Ismét repedezik a Párizs–Berlin-tengely, újabb front éledt újjá

Az Európai Unióban jó ideje húzódik egyfajta versengés Párizs és Berlin között. Amellett, hogy mindkét ország szeretne a másik kárára nagyobb befolyással rendelkezni az EU-ban, a németek legutóbb egy már tavaly elfogadottnak hitt rendeletjavaslatot próbálnak megbuktatni, amit a franciák szeretnének megakadályozni.

Ekkor a Párizs és Berlin közötti konfliktusok a belső égésű motorral hajtott autók kapcsán jelentek meg, most pedig egy újabb front – ha nem is nyílt meg, de – éledt újjá: az atomenergia.

Kivezetés kontra bővítés

Miközben az Európai Bizottság az Európai Zöldmegállapodás (Green New Deal) nyomán elkezdte kidolgozni az európai gazdaságot zöldíteni hivatott rendeleteit, hatalmas vita kerekedett az EU-ban arról, hogy milyen energiák számítanak zöldnek.

A vita alatt Franciaország azt szerette volna kiharcolni – többek között Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen –, hogy az Európai Bizottság az atomenergiát is vegye fel a zöld energiák listájára. A francia államfő és a magyar kormányfő vezetésével alakult atomlobbicsoport 2021-ben még levelet is írt az Európai Bizottságnak, amelyben kifejtették: szerintük a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célokhoz az atomenergia nélkülözhetetlen, sőt, a klímasemlegességhez szerintük csak „a nukleáris reneszánszon át vezet az út”.

A fentebb említett levelet a francia és a magyar kormány mellett az akkori cseh, lengyel, román, szlovák és szlovén kormányok írták alá – azóta közülük csak Mateusz Morawieczki tartotta meg az állását.

Az atomlobbi kérdésének a legnagyobb ellenzője az egykori német kancellár, Angela Merkel volt, akinek az akkori CDU/CSU–SPD-kormánya már 2011-ben bejelentette, hogy 2022-ig mind a tizenhét német atomerőművet leállítják.

főleg, mivel az SPD juniorpartnere az atomenergia-ellenes Zöldek. Németországban 2011 óta folyamatosan kapcsolták le az atomerőműveket, ugyanakkor kettő még továbbra is működik, ezek kivezetésének 2022-es céldátumát legalább 2023 áprilisáig kitolták az Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja nyomán kialakult energiaválság miatt.

Miközben Németországban épp sorra zárták be az atomerőműveket, addig Franciaország teljesen más utat választott:

A francia elektromos áram 68 százalékát atomenergiával termelik meg, ráadásul Emmanuel Macron tavaly bejelentette, hogy 2050-ig további 14 atomerőművet építenek az ország klímasemlegességének elérése érdekében.

Zöld energia-e az atomenergia?

Az Európai Bizottság múlt héten prezentálta az ún. Net Zero Industry Plant (a nettó nulla kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály), ami az atomenergia kapcsán kétértelműen fogalmaz. A javaslatban az atomenergia nem kapott helyet a „stratégiailag klímasemleges technológiák” listáján, ugyanakkor – mint arra az EU-s ügyekben mindig naprakész Politico felhívta a figyelmet – a Bizottság a szövegben az atomenergia kapcsán már megengedőbb, ha az csak minimális hulladékkal jár.

miközben a német kormány a háttérben folyamatosan arról tárgyal a Bizottsággal, hogy a belső égésű motorral hajtott autók 2035-ös kivezetésével járó rendeletjavaslatba – vagy egy különálló javaslatba – foglalják bele zöld energiaként a szintetikus, úgynevezett e-üzemanyagot is.

Ha ez megtörténne, az lehetővé tenné, hogy 2035 után is forgalomba helyezhessenek új, belső égésű motoros autókat és teherautókat, mindössze az azokat hajtó üzemanyag változna – ezt a franciák azonban ellenzik.

Német utakon a franciák?

A Politico keddi hírlevele szerint Franciaország a most csütörtökön kezdődő EU-csúcson azt szeretné elérni, hogy a záródokumentum említse meg az atomenergiát mint fontos eszközt az EU iparának dekarbonizációja szempontjából.

Ezt a németek hevesen ellenzik. A lapnak név nélkül nyilatkozó két német tisztviselő reméli, hogy a németek utolsó pillanatos blokkolása a belső égésű motorok kapcsán nem okoz precedenst, hogy más országok szintén a saját érdekeik szerint blokkolnák egy már késznek hitt uniós rendelet elfogadását.

Ezzel szemben úgy néz ki, a héten két bizalmatlansági indítványt is túlélő Macronék pont hasonló lépésre készülnek.

(Borítókép: Emmanuel Macron és Olaf Scholz 2022. május 9-én. Fotó:  John MACDOUGALL / AFP)