Nagy baj van a felvidéki magyar gyermekek oktatásával

Szlovákia, Ukrajna, Románia és Szerbia magyar oktatási intézményeinek eltérő oktatási statisztikáit összegezte most egy tanulmány, ebben részletesen foglalkoztak a szlovákiai magyar iskolák helyzetével. A tanulmány a koronavírus járvány alatt készült, és 2021-ig tartalmaz adatokat.

Mint kiderült, Szlovákiában 2010-ben a magyar iskolahálózatot 271 tanintézmény alkotta, melyből 140 teljes szervezettségű (117 magyar, 14 szlovák–magyar közös igazgatású, 9 egyházi fenntartású) alapiskola volt. 131 alsó tagozatos alapiskola működött, közülük 113 magyar, 15 magyar–szlovák közös igazgatású és 3 egyházi fenntartású volt. Ehhez képest

A szlovákiai magyar iskolahálózatban a 2019/2020-as tanévben 244 alapiskola működött, közülük 140 volt teljes szervezettségű, az alsó tagozatos alapiskolák száma pedig 104-re csökkent. A szlovákiai magyar iskolák közül 104 kisiskola az iskolahálózat 40 százalékát alkotja, ám csupán a magyarul tanuló diákok alig 10 százaléka látogatja ezeket az iskolákat. Az átlagos összlétszám mindössze 26 fő, de 65 alsó tagozatos magyar alapiskolában rosszabb a helyzet. Az összlétszám ott nem haladja meg a 25 főt – írta a Napunk.

Az óvodások létszáma emelkedett

2010 és 2019 között nőtt a magyar óvodákban a gyermekek létszáma, 2010-ben 8532, addig 2019-ben már 9388 gyermek látogatta ezeket az intézményeket. Ez mintegy 10 százalékos növekedést jelent, viszont jelentősek a regionális eltérések. Az adatok alapján az óvodások számának növekedése a városokban volt látványos

Az alapiskolások száma a 2010-es évek elején visszaesett ugyan, de az évtized másik felében stagnált, a vizsgált időszakban a tanulók létszáma 5 százalékkal csökkent. 

A városi agglomerációkban jelentős növekedés figyelhető meg, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban pedig vélhetően a magyar ajkú cigányság növekvő száma jelenik meg a magyar iskolások létszámában

– olvasható a tanulmányban.

A szerzők szerint az alapiskolákban már egyértelműen jelen van az a szegregációs folyamat, amit a magyar ajkú roma gyerekek arányának növekedése vált ki, bizonyos iskolákból a nem roma szülők elviszik a gyermeküket. 

Jobbára a magyar ajkú cigányságnak köszönhetően a Komáromi, a Rimaszombati és a Nagyrőcei járásban a legdinamikusabb a magyar népesség, a legkedvezőtlenebb a helyzet a Nagykürtösi, a Lévai és a Nyitrai járásokban.

A szlovákiai magyar oktatásnak nincs stratégiája

A vizsgált időszakban megfigyelték, hogy több mint negyedével csökkent a magyar középiskolai diákok száma. Ennek az egyik oka lehet az is, hogy a magyar ajkú roma gyerekeknek csak a töredéke lép középiskolába.

Szarka László történész felvetette, hogy a szlovákiai magyar szakemberek készítsenek akár kistérségi, akár országos, akár intézményes szinten egy elemzést az összegyűjtött adathalmazból, mert rendkívül nagy szükség lenne egy ilyen elemzésre. Pék László, a pedagógusszövetség korábbi elnöke is egyetértett a felvetéssel, hogy szükség lenne a mélyebb vizsgálatokra. 

Fodor Attila, a komáromi Comenius Pedagógiai Intézet vezetője szerint a magyar iskolákat a magyarság megmaradása alapjának tekintik, miközben egyetlen olyan ember sincs, aki kutatná, mi történik ezekkel az iskolákkal. 

A szlovákiai magyar oktatásnak nem csak statisztikai problémái vannak, a szlovákiai magyar oktatásnak stratégiája sincsen. Továbbmegyek, a felvidéki magyarságnak nincs egy komoly stratégiája, gazdasági, oktatási, kulturális

– mondta.

A szakember szerint nem tudják, mi zajlik a magyar iskolákban, és ez nagyon nagy probléma. „Csak a beíratási számokkal játszunk. Ezek a legnehezebb kutatások, ahol az iskolák belső világát vizsgálják, nem pedig a számokat kérik le. Vajon nagyot tévedek-e, ha azt mondom, hogy a szlovák iskolák az utóbbi tíz évben összességében innovációban, aktivitásokban és nyitottságban felfelé ívelnek, mi pedig stagnálunk vagy lefelé tartunk?” – vetett fel Fodor Attila egy lehetséges kutatási területet. Hozzátette azt is, hogy szerinte vizsgálni kellene a magyar iskolák minőségét, a fejlesztésre szánt energiákat is.

Korábban beszámoltunk róla, hogy egy most publikált kutatás szerint egyre kevesebb magyar sajtóterméket olvasnak a szlovákiai magyarok, ehelyett a szlovák és szlovákiai magyar lapokat részesítik előnyben.

(Borítókép: Első osztályos tanulók várakoznak a szlovákiai magyar iskolák tanévnyitó ünnepségén a felvidéki Rimaszécsen 2019. augusztus 31-én. Fotó: Komka Péter / MTI)