogy az ország ugyanazt próbálja tenni, mint Törökország, azaz kihasználja a lehetőséget, hogy saját álláspontját előmozdítsa

– mondta Christiansson a Dagens Nyheter című lapnak.

Magnus Christiansson emlékeztet arra, hogy jelenleg Svédország tölti be az EU soros elnökségét. Az Európai Bizottság decemberben befagyasztotta Magyarország uniós kohéziós alapjait, és a jogállamisággal kapcsolatos viták miatt az ország gazdaságélénkítő csomaghoz való hozzáférését is visszatartotta.

„Svédországnak nagyon nehéz lesz nyomást gyakorolnia Magyarországra demokráciaügyekben, ha Magyarország késlekedik a NATO-tagság elfogadásával” – vélekedett. Christiansson szerint ugyanakkor az orosz beavatkozás lehetősége sem zárható ki.

Tudjuk, hogy Orbán Viktor sok mindent oszt Vlagyimir Putyin hozzáállásából és értékrendjéből. Én csak azt mondom, hogy ez teljes mértékben Putyin érdeke

– zárta gondolatait Christiansson.

Orbán Viktor megszavazná

Orbán Viktor miniszterelnök azonban, úgy tűnik, nem tartozik a kétkedők közé, ugyanis legutóbbi rádióinterjújában arról beszélt, hogy ő személyesen a Fidesz-frakciótól azt kérte, ratifikálják a két ország csatlakozását.

A képviselők nem túl lelkesek, magunk között legyen mondva

– mondta Orbán Viktor, majd azzal folytatta, a képviselők egy része azt mondja, hogy Finnország csatlakozásával létrejön egy több mint ezer kilométer hosszú határ a NATO és Oroszország közt, ami nagy veszélyt jelent, és ez nem biztos, hogy jó.

A miniszterelnök szerint erre még vannak meggyőző ellenérvek. A képviselők másik fele viszont azt kifogásolja, hogy a svédek és finnek szerintük „nyilvánvaló hazugságokat terjesztenek” Magyarországról a demokrácia és a jogállamiság kérdésében.

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. december 21-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)