A republikánusok szerint Soros György tönkretenné a globális elit ellen küzdő Trumpot

Annak ellenére, hogy a tárgyalás vélhetően csak jövőre kezdődik el, nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államokban nem foglalkoznak Donald Trumppal és az ellene indított jogi eljárásokkal.

Trump ellen még április 4-én emeltek vádat: eszerint 2016-ban az akkor még elnökjelölt tudtával fizethették ki a felnőttfilmekben szereplő Stormy Danielst, aki cserébe a kampányhajrában nem hozta nyilvánosságra, hogy egykor konszenzuális viszonya volt Trumppal.

A vádirat összesen 34 pontot tartalmaz, ami leginkább három csoportra osztható: a hallgatási pénz kifizetése mellett üzleti feljegyzések meghamisításával, illetve az amerikai kampánytörvények megszegésével vádolják az egykori elnököt, aki igyekszik is kihasználni a vádemelés miatti figyelmet:

A Politico információi szerint az elmúlt két hétben a támogatók negyede korábban egy centet sem adott az elnöknek közvetlenül, amivel Trump komoly előnyre tesz szert republikánus kihívóival szemben. Ráadásul így a napirendet is az egykori elnök formálhatja, méghozzá egy Trump repertoárjában előszeretettel használt eszközzel: az összeesküvés-elméletekkel.

Jogi helyett politikai ügy

Azt már korábban kifejtettük, hogy a vádemelés hogyan hat közvetlenül Trumpra, kihívóira és a Trumpot nem igazán kedvelő Republikánus Párt elitjére, ugyanis az egykori elnök a kommunikációs képességeit nagyon jól tudja narratívaképzésre felhasználni.

Trump szerint ugyanis nem azért támadják, mert vétett volna a törvények ellen, hanem politikai indíttatásról beszél: szerinte a „gengszterek és radikális baloldali szörnyek” le akarnak vele és a Make America Great Again szlogenje miatt MAGA-nak nevezett mozgalmával számolni.

A Fox News, egyben Amerika legnézettebb műsorvezetője, Tucker Carlson például interjút is készített Trumppal, ami elméletben a korábbi elnökkel szemben indított bírósági eljárásról szólt volna, de azt gyorsan lezárták azzal, hogy Trump kijelentette: ő nem tett semmi rosszat, és állítása szerint a manhattani bíróságon több ott dolgozó is sírt, és elnézést kért tőle, amiért letartóztatták. De nem csak Trump és Carlson vesz részt a narratívaképzésben.

Lindsay Graham szenátor például több Fox News-műsorban is arra kérte a nézőket, hogy adományozzanak pénzt Trump elnöki kampányára, hogy így vehessék fel a versenyt a demokratákkal, Carlson az interjú előtt hetekig arról beszélt, hogy a láthatatlan elit más republikánusok, akár egyszerű szavazók ellen is eljárást indíthat, míg Trump fia, Donald Trump Jr. kijelentette: szerinte rendőrállamban élnek, és ha egy egykori elnökkel szemben megtehetik ezt, akkor másokkal is. A republikánus kommunikációban visszatérő elem, hogy

De most nézzük meg, mik a leggyakoribb összeesküvés-elméletek Trump letartóztatásáról!

A háttérben meghúzódó Soros-szál

Az egyik legelterjedtebb, az 4chan és 8kun fórumokon kívül a mainstream médiában is megjelenő összeesküvés-elmélet, hogy a manhattani főügyész, Alvin Bragget a magyar származású liberális Soros György pénzeli – ezt maga Trump állította a vádemelés után potenciális donoroknak elküldött levelében.

Mint minden összeesküvés-elméletnek, ennek is van valamennyi igazságtartalma: Soros valóban támogatott egy olyan szervezetet, amely afroamerikai bírók kampányát segíti. A Color of Change (a változás színe) nevű szervezet a 2021-es helyi választásra – az Egyesült Államokban nemcsak politikai pozíciókra választanak embereket, hanem például a seriff személyéről vagy jelen esetben a főügyészről is a választók döntenek – egymillió dollárt kapott Sorostól, ugyanakkor a milliárdos állítása szerint soha sem találkozott személyesen és szót sem váltott Bragg-gel.

A szervezet közleményben jelentette ki, hogy a donoroknak nincs beleszólása, hogy kit támogassanak, míg Bragg csapata arról beszélt, összesen 7500 donortól kaptak kisebb-nagyobb adományokat, amivel 3,1 millió dollárt gyűjtöttek össze a kampányára, ami jóval kevesebb volt, mint amiből kihívója, Tali Farhadian Weinsten gazdálkodott – utóbbi 8,2 millió dollárt költött el saját vagyonából az előválasztásra.

A Fox News közvetítéseiben Bragget ennek ellenére sokszor mint „Soros főügyésze”, „Soros-támogatott”, „Soros-pénzelt” mutatják be, de Trump mellett más republikánus politikusok is terjesztik ezt a konteót – köztük Trump egyik legnagyobb kihívója, Ron DeSantis is ezzel az állítással próbál minél több időt a képernyőkön tölteni.

Soros neve nem először merül fel az amerikai jobboldalon: a republikánusok azóta szeretik előrángatni a magyar származású milliárdost, hogy 2004-ben több millió dollárral támogatta John Kerry demokrata elnökjelölt kampányát a második ciklusára készülő republikánus George W. Bushsal szemben – azóta többször előkapták mint a „gonosz globális elit” egyik megtestesítőjét.

Rendőrállam és a deep state

Trump botrányai kapcsán visszatérő elem, hogy a korábbi elnök és védői azokat úgy próbálják beállítani, hogy azok a személye ellen indított támadások, mivel szerintük a liberális gazdasági, kulturális és politikai elit le akar számolni az állításuk szerint az átlagamerikait képviselő multimilliárdos Trumppal.

A mostani vádemelés kapcsán is előjött a deep state és a rendőrállam kártya: azt állítják, hogy a gonosz globális elit uralta deep state nem akarja, hogy Trump elinduljon a 2024-es elnökválasztáson, ezt a narratívát pedig arra használják, hogy minél több pénzt gyűjtsenek össze Trump kampányára – maga Trump nyilatkozott úgy, hogy az ellene indított vádemeléssel és a további potenciális eljárásokkal Soros György „kivérezteti a kampányunkat”.

Ennél tovább ment Devin Nunes korábbi republikánus képviselő, aki jelenleg a Trump Media & Technology Group vezetője. Ő egyenesen azt állította, hogy az eljárás egy újabb bizonyítéka, hogy Amerika egy rendőrállam, és szerinte a bírósági rendszer a velejéig korrupt, mivel Soros és az egykori demokrata házelnök, Nancy Pelosi irányítja a kerületi ügyészeket – mindkét állítása teljesen megalapozatlan.

Ennek a célja, hogy az amerikaiak elitellenességét kihasználva a jogi mezőből a politikai mezőbe helyezzék át a Trump ellen indított eljárást, hogy

Ugyanis ha a rendszert korruptnak, az eljárást pedig politikailag motiváltnak állítják be, akkor az esküdtszék döntését is csak a politikán belül lehet értelmezni: így a jog helyett elsősorban a politikai ideológia és hitvallás lesz a mérvadó az ügy megítélésében.

Most jön el a vihar, amiről a QAnon szól

Ugyanakkor a valóságtól legtávolabb álló összeesküvés-elméleteket nem republikánus politikusok és mainstream jobboldali véleményvezérek terjesztik, hanem az internet rejtett zugaiban találjuk.

Ilyen a Trump által is olykor megosztott QAnon nevű összeesküvés-elmélet, ami szakmaiatlanul fogalmazva egy nagy összeesküvés-elmélet. Miközben alapját az adja, hogy az elmélet követői szerint a demokraták és híres liberális celebek sátánista szeánszok keretén belül gyerekeket erőszakolnak, és a vérüket fogyasztják, más összeesküvés-elméleteket és szóbeszédeket is sikeresen inkorporálnak: a koronavírus-járványtól kezdve Trump első impeachment-eljárásáig mindent meg tudnak magyarázni, hogy azok miért a globális elit lépései Trumppal szemben.

A vélhetően 8kun-alapítók által terjesztett elmélet egyik visszatérő eleme az ún. vihar, amikor Trump végre lerántja a leplet e sátánista, globális összeesküvőkről, akiket a bíróság halálra fog ítélni tetteikért.

A mostani vádemelés kapcsán is elkezdtek terjedni az elméletek. Csakúgy, mint amikor Robert Mueller különleges főügyész vizsgálta, hogy a 2016-os elnökválasztás alatt Trump csapata együttműködött-e az oroszokkal, majd elnökként Trump akadályozta-e az ezt vizsgáló FBI-nyomozást, akkor is úgy interpretálták a QAnon-követők, hogy Mueller valójában nem Trump után kutakodik, hanem Trumppal együttműködve Hillary Clinton és más prominens demokraták sátánista összeesküvéséről próbálja lerántani a leplet.

mivel azzal, hogy a korábbi elnök bíróság elé állt, kinyitotta Pandóra szelencéjét – a Trump elleni vádemelés után a Clintonok, Biden és Obama következhet.

(Borítókép:  Donald Trump korábbi amerikai elnök (j) jogászainak társaságában a bírósági meghallgatása előtt a manhattani ügyészségen, New Yorkban 2023. április 4-én. Fotó:  MTI / AP / Seth Wenig)