Hamarosan kiderül, kik közül kerülhet ki Magyarország második űrhajósa

Korábban már írtunk arról, hogy a HUNOR (Hungarian to Orbit) programban több jelöltet is versenyeztetnek azért, hogy Magyarország következő asztronautája lehessen. A befutó 2024 végén vagy 2025 elején juthat el a világűrbe, Farkas Bertalan után a második magyarként. Ezenkívül érintőlegesen már az is felmerült, hogy a Holdra is küldenének egy magyar embert, de arra jóval később kerülhet sor.

Ferencz Orsolya most arról beszélt, hogy hol tart jelenleg a második űrhajós kiválasztása folyamata. Mint mondta, 

Ferencz Orsolya azt is elmondta, hogy a több ezer jelentkező közül 247-en voltak, akik megfeleltek minden feltételnek, hogy részt vehessenek a programban. A politikus kiemelte, nagyon komoly fizikai állóképességre, angol nyelvtudásra és kutatói képesítésre is szükségük van a jelentkezőknek, de talán a legnehezebb a mentális felkészültség.

Emlékeztetett arra is, hogy a Magyarország űrstratégiájának nevezett dokumentumot a kormány még 2021-ben fogadta el. Ebben leszögezték, fontos, hogy az ágazat kiemelt figyelmet kapjon, és a program fő célja volt a tudásalapú gazdaság fókuszba helyezése is. 

Ennek a tervnek a zászlóshajója a HUNOR-program, amelynek a lényege, hogy Magyarország a nemzetközi űrállomásra magyar kutatót, magyar eszközökkel tudjon küldeni. „A HUNOR-programban már most sikerült olyan orvosi eredményeket felmutatni, amelyek tudományos publikáció formájában tudnak majd megjelenni” – közölte a miniszteri biztos.

A program része az oktatás, amit a NASA és az ESA is szorgalmaz: a kiválasztott űrhajósnak a visszatérést követően

A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy elsősorban azért nem jutott nő a kiválasztott nyolc résztvevő közé, mert arányaiban kevesen jelentkeztek, ám ettől függetlenül nagyon reméli, hogy a későbbiekben egy magyar nőt is ki tud nevelni a hazai űrprogram.

Ferenc Orsolya arról is beszélt, hogy a magyar űrhajósjelöltek innentől fizetésért dolgoznak, hogy teljes mértékben a feladatukra tudjanak koncentrálni. „A magyar költségvetésből 99 millió dollár van elkülönítve erre a programra, de ennek az összegnek egy jelentős része el sem hagyja az országot, hanem itt marad a magyar kutatóintézeteknél, egyetemeknél, cégeknél” – hangsúlyozta.

A miniszteri biztos végül kiemelte: az űrturizmus és az ezzel járó iparág az egyik legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező piac az elkövetkező évtizedekben, és amelyik ország ehhez szükséges iparral és képzett szakemberekkel rendelkezik, az behozhatatlan versenyelőnyre tesz szert, és hatalmas bevételekre is számíthat. Azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg kiélezett verseny folyik a Holdért is, ugyanis nagy ipari és kutatási célú potenciál van a legközelebbi égitestben.

A teljes beszélgetés itt megtekinthető: