Lelepleződött Putyin titkos terve, újabb ország kerülhet veszélybe?

Az FSZB tíz évre szóló stratégiát vázolt fel, magát a jelentést az orosz biztonsági szolgálat határokon átnyúló együttműködésért felelős igazgatósága írta 2021-ben. A dokumentum címe: Az Orosz Föderáció stratégiai célkitűzései a Moldovai Köztársaságban.

Ebben azt ismertetik, milyen lépéseket kellene tenni 

A legfőbb célok között az oroszbarát csoportok támogatását, az ortodox egyház tanainak és gyakorlatainak terjesztését és a földgázellátás megszakításával való fenyegetést említik meg.

A dokumentumra egy nyugati oknyomozó médiakonzorcium bukkant rá, és a CNN közölte a részleteket.

A jelentés alapján az FSZB által megfogalmazott tervek között szerepel Moldova függővé tétele az orosz gázimporttól. Az orosz vezetés állítólag azt szeretné elérni, hogy egyre több társadalmi konfliktus legyen Moldovában, és meg akarja akadályozni a moldovai kormányzatot abban, hogy befolyást szerezzen a Dnyeszteren túli oroszbarát régióban, Transznyisztriában, ahol mintegy 1500 orosz katona állomásozik.

Bábállamot akarnak az oroszok?

A legfőbb célok között tüntetik fel a jelenlegi orosz politikai elittel jó viszonyt ápoló moldovai politikai erők támogatását, és azt, hogy mielőbb ellehetetlenítsék azokat a törekvéseket, amelyek a Dnyeszteren túli orosz katonai jelenlét felszámolására irányulnak.

A dokumentum szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a Moldovai Köztársaság ne működhessen együtt nagyobb projektekben, védelmi célokat érintő törekvésekben a NATO-val. Az FSZB szerint ugyancsak meg kell szervezni a Románia Moldovai Köztársaságban folytatott terjeszkedési politikájával szembeni ellenállást.

Az említett oknyomozó médiakonzorcium értesülései szerint az oroszok számára azért volt fontos ezeknek a céloknak a megfogalmazása, hogy megfelelő, jól előkészített alapokon kezdhessenek hozzá a végrehajtáshoz.

Az orosz kormányzat célja az lehet, hogy meggátolja Moldovát abban, hogy nyisson a Nyugat felé, hogy meghiúsítsa a NATO-val való szorosabb együttműködést, és Oroszország abban is érdekelt, hogy megakadályozza Moldova Európai Unióhoz való csatlakozását. 

A tíz évre szóló orosz stratégia végcélja az lehet, hogy Moldova – az Ukrajna és Románia között található egykori szovjet tagköztársaság – újra Oroszország befolyási övezetébe kerüljön.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az orosz vezetés semmit sem tud a dokumentum létezéséről.

Nem tartom kizártnak, hogy ez a jelentés hamisítvány. Oroszország mindig együttműködő volt, és nyitottak vagyunk a jószomszédi, kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítésére, beleértve Moldovát is

– mondta Peszkov.

A szóvivő úgy fogalmazott: nagyon sajnálják, hogy a moldovai kormányzat „teljesen indokolatlan és alaptalan előítéleteket” fogalmaz meg és terjeszt Moszkvával szemben.

Veszélyben lehet a moldovai kormány is?

A moldovai hatóságok nemrég őrizetbe vettek több oroszbarát aktivistát és a Wagner-zsoldoshadsereg egyik alkalmazottját is, akik be akartak lépni Moldova területére. A fővárosban, Chisinauban több tüntetés is volt, amelyeket helyi tudósítások szerint oroszbarát mozgalmak szerveztek.

Az Egyesült Államok és Ukrajna szerint Vlagyimir Putyin

ami miatt nagy veszélybe kerülhet Moldova. Múlt héten a Fehér Ház közölte: „orosz szereplők, akik közül többen jelenleg is kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel, arra törekednek, hogy moldovai tüntetéseket szervezzenek, és azokat arra használják fel, hogy a moldovai kormány elleni mesterséges felkelést szítsanak”.

Ahogy arról az Index is beszámolt, februárban a moldovai államfő azt mondta, hogy Ukrajna nem fogja megtámadni a Moldova és Ukrajna közé ékelődött szakadár államot, a többségében orosz ajkúak lakta Dnyeszter Menti Köztársaságot (Transznyisztria).

Előzőleg az orosz média azt sejtette, hogy orosz egyenruhába bújt ukrán katonák támadnak a Dnyeszter menti szakadár területről, hogy háborús indokot szolgáltassanak Kijevnek. Moszkva azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy a terület elfoglalására készül, az ukrán fél azonban tagadta ezt. Oroszország ugyanakkor szintén tagadta azon ukrán állításokat, melyek szerint Moldova destabilizálására készülne, új frontvonalat nyitva az ukrajnai háborúban.

Az új moldovai vezetés is a Nyugat felé nyit

Moldovában február 10-én lemondott a Natalia Gavrilita vezette kormány. Helyét egy ugyancsak Nyugat-barát, a jelenlegi államfő, Maia Sandu környezetében mozgolódó, volt katonai és belbiztonsági tanácsadó, a közgazdász végzettségű egykori belügyminiszter, Dorin Recean vette át. Ő is támogatja Moldova uniós tagságát, amelyhez a szükséges tagjelölti státuszt nyáron nyerte el az ország, valószínűleg a döntést nagyban gyorsította az ukrajnai háború is.

Recean első kormányfői felszólalásaiban a csatlakozási folyamat felgyorsítását ígérte. Azonban neki a legfőbb gondja jelenleg a bizonytalan belpolitikai helyzet, amit egyes források szerint Oroszország támogatta puccskísérlet is fenyegethet. Bár Moldova a háború kezdeti időszakában igyekezett a hadban álló felek között lavírozni, uniós tagjelöltsége egyértelműen a Nyugat felé fordította.

A kormányváltással egy időben Maia Sandu elnök arra figyelmeztetett, hogy az oroszok Moldova destabilizálására törekednek, puccs készülődik, amely nyomán egy oroszbarát bábkormány kerülne hatalomra Chisinauban. Ehhez pedig Moszkva orosz, szerb, belorusz és montenegrói szabotőröket juttatna be Moldovába. 

Az államfő beszédét követően megszigorították a külföldiek bejutását az országba. Egy tucat szerb drukkert nem engedtek be a fővárosba egy focimeccsre, és nem engedték be egy versenyre az egyik montenegrói bokszegyesület sportolóit sem. Az viszont, hogy ezek az intézkedések elegendők lesznek-e elkerülni egy hatalomátvételt, egyelőre kérdéses.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: Vladimir Gerdo / SPUTNIK / AFP)