Jobboldali médiának indult, politikai bunkósbot lett

Az amerikai média nem jobboldali része már hetek óta az üggyel foglalkozik: sorra szivárognak ki az 1,8 milliárd dolláros rágalmazási per nyomán a Fox News húzónevei és a médium vezetői között folytatott levelezések.

Legutóbb például a Magyarországról is dokumentumfilmet készítő Tucker Carlsonról derült ki, hogy szenvedélyesen gyűlöli az egykori elnököt, de Carlson két másik főműsor-időbeli munkatársával, Lara Ingrahammal és Sean Hannityvel is többször beszélt arról, hogy Trumpék állításai alaptalanok, ugyanakkor féltek attól:

Egyszer Carlson például azt írta Hannitynek, hogy ki kellene rúgni a Fox News fehér házi riporterét, Jacqui Heinrichet, amiért az újságírónő Twitter-oldalán élőben factcheckelte Trump állításait, és megjegyezte: Trump hazudik.

Kérem, rúgjuk ki. Komolyan, ez mi a f@sz? Egyszerűen meg vagyok döbbenve. Ezt azonnal abba kell hagyni, még ma este. Ez mérhetően árt a cégnek. A részvények árfolyama csökken. Nem viccelek

– írta Carlson Hannitynek, míg utóbbi többször azon aggódott, hogy tönkreteszik azt a brandet, amit 25 éven keresztül építettek a Fox Newsnál.

De például mindenféle kommentár nélkül közölték a Trump személyes ügyvédjeként dolgozó Rudy Giuliani hírhedtté vált szexshop melletti sajtótájékoztatóját is, ahol az egykor Amerika polgármesterének tartott ügyvéd szintén hosszasan sorolta bármilyen bizonyítékot nélkülöző állításait.

Murdoch a busz elé löki a zászlóshajó húzóneveit

A legnagyobb visszhangot azonban egyértelműen az egész Fox-konglomerátum alapítója, illetve jelenleg a hírcsatornát tulajdonló, egyben az egész konglomerátumot vezető Rupert Murdoch üzenetei és vallomásai kapták.

A vallomásaiból, illetve a belső levelezéseiből nyilvánosságra került részletek próbálják az egyébként republikánus donor szerepét kicsinyíteni: szerinte hiba volt teret engedni a választási csalásokról szóló álhíreknek, de erről a tévécsatornáján szereplő műsorvezetők és csapataik döntöttek.

Pedig a levelezésből az is kiderült, hogy a már 92. életévét betöltő médiamogul is aggódott, amiért a választás estéjén a nézők egyszerűen elkapcsoltak a csatornájáról, amiért Bident hozták ki győztesnek Arizonában, amivel Trump újrázási esélyei szinte a nullára csökkentek.

De egy későbbi üzenetében azt is írta a vezérigazgatónak, Suzanne Scottnak, amikor a legtöbb hírcsatorna Bident hirdette ki győztesnek:

Gondolom, a nézőink nem ezt akarják nézni.

Azonban érdemes felidézni, hogy nem a mostani per az első a Fox News és Robert Murdoch egyéb médiavállalkozásainak történetében, amely kapcsán kiderült, hogy a jobboldali médium főműsoridős programjai az újságírói etikákat és szabályokat olykor hátrahagyva a nézettséget hajhásszák, vagy pedig kritikátlanul, tényként beállítva kezelik a Republikánus Párt nézeteit, üzeneteit.

Hogy megértsük, hogy a Fox News jelenleg miért néz szembe egy ilyen perrel, vissza kell mennünk az időben egészen a csatorna megalakulásáig.

Megalakul a jobboldali CNN

A Fox News 1996-ban kezdte meg a működését, amikor az ausztrál–amerikai médiamogul, Rupert Murdoch elől a Time Warner nevű cég megvásárolta a CNN-t, ezért Murdoch helyette egy új, kifejezetten a konzervatívokhoz szóló csatornát akart létrehozni, amelynek vezetésére a rendkívül színes önéletrajzzal rendelkező Roger Eilest kérte fel.

Eiles korábban a Republikánus Párt politikai tanácsadója volt, Richard Nixon mellett olyan elnökök mellett dolgozott, mint Ronald Reagan vagy George H. W. Bush. Eiles később, 1991-ben otthagyta a politikát, helyette a médiában helyezkedett el: többek között volt a CNBC vezérigazgatója, de ő indította el azt a tévécsatornát is, ami később az MSNBC-vé vált.

A Fox megalapítása mögött az húzódott, hogy az amerikai mainstream média liberális elfogultságú, amit ellensúlyozni szerettek volna. Igaz, akkor még másképpen nézett ki az amerikai politika, bár a republikánus Newt Gingrich 1995-ös házelnökké választásával elkezdődött az azóta már hatalmas mértékűvé vált polarizáció a két párt között.

Eiles közel húsz évig vezette a csatornát – egészen 2016 júliusáig, amikor az általa elkövetett szexuális zaklatások nyomán kirobbant botrány miatt lemondott –, és sosem titkolta el múltjából adódó jobboldali elfogultságát, pláne, mivel emellé viszonylag korrektül számoltak be a világ eseményeiről.

amivel Al Gore-t majdnem belekényszerítették abba, hogy idő előtt feladja a versenyt, miközben a választások után még hónapokig vitatkoztak a felek a legfelsőbb bíróságon, hogy Floridában melyik szavazatot lehet és melyiket nem lehet megszámolni.

A 2000-es és a 2010-es évek elején is voltak a csatornának kisebb botrányai, például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után nem kérdőjelezték meg a Bush-adminisztráció azon állítását, miszerint Szaddám Huszein diktátorként tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik Irakban – ahogy más tévécsatorna sem –, amivel az amerikai média a közvéleményt háborúpártivá változtatta.

Míg Obama elnöksége alatt többször is teret adtak olyan vendégeknek, akik valótlan állításokat tettek a csatorna műsoraiban: például a Fox Newson keresztül került be a mainstream médiába az a hamis állítás, miszerint az USA első színes bőrű elnöke lehet, hogy nem is Amerikában született, így nem is lehetne elnök – a Tea Party mozgalom mellett 2011-ben még ingatlanmogulreality-sztárként Donald Trump is egyszer ezzel az állításával kapcsolatban kapott meghívást a Fox and Friends című reggeli műsorba.

Hírek helyett fókuszban a vélemények

A 2000-es évek derekán a Fox News már gyakran a legnézettebb kábelcsatornának számított,

Arról tanulmányok is születtek, hogy például a Fox Newsnak milyen hatása volt a Republikánus Párton belül a Tea Party-mozgalom vagy később Donald Trump felemelkedésében, ugyanakkor ennek az oka leginkább abban rejlik, hogy a nézőik az ilyen irányultságú híradásokat és műsorokat igényelték. Azonban míg a híradók általában korrekt tudósítást végeztek,

Ennek első példája a csatornán 1997 és 2017 között futó The O’Reilly Factor volt, ahol Bill O’Reilly hétköznaponként este nyolckor egy órán keresztül fejtette ki véleményét meghívott vendégei társaságában. 2017-ben azért távozott, mert időközben kiderült, hogy szexuális zaklatások miatt az évek alatt több tízmillió dollárt fizetett ki nőknek. Műsorának helyére Tucker Carlson műsora került egy órával hamarabbi kezdéssel, míg Carlson korábbi főműsoridős helyét a The Five nevű kibeszélőműsor vette át.

A Murdoch–Trump-háború, amelyben Trump nyert

Miközben a legtöbb amerikai kábelcsatorna egyre jobban tolódott a hírek helyett a vélemények felé, a republikánus nézők aránya egyre csak nőtt a Fox Newson belül, miközben a többi hírcsatornánál a 2016-os választás előtt ha nem is fele-fele arányban, de nagyjából kiegyenlített volt a liberális és a konzervatív nézők aránya.

A 2016-os választás alatt például a Trump-szavazók 40 százaléka kizárólag a Fox Newsból tájékozódott, míg a Trump elnökségének első évében készített közvélemény-kutatás szerint a republikánus szavazók 60 százaléka azt nyilatkozta: kizárólag a Fox News híreiben bízik meg. A többi médiumot (CNN, MSNBC, CBS, ABC, NBC, C-SPAN, PBS) ezen szavazók mindössze 23 százaléka nevezte meg első számú megbízható forrásának – összesen.

Pedig a 2016-os republikánus előválasztás alatt a Fox eleinte nem volt barátságos Trumppal szemben, sőt kifejezetten ellenségesnek bizonyult. Murdoch többször is kritizálta Twitterén, még az első, Fox News által tartott republikánus elnökjelölt-aspiránsi vitán is Trump a többiekhez képest jóval szigorúbb, keményebb kérdéseket kapott.

A változás ezután következett be: miután a Fox News vezetősége látta, nézőik számára Trump a kedvelt jelölt, barátságosabb hangvétellel számoltak be róla és kampányáról, mivel így tudták a tévék elé szegezni őket.

Trump: áldás és átok

Miután Trump megszerezte az elnökjelöltséget, majd megnyerte az elnökválasztást, a hírcsatornák nézettsége kilőtt: a Foxé leginkább annak köszönhetően, hogy nézői többsége Trump-szavazó volt, így nekik jóval szimpatikusabb volt olyan műsorokat nézni, amelyek pozitívan tüntették fel az elnököt, míg például a CNN-nek azért, mert híradásaikkal, véleményműsoraikkal kiszolgálták a not my president (nem az én elnököm) mozgalmat, amelynek tagjai ellenezték Trumpot.

Ugyanakkor ez behatárolta a Fox News szerkesztési politikáját is: nézőik nem szerették volna, ha az elnököt kritizálják, így amikor Trump kapcsán valami botrány tört ki, arról a hírműsoraikban csak röviden számoltak be, míg a főműsoridős, a hír- és véleményműfajokat összemosó műsorvezetők egyszerűen hallgattak, vagy pedig műsoraikba olyan vendégeket hívtak, akik hol valós, hol valótlan állításokkal védelmükbe vették a republikánus politikust.

vagy pedig olyan kultúrharcos témákkal foglalkoztak, amivel Trump is – Tucker Carlson például a Trump-elnökség alatt vált a legnézettebb műsorrá, naponta több millióan nézik.

Donald Trump egyszerűen megkerülhetetlenné vált: a Fox sokszor a nagy csatornák közül egyedüliként közvetítette élőben a gyűléseit, ahogy exkluzív anyagokat is készített vele, sokszor nem is palástolva Trumppal kapcsolatos elfogultságát. Jó példa erre, amikor a 2018-as félidős választások ideje alatt Hannity a műsorát Trump-gyűléseken tartotta, majd az adás végével a színpadon a Trumpra és a Republikánus Pártra való szavazásra biztatta az egybegyűlteket.

 Azonban ezzel Hannity nem volt egyedül. Más műsorvezetők, például Pete Hegseth, aki a Fox and Friends műsorban szerepelt, gyakran volt előadó republikánus adománygyűjtő esteken, de Lara Ingraham vagy Jeannie Pirro is részt vett több republikánus jelölt adománygyűjtőjén meghívott előadóként.

A trumpi narratívák szószólójaként

Ugyanakkor nemcsak kritikátlan közvetítésekkel vagy részvételekkel segítették a Republikánus Pártot és annak elnökét, hanem gyakran a napi politikai harcokban is, bár mint fentebb írtuk, ez leginkább a főműsoridős húzónevekre volt jellemző.

Erre jó példa a koronavírus-járvány, ahol a Trump-adminisztráció a gazdaság védelmét előrébb helyezte a járvány kezelésénél, így az elnök gyakran a vírust bagatellizáló kijelentéseket tett, amikre később a Fox főműsoridős műsorvezetői, Tucker Carlson, Lara Ingraham vagy Sean Hannity is teljes műsorokat húzott fel, Carlson például olykor úgy beállítva a járványt, hogy azzal valójában az elit próbálja kontrollálni az átlagembereket.

Emellett Carlson például gyakran nevezte a koronavírust kínai vírusnak, vuhani vírusnak vagy szóviccként kung flunak, miközben műsoraiban a maszkhordást az elnyomás szimbólumának mutatta be. De ennél nagyobb felháborodást keltett, amikor Hegseth 2020 februárjában konkrétan kijelentette: a demokraták a vírusnak szurkolnak, hogy a járvány minél nagyobb áldozatokkal járjon – de rajta kívül más jobboldali médiaszemélyiségek is hasonló üzeneteket fogalmaztak meg a járvány ideje alatt.

A 2020-as elnökválasztásra fordulva a Fox News esti műsorai teljesen Trump-üzemmódba kapcsoltak: Carlsonék szinte minden este arról beszéltek, szerintük Biden hogyan tenné tönkre a gazdaságot a lockdownokkal. A választások után pedig nem voltak hajlandók bemondani, hogy Biden győzött, helyette Rudy Giuliani, Sidney Powell vagy a párnagyártó MyPillow nevű cég vezetője, Micheal J. Lindell társaságában beszéltek esténként arról, hogy a választás szerintük nem volt fair és tiszta – ha pedig vendégeik választási csalásról beszéltek, nem kérdőjelezték meg mondandójukat.

Az elcsalt elnökválasztás és a békés hazafiak a Capitoliumban

A mostani botrányt is ez adja, mivel Giulianiék a Fox műsoraiban folyamatosan azt állították, hogy a Dominion Voting System csalta el a választásokat Biden javára – ezért egyébként a Trumpnak dolgozó ügyvédet is beperelte a cég –, míg a Fox húzónevei hol nyíltan, hol bújtatva szintén hasonló aggályokat vetettek fel, miközben a mostani perből kiderült:

A Trumppal kapcsolatos fordulópontot 2021. január 6-a jelentette, amikor az elnökválasztás után több hónapig pszichózisban tartott Trump-szavazók magja megrohamozta a törvényhozás épületét, a Capitoliumot, miközben ott a megválasztott képviselők épp szentesítették volna Biden elnökké választását.

A Fox News azonban csak 2022-ben száműzte Trumpot a műsoraiból, azonban addigra a nézők megszokták, hogy az Egyesült Államok legnézettebb kábelcsatornája a trumpi univerzum politikai mítoszait visszhangozza.

Részben emiatt kényszerült bele a Fox News abba, hogy a január 6-i eseményekről a valósághoz képest eltérő magyarázatokkal állt elő. Míg a híradásokban megemlítették az eseményeket, sőt a többi hírcsatornával együtt élőben közvetítették, addig Hannity, Carlson vagy Ingraham már teljesen más hangvételben számolt be az eseményekről: műsoraik vendégei gyakran arról beszéltek, hogy az egészért az akkori demokrata házelnök, Nancy Pelosi a hibás, vagy Trump üzenetét átvéve az antifák vagy az FBI szervezte meg az egészet.

Ennél is továbbment Carlson, aki a héten egy adásban a képviselőház republikánus házelnökétől, Kevin McCarthytól kapott belső videókból kiválogatta azokat, amikor a rendbontók békésen sétálgattak a Capitolium épületében – még a Fehér Ház is közleményben cáfolta Carlson állításait.

A képviselőház január 6-i bizottsági nyilvános üléseit nem is közvetítették, a főműsoridős műsorokban pedig szintén boszorkányüldözésnek állították be. 

Elhozhatja-e a mostani botrány Murdoch bukását?

A rövid válasz erre: nem. A Fox ugyan a 2020-as novemberi választások és január 6-a között elvesztette a nézettségi versenyt a CNN-nel szemben, de azóta ismét a jobboldali hírcsatorna a legnézettebb kábelcsatorna, míg Carlson műsorát nézik a legtöbben esténként.

De ezek az információk a visszhangkamra-effektus miatt vagy nem jutnak el hozzájuk, vagy pedig csak megszűrt információkon keresztüli narratívák kapcsán találkoznak az üggyel: az, hogy a mainstream média megint rászállt a szerintük valódi igazságot nem elhallgató jobboldali csatornára.

Emellett az se biztos, hogy a Fox elveszíti a pert: híradásaikban gyakran korrigálták a Trump-kampány állításait, emellett a csatorna ügyvédei az amerikai alkotmány első kiegészítésére hivatkozva arról beszélnek: műsorvezetőik csak a szólásszabadság adta jogukkal élnek. Ráadásul Amerikában nehéz bizonyítani a rágalmazást, így valószínűleg a választási szoftver fejlesztői is megelégednének azzal, ha tárgyaláson kívül megegyeznek egy pénzösszegben.

(Borítókép: Drew Angerer / Getty Images)