Stanford-professzor: Putyin megalázta Hszi Csin-pinget
További Külföld cikkek
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
- Kiszivárgott egy titkos orosz dokumentum, így osztaná fel a Kreml Ukrajnát a háború után
A szombaton tett bejelentés a Szovjetunió összeomlása óta az első alkalom, hogy Oroszország közölte: taktikai nukleáris fegyvereket fog idegen földön tárolni − írta meg az Insider.
McFaul rámutatott a bejelentés időzítésére, mondván, hogy az alig néhány nappal azután történt, hogy Oroszország Kínával közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy ellenzik, hogy országok nukleáris fegyvereket állomásoztassanak külföldön.
Nem túl tiszteletteljes jóbarátja, Hszi iránt!
− tweetelte McFaul, aki jelenleg a Stanford Egyetem politológiaprofesszora.
McFaul elmondta, hogy a bejelentés különösen felháborítja Pekinget, mivel Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök nemrégiben hivatalos látogatást tett Kínában.
Putyin és Lukasenka is megalázta Hszit. Ne feledjük, Lukenkát épp most fogadták Kínában. Hszi pedig nemrég érkezett Moszkvába. Nem tudom elképzelni, hogy ez a döntés tetszést fog kiváltani Pekingben
− tweetelte.
Hszi tavaly novemberben jelezte Oroszországnak, hogy a nukleáris fegyverek ukrajnai bevetése vörös vonalat jelentene − írja a Politico.
Kína javára billennek az erőviszonyok
Kína mentőövet nyújtott az orosz gazdaságnak az ukrajnai invázió miatt hozott büntetőszankciók alatt, és tartózkodott az orosz invázió elítélésétől, ezzel döntő diplomáciai támogatást nyújtva a Kremlnek.
A múlt heti csúcstalálkozón Putyin és Hszi közös frontot képviselt az Egyesült Államok és szövetségesei „globális hatalmával szemben”.
Elemzők azonban az Insidernek elmondták, hogy a csúcstalálkozó azt jelezte, hogy az Oroszország és Kína közötti erőviszonyok Kína javára billentek, és hogy Hszi jövedelmező hozzáférést kapott az orosz gazdasághoz, miközben kevés extra támogatást nyújtott.
A múlt héten Hszi azzal demonstrálta előnyét, hogy meghívta Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt az első Kína–Közép-Ázsia-csúcstalálkozóra.
Ezek az államok mind a Szovjetunió egykori tagjai, és sokáig Oroszország befolyási övezetének részeként tekintettek rájuk.
(Borítókép: Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin 2023. március 21-én Moszkvában. Fotó: Sputnik / Pavel Byrkin / Kremlin / Reuters)