Rendkívüli döntést hozott Putyin, ezzel eszkalálhatja a háborút

Vlagyimir Putyin szombaton számolt be arról, hogy aláírta a taktikai atomfegyverek Belaruszban történő állomásoztatásáról szóló megállapodást. 

Megállapodtunk Alekszandr Lukasenka belorusz elnökkel, hogy taktikai atomfegyvereket helyezünk el Belaruszban anélkül, hogy megsértenénk az atomsorompó-szerződést

– fogalmazott az orosz elnök a Rosszija 24 televíziócsatorna adásában. 

Putyin azt is közölte, hogy szerinte mindez azért nem sérti meg az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló sokoldalú szerződést, mivel az Egyesült Államok már rendelkezik ilyen fegyverekkel Európában. Nyilatkozatából az is kiderült, hogy már tíz darab, nukleáris fegyverzet szállítására alkalmas repülőgép landolt Belaruszban,

A TASZSZ hírügynökség szerint az orosz elnök azt is elmondta, hogy az atomfegyverek kezelőszemélyzetének kiképzése április 3-án veszi kezdetét Belaruszban, és július 1-jére fejezik be a taktikai nukleáris töltetek raktárának a megépítését.

Mindeközben Vlagyimir Putyin azt is leszögezte, hogy

A Bloomberg hírügynökség egyébiránt már néhány órával ezelőtt értesült arról, hogy megszülethet ez a megállapodás. Akkor azt írták: ha az orosz elnök ezt meglépi, akkor azzal eszkalálhatja a konfliktust a Nyugattal.

Putyin célja a NATO megfélemlítése

A Reuters szerint a bejelentés azért is jelent fontos fejleményt, mert ezáltal az 1990-es évek óta most először telepítenek nukleáris fegyvereket Belaruszba. Mint írták, az oroszok eddig büszkén hangoztatták, hogy nekik – az Egyesült Állámaokkal ellentétben – nincsenek nukleáris fegyvereik az országon kívül. Most viszont egy olyan országba telepítenek ilyen fegyvereket, amely a NATO három országával (Lengyelország, Litvánia, Lettország) is szomszédos.

„Ez Putyin játékának a része, amellyel az a célja, hogy megfélemítse a NATO-t [...] katonailag nincs szükség ezekre a fegyverekre Belaruszban, mivel Oroszországnak a saját országán belül is bőven elég nukleáris fegyvere van” – mondta a Reuters-nek Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének nukleáris ügyekkel foglalkozó szakértője. 

Atomsorompó-szerződés

Londonban, Moszkvában és Washingtonban 1968. július 1-jén bocsátották aláírásra az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló sokoldalú szerződést, amely 1970. március 5-én lépett hatályba. Az atomhatalmak a szerződésben vállalták, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át senkinek atomfegyvert, sem más nukleáris robbantóberendezést, nem adják át az ezek fölötti ellenőrzést, nem segítenek, nem ösztönöznek senkit atomfegyverhez jutásra.

Az atomfegyverrel nem rendelkező részes államok vállalták, hogy nem vesznek át, nem állítanak elő atomfegyvert, cserébe számíthatnak az atomrobbantások bármilyen békés alkalmazásából származó előnyökre. Az atomsorompó-szerződés VI. cikkelye kötelezte a szerződés részeseit, hogy a jóakarat szellemében tárgyaljanak az atomfegyverkezési hajsza mielőbbi befejezéséről, az atomleszerelésről, sőt az általános és teljes leszerelésről is.

Az Egyesült Államok – hivatalos becslések szerint – legalább 100 nukleáris robbanófejjel rendelkezik a kontinens légi bázisain, többek között Németországban, Hollandiában és Törökországban.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit szombaton is percről percre közvetítjük ebben a cikkünkben.

(Borítókép: Alekszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin. Fotó: Vladimir Astapkovich / Kremlin / Sputnik / Reuters)