Megvalósulhat végre a teljes szlovákiai magyar összefogás?

A legutóbbi, 2020. február 29-én tartott parlamenti választás több rendkívüli eredménnyel is szolgált Szlovákiában: egyrészt a választásokat az az Igor Matovic nyerte, aki elszámoltatást ígért Robert Fico Smerjével és a szociálpopulista politikus által kiépített klientúrával szemben, azonban ehelyett hatalmon két kormányt is tönkrevert – először miniszterelnöki, majd pénzügyminiszteri pozícióból – sajátos politikai kommunikációja és egyik koalíciós partnerével szembeni személyes konfliktusa miatt.

Ugyanakkor az északi szomszédunkban élő magyarok számára sokkal fájóbb az a tény, hogy

A választásokon ugyanis a Smer által felállított kormányában még Jan Kuciák újságíró meggyilkolása után is ott maradó Bugár Béla és az általa vezetett liberális, szlovák–magyar vegyes párt, a Most-Híd és a választások előtt nagy nehezen – és csak részlegesen – összehozott szlovákiai magyar összefogás, a Magyar Közösség Pártját, a Magyar Fórumot és az Összefogás Mozgalmat összefogó választási szövetség sem szerzett mandátumot. A Most-Híd a szavazatok mindössze 2,05 százalékát szerezte meg, míg a Magyar Közösségi Összefogásra keresztelt listára a szavazók 3,9 százaléka húzta az ikszet.

Azonban a parlament nem maradt magyar képviselők nélkül: a választásokat megnyerő, majd kormányt alakító Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) listáján ugyanis két magyar is helyet kapott: az etnikai ügyekkel nem igazán foglalkozó Grendel Gábor mellett a szlovák sajtóban gyakran csak „Matovic magyarjának” nevezett Gyimesi György is mandátumot szerzett.

Kényszer szülte összefogás

Az már a 2020-as választást megelőzően is kétséges volt, hogy a magyar pártok bejutnak-e a parlamentbe, azonban mivel végül nem egy, hanem két magyar lista is volt, a szavazatok megoszlottak: ha két lista helyett megvalósul a teljes összefogás, akkor valószínű meglett volna az ötszázalékos küszöb, mivel a Most-Híd-ra és az MKÖ-ra összesen a szavazók 5,95 százaléka szavazott.

A választás után így nagy átrendeződés kezdődött meg a szlovákiai magyar pártok között. Az MKP-ból kiváló, az etnikai alapokon húzódó politizálás helyett a szlovákok és a magyarok közötti kapcsokat kereső Most-Hídból távozott a pártalapítója és arca, Bugár Béla, helyét a Fico-kormány egykori környezetvédelmi minisztere, Sólymos László vette át.

Eközben a szlovákiai magyar pártok között elkezdődött egy közeledés az Összefogás Mozgalom alapítója, Mózes Szabolcs révén – 2020. augusztus 20-án Révkomáromban az Összefogás Mozgalom mellett az MKP és a Most-Híd vezetői is aláírtak egy szándéknyilatkozatot: a nyilatkozat szövege szerint „egy, de sokszínű politikai nézeteket magába foglaló” párt megalapítására tettek ígéretet.

Ezt az ígéretet azonban nehezen tudták teljesíteni: a tárgyalások lassan haladtak, egy időben az is felmerült, hogy az összefogás érdekében létrejött Összefogás kimaradna belőle. Mózesék azért borították az asztalt, mert szerintük a Most-Híd és az MKP jóval kisebb teret adott volna a mozgalmának. 2021 októberében végül csak sikerült megállapodni, és a három pártból létrejött a Szövetség–Aliancia.

Hogy a három párt különböző világnézetei jobban integrálhatók legyenek, és azokat jobban lehessen megjeleníteni, a párton belül az MKP-nak, a Most-Hídnak és az Összefogásnak is lett egy-egy platformja, aminek ugyanúgy megvoltak az elnökei, mint magának a pártnak is.

A párt élére az MKP-s Forró Krisztián került, ugyanakkor a platformok közötti harcokat nem tudta – vagy egyes olvasatok szerint nem akarta – megszüntetni. Tavaly év végén az MKP-platform elnöke, az egykori EP-képviselő Berényi József azon dolgozott, hogy a Szövetségben megszüntessék a platformrendszert, hogy az MKP teljes dominanciája felé mozdítsa el a párton belüli helyzetet – ez végül nem sikerült, elméletben le is került a napirendről.

Sikeres önkormányzati választás, majd további belső harcok

A 2022-es novemberi önkormányzati és megyei választások során a párt több helyen is sikeres volt, ugyanakkor egyáltalán nem volt konfliktusoktól mentes a folyamat. Például Berényi József nagyszombati megyeelnöki jelöltsége körül óriási vita alakult ki a platformok között, amit gyakran a párton belül helyett a médiában vívtak, elég személyeskedő hangnemben.

A választásokon alapvetően jól szerepelt a Szövetség, illetve az általuk támogatott magyar jelöltek, ugyanakkor, mint arra a Napunk a választásokról szóló elemzésében felhívja a figyelmet,

Így pedig jelenleg sem a Szövetség, sem pedig a náluk kisebb méretű Magyar Fórum nem lenne képes önállóan bejutni a parlamentbe.

Ráadásul a pártot az sem segítette, hogy a sikeres választások után elfogyott a lendület, és ahelyett, hogy a párt további erősítésére tettek volna kísérletet, az MKP – amely időközben Magyar Közösség Pártjáról Magyar Konzervatív Platformra változtatta a nevét – inkább

A névváltozással járó platformkongresszus után csak annyit jelentettek be: erre majd a szeptemberi előrehozott parlamenti választás után térnek vissza.

Újabb összefogások a láthatáron

Ugyanakkor ez nem jelentené azt, hogy a szlovákiai magyar politikusok közben a háttérben ne helyezkednének: először decemberben a Magyar Fórum elnöke, Simon Zsolt kezdeményezett tárgyalásokat a Szövetség elnökével, Forró Krisztiánnal az együttműködésről. Sajtóhírek szerint Simon célja az lenne, hogy pártja nem a Szövetségbe beolvadva, hanem külön pártként megmaradva közös listán induljon majd szeptemberben, a listára pedig a szlovákiai pártokban szereplő más magyar politikusokat is szeretettel várna.

Simon ezzel a 2020-as választáson kipróbált módszert vinné tovább, ugyanakkor a Szövetség ezzel eleinte nem értett egyet: a Szövetségnél korábban úgy látták, a pártjuk eleve azért jött létre három szlovákiai magyar párt összeolvadásával, hogy összegyűjtse a különbözőképpen gondolkodó szlovákiai magyar politikusokat és választókat.

A Szövetségnél ezért azt szeretnék, ha a Magyar Fórum politikusai a Szövetség listájára kerülnének fel – akár úgy, hogy közben nem lépnek be magába a pártba, azaz a Magyar Fórum megmaradna önálló pártnak –, de erre Simon csak abban az esetben lenne hajlandó, ha a párt nevet változtatna. Simon azt szeretné, hogy a párt nevében jelenjen meg a Magyar Fórum neve is, vagy közösen egyezzenek meg egy új névről, erre azonban a Szövetség sokáig nem volt nyitott – végül március 28-án sikerült ebben is megállapodni.

A Szövetség azonban nemcsak a Magyar Fórummal tárgyal, hanem az OĽaNO-ban ülő, Matovic egyik leglojálisabb társának számító Gyimesi Györggyel is. Ellentétben Simonékkal, Gyimesivel nem a párt, hanem annak kizárólag egyik platformja, az MKP-platform folytat egyeztetéseket.

A Most-Híd, illetve az Összefogás-platform is már korábban jelezte, ők nem örülnének annak, hogy a kijelentései miatt megosztónak számító politikussal egy listán közösködjenek, sőt a Most-Híd bejelentette, hogy Gyimesi esetleges listára kerülése a Szövetség végét is jelentené. Ez annak fényében nem meglepő, hogy a Most-Híd-platform vezetője, Rigó Konrád jogi eljárást szeretne indítani az OĽaNO-s politikussal szemben, amiért Gyimesi korábban beteg embernek nevezte, sőt, magyarárulónak titulálta a platformelnököt.

Hogyan tovább, szlovákiai magyarok?

Tárgyalásra még bőven van idő, ugyanakkor kérdéses, hogy Simon Zsolttal pontosan miről sikerül megegyeznie a Szövetségnek, mivel Simon nemcsak magának szeretne mandátumot kiharcolni, hanem a pártja minél több tagjának, viszont az eleve három pártból szárba szökkent Szövetségnél a prioritás a saját politikusainak a lehetséges mandátumszerzése.

Emellett Gyimesi sokszor kultúrharcos és személyeskedő támadásai Rigó Konrád és a Most-Híd-platform ellen szintén nem a Szövetség által hirdetett összefogást, hanem a széthúzást segíti – Finta Márk szlovákiai magyar újságíró szerint az MKP-platformnak Gyimesivel eleve az lehet a célja, hogy ezzel is gyengítse a Szövetségen belül Rigóékat. 

Pedig ha a szlovákiai magyar politikusok azt szeretnék, hogy idén szeptemberben ne ismétlődjön meg az, ami 2020-ban, azaz hogy a parlamentbe ne jusson be egy magyar párt sem, akkor hamar rendezni kell a sorokat: minden egyes egymással szembeni nyilatkozat csak gyengíti a pártokat és a szereplőket.

A helyzet pedig nem túl rózsás: a Fórum Intézet márciusi felmérése szerint ugyanis

Emellett, ha nem jön össze a Szövetség és a Magyar Fórum között az összefogás – az intézet kutatása szerint a szlovákiai magyarok többsége azt szeretné, hogy a két párt együtt induljon –, akkor könnyen előállhat az a helyzet, ami 2020-ban: a két magyar lista miatt a magyar szavazatokat megosztják, így végül egy sem jutna be.

Azt, hogy milyen a szlovákiai magyarok élete, korábban az Index háromrészes riportban mutatta be. Ebből az első rész azt járta körbe, hogy Kelet-Szlovákiát hogyan érinti Oroszország Ukrajna ellen vívott háborúja, a második a térségbe áramló kevés uniós támogatás okait vizsgálta, míg a harmadik egy olyan falu történetét mutatja be, amit a határ kettévágott.

(Borítókép:  SAMUEL KUBANI / AFP)