Euractiv: jön a szankció az orosz atomenergiára, de Paks ebből kimarad

Miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az Európai Unió több szankciót is kivetett az agresszor Oroszországra – a legutóbbit épp a háború évfordulóján fogadták el a tagállamok.

Azonban már azóta zajlik a tizenegyedik szankció előkészítése: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még korábban bejelentette, hogy a következő szankció leginkább az előző tíz után maradt kiskapukat szeretné bezárni, de Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint sem lehet már túl sok mindent szankcionálni – amit lehetett, arra az elmúlt egy évben már sor került.

Ennek oka, hogy több ország is ellenezte a szektor szankcionálását, mivel függenek az orosz technológiától vagy nyersanyagtól – köztük Magyarország is, mivel a magyar kormány már lassan egy évtizede tervezi a paksi atomerőmű bővítését, de emellett a működéshez szükséges nyersanyag egy része is Oroszországból érkezik hazánkba.

Azonban egyre több állam követeli, hogy vessenek ki szankciót az orosz atomiparra: az ügy leghangosabb képviselői leginkább a balti országok, mint Litvánia, Lettország, illetve Lengyelország, de legutóbb az atomenergiát teljesen kivezető német kormány is ezért lobbizott Ursula von der Leyen EB-elnöknél.

Célkeresztben a Roszatom

Az Euractiv által megszerzett úgynevezett non-paper, amelyet Lengyelország mellett balti államok jegyeznek, elsősorban az orosz állami céget, a Roszatomot szankcionálná.

A Lengyelország vezette koalíció már tavaly is lobbizott azért, hogy az orosz atomipar is kerüljön fel a szankciós listára, ugyanakkor eddig mindhiába. A lap birtokába jutott javaslat szerint először a Roszatom felsővezetésére vetnének ki szankciókat, amit aztán az orosz állami cég tevékenysége követne: példaként említik, hogy betilthatnák a nukleáris üzemanyag EU-ba történő importját, leállíthatnák a Roszatom EU-n belüli új befektetéseit, illetve korlátozhatnák az Oroszországba irányuló exportot.

Sőt, az Egyesült Államok a Roszatom vezetőségét már szankcionálták azzal egy időben, amikor a Budapestet épp elhagyni tervező Nemzetközi Beruházási Bank vezetői, köztük a magyar alelnöke is felkerült a háborúval összefüggésben szankcionált személyek listájára.

Továbbra is megosztottak a tagállamok

A lap megjegyzi, hogy hiába állt be a lengyel javaslat mögé immáron Németország is, több állam is megvétózhatja a javaslatot: öt tagállamban összesen 15 orosz atomreaktor működik, amelyek az orosz nukleáris fűtőanyagot nem tudják másra cserélni.

A Cseh Köztársaságban 6, Szlovákiában 5, Finnországban és Bulgáriában pedig 2-2 atomreaktor működik. Szlovákia már korábban bejelentette, az év végéig nem szorul az orosz nyersanyagból behozatalra, ugyanakkor ha betiltanák az importot, az hosszú távon problémákat okozhatna – a lap által megszerzett javaslat szerint Oroszország az EU-ban található atomreaktorok működéséhez szükséges anyagok 20 százalékát biztosítja.

A paksi atomerőmű bővítéséről még 2014-ben állapodott meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, azonban a beruházás eddig sokat húzódott. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég Moszkvába látogatott, hogy Paks II-ről tárgyaljon többek között a Roszatom vezérigazgatójával és az energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel.

Szijjártó akkor úgy nyilatkozott, hogy eddig a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy a nukleáris ipar és az atomenergia nem esett szankciós intézkedések alá, de úgy látja,

jól láthatóan sok esetben politikai eszközökkel és jogtalan döntésekkel próbálják gátolni Európa-szerte Magyarország és Oroszország sikeres nukleáris együttműködését

– állította a tárcavezető.

Azonban az Euractiv úgy tudja, hogy a lengyel javaslat a magyar kormány ilyen aggályaira is tekintettel lenne:

– csakúgy, mint a például a vezetéken érkező olaj- és gázimport esetében is történt korábban.

Ugyanakkor a lapnak arról még nincs információja, hogy a működéshez szükséges, szintén Oroszországtól importált nyersanyagok is kivételt képeznének-e – mint fentebb megjegyeztük, ezeknek nem igazán áll rendelkezésre alternatívája.

A nyersanyag kicsi, az infrastruktúra nagyobb hatást gyakorolna

A lapnak nyilatkozó név nélküli energetikai szakértők szerint az orosz gazdaság kis részét adja a nukleáris nyersanyagok exportja, így az pénzügyileg nem igazán roppantaná meg Moszkvát.

Mint fogalmaz, ha megtiltanák, hogy Oroszország reaktorokat építsen az Európai Unió területén, az pénzügyileg súlyosan érintené már az Ukrajnát megtámadó országot – ugyanakkor például a non-paper ezzel kapcsolatosan felmentené Magyarországot.

Hogy végül az orosz nukleáris ipart mikor – ha egyáltalán – szankcionálnák az EU-ban, jelenleg nem tudni, ugyanakkor a lap azt állítja, annak ellenére, hogy a tagállamok továbbra is megosztottak a kérdésben, már nem teljesen ellenzik a szankciót.

Azonban mint arra a lapnak név nélkül nyilatkozó diplomata rámutatott: az EU legfontosabb feladata, hogy az eddig kivetett tíz szankcióban lévő legapróbb kiskapukat bezárják, és EU-n kívüli országokat is rávegyenek, hogy csatlakozzanak az Oroszország ellen kivetett szankciókhoz.

Miközben Moszkvában csak most kezdik érezni [a szankciók] hatását, meg kell szüntetni a legapróbb kiskapukat, és gondoskodnunk kell arról, hogy minél több harmadik ország csatlakozzon az általunk hozott intézkedésekhez

– zárta gondolatát.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2015-ben. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images)