Olaszország bekeményít, harcot indít az emberkereskedők ellen
További Külföld cikkek
- Magyarország összekötő kapocs lehet a Nyugat és a Kelet között
- Cápatámadásban meghalt egy ember egy népszerű üdülőhelyen
- Szíria új vezetője szerint négy évbe is beletelhet, mire megrendezik a választásokat
- A brexit óta először vesz részt a brit kormányfő egy uniós csúcson
- Kína új büntetőtáborokat épít, hogy Hszi Csin-ping folytathassa a tisztogatást
Giorgia Meloni miniszterelnök az alig valamivel több mint tízezer lakosú városban tartott kormányülés után sajtótájékoztatón számolt be az új rendelkezésekről. Bejelentette: a miniszterek egyhangúlag elfogadták az emberkereskedőkre kiróható büntetések szigorítását egy új jogszabály bevezetésével, amely kimondottan a szállított embereknek okozott testi sérülést vagy halált bünteti.
Ha valaki azt hiszi, hogy a február 26-i tragédia eltántorította a kormányt eddigi migrációs politikájától, nagyot téved. A korábbi úton haladunk előre, bizonyítva, hogy felelősségteljes politikát követünk, és megtörjük a harmadik évezred rabszolgatartását, amelyet az embercsempészek bűnszervezetei működtetnek
– jelentette ki Meloni, hozzátéve: kormánya harcot indít az emberkereskedők ellen az egész világon.
A kormányhatározat szerint illegális bevándorlók szállításáért öttől tizenhat évig terjedő börtön szabható ki, és az emberkereskedőket minden bevándorló után tizenötezer euró bírságra is ítélik. Ha a migránsok testi sérülést szenvednek a tengeri vagy szárazföldi útvonalon, az emberkereskedők tíztől húsz évig terjedő börtönt kockáztatnak, ha egy embernek a halálát okozzák, büntetésük tizenöt és húsz év között várható.
Ha egyszerre több bevándorló veszíti életét, a büntetés húsz és harminc év közöttire emelkedik.
A rendelkezéscsomag szigorítja az úgynevezett migránstáborok működését is, ahol a kiutasításra várók tartózkodnak, továbbá szabályozza azoknak a bevándorlóknak a számát, akik a következő három évben törvényes munkavégzés céljából legálisan léphetnek be Olaszországba. Nem fogadták el azt a korábbi tervet, amely szerint a tengeri migráció ellenőrzése egyenesen a védelmi tárcához került volna át.
Giorgia Meloni hozzátette:
a kormány újra be akarja vezetni a volt belügyminiszter, Matteo Salvini nevével fémjelzett migrációs-biztonsági törvénycsomagot,
amelyet 2018-ban vezettek be, majd a későbbi, baloldali kormány eltörölte. A Salvini-csomag egyik pontját a kikötők lezárása és a civil hajók kitiltása képezte.
A kormányfő elfogadhatatlannak nevezte, hogy ellenzéki pártok és külföldi véleményformálók szerint a hatóságok nem tettek meg mindent a calabriai partok felé közeledő hajó mentése érdekében. Megjegyezte: a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség járőrrepülője csak akkor értesítette az olasz hatóságokat, amikor a migránsokat szállító hajó már olasz vizekre ért.
Más országok vizein is áthaladt a hajó, hogyhogy azoknak nem jelezték a veszélyt?
– kérdezte Giorgia Meloni, aki konkrét cselekvést sürgetett az Európai Uniótól. A kormányfő megerősítette bizalmát Matteo Piantedosi belügyminiszter iránt.
A calabriai partoknál történt hajóbalesetben 72-en haltak meg, nyolcvanan maradtak életben. A Törökországból indult hajón afgánok, pakisztániak, szíriaiak, palesztinok utaztak. Négy emberkereskedőt tartóztattak le, akik – magukra hagyva az embereket – elmenekültek a süllyedő hajóról. A miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy az áldozatok családtagjait Giorgia Meloni a következő napokban a római kormánypalotában fogadja.
A kihelyezett kormányülésre érkező miniszterek járműveit tüntetés fogadta Cutróban. Baloldali szervezetek, szakszervezetek, civil szervezetek tagjai plüssállatokat dobáltak az autókra a tengerbe veszett gyerekekre emlékeztetve. Szombaton Cutróban tüntetést tartanak az áldozatok emlékére.