Az EP is beleszólna a tagállamok közös lőszerbeszerzéséről szóló vitába

Annak ellenére hogy az EU-ban a tagállamok vezetői megegyeztek a közös lőszerbeszerzés hogyanjáról és a kieső készletek pótlásáról, jelenleg nem minden halad teljesen olajozottan.

Mint arról beszámoltunk, ugyan Észtország azt állítja, teljesen a megállapodás szerint járt el, amikor az Európai Békeprogramból (EPF) 134 millió eurónyi visszatérítést követel az általuk Ukrajnának adott eddigi támogatásai után, több tagállam is kifogásolja, amiért Kaja Kallasék a korszerűtlenebb fegyverek és lőszerek értéke helyett az annak pótlására betervezett modernebb eszközök szerint követelik a megtérítést.

Ennek oka, hogy azt nem fektették le, miként kell kiszámolni a visszatérítés alapját: Észtország mellett például Finnország vagy Litvánia is olyan számlát nyújtott be, amelyben nem a Kijevnek átadott fegyverek és lőszerek aktuális értéke után kérik a visszatérítést, hanem azután, hogy az így kieső készletek pótlása és újrafeltöltése mennyibe kerül – egy név nélkül nyilatkozó diplomata szerint például Észtország „a selejtjeit küldi Ukrajnába, és vadonatúj készleteket vásárolnak EU-s pénzből”.

A Politico hírlevele most arról ír, hogy az egyes tagállamok mellett az Európai Parlamentnek sem tetszik, ahogyan néhány tagállam számítja a neki visszajáró összeget.

Átláthatóbb, egységesebb számítást vár el az EP

A brüsszeli ügyekben mindig naprakész lapnak három képviselőcsoport EP-képviselője is arról beszélt, hogyan lehetne egységesíteni az EPF-ből visszaigényelt pénzek kiszámítását.

Az MSZP és a DK képviselőit is befogadó S&D képviselőcsoportban helyet foglaló portugál Margarida Marques – aki egyébként az EP Költségvetési Bizottság (BUDG) alelnöke is – úgy nyilatkozott, hogy ugyan az EPF kívül esik a költségvetésen, azonban annak használatánál ugyanúgy érvényesülnie kéne az átláthatóság és a megfelelő pénzgazdálkodás elveinek.

mivel szerinte csak így lehetne garantálni a transzparenciát és az EPF „használatának egységességét”.

Ugyanúgy a harmonizáció mellett állt ki a Momentumot is a sorai között tudó liberális Renew Europe francia vezetője, az odahaza Macron pártjában ülő Stéphane Séjourné. A francia EP-képviselő szerint emellett valakinek felügyelnie is kéne, hogy az igényeket és a kifizetéseket minden tagállam esetén ugyanúgy számítsák ki – érdekesség, hogy Franciaország is, Észtországhoz hasonlóan, leginkább a pótlásra szánt eszközök és felszerelések alapján nyújtotta be igényét, összesen 31,3 millió euró értékben.

Ennél keményebben fogalmazott a Zöldek német képviselője, aki a portugál szociáldemokrata Marqueshez hasonlóan szintén a Költségvetési Bizottság tagja. Rasmus Andersen szerint „sürgősen szükséges” a számítási módszer kiigazítása, emellett

Mint fogalmazott, a pótlásra szánt vadonatúj felszereléseket más eszközökből kell finanszírozni, ugyanakkor nem részletezte, hogy akkor azt ehelyett milyen pénzből gondolná célszerűnek. Andersen emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az EPF által a közös EU-s segítség eddig a lehetőségeihez mérten kiválóan segítette Ukrajnát, ugyanakkor mivel az Európai Békeprogramot a tagállamok kormányai hozták létre, ezért az nem nemzetek feletti – tehát EU-s –, hanem kormányközi szervezetnek számít, így az Európai Parlamentnek nincs joghatósága és rálátása a működésére.

Háromrészes terv

Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Unión belül már február óta tervezik, hogy a háború kritikus szakaszába érő Ukrajnát közös lőszerbeszerzéssel segítenék honvédő háborújában. A Külügyek Tanácsa március 20-án állapodott meg Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tervében, aminek a március 23–24-i EU-csúcson a tagállamok állam- és kormányfői is zöld utat adtak.

A terv lényegében három részből áll, és összesen 1+1 milliárd eurójába kerülne az európai adófizetőknek:

• az EU-tagállamok az eddig Ukrajnának nyújtott támogatások 84 százalékát megtérítenék az Európai Békeprogramból (EPF);
• a tagállamok a vakcinához hasonlóan közösen szereznének be összesen egymillió lőszert, amivel a tagállamok kieső és Ukrajna fogyó készleteit pótolnák;
• illetve növelnék az európai hadiipar lőszergyártó kapacitását, és felpörgetnék a termelés sebességét is.

Azonban a megállapodásban nem fektették le, hogy a tagállamok mi alapján igényelhetik a visszatérítést az eddig nyújtott támogatások után – Észtország mellett Finnország, Lettország, Litvánia és Franciaország is leginkább az új, modernebb eszközök vásárlása utáni számlát nyújtotta be, míg például Németország az átadott fegyverek jelenlegi értékét igényelné vissza.

(Borítókép: Thierry Tronnel / Sygma / Getty Images)