Többé már nem Európa lőporos hordója a Balkán?

Mint beszámoltunk róla, Orbán Viktor szombaton Belgrádba utazott, ahol Alekszandar Vucsics szerb államfővel tárgyalt elsősorban a hadiipari együttműködésről.

A kormányfői vizit háttereként adta ki elemzését az Oeconomus. Azt írták: az első világháború kitörésétől kezdve illették a lőporos hordó pejoratív kifejezésével a Balkánt. Tény, hogy a háborúnak ők jóval később, csak 2001-től fordíthattak hátat, és a 2008-as recesszió is érzékenyebben érintette a térséget, de egyre jelentősebb exportőrnek számítanak az unióban.

Szerbia és Magyarország között élénk külkereskedelmi kapcsolat mellett hadiipar-fejlesztési stratégia is megvalósult, annak ellenére, hogy mindkét ország elkötelezett a semlegesség megőrzése mellett.

A délszláv háború után javult a két ország viszonya

Magyarország és Szerbia között 1990-ig főként a vajdasági magyarok helyzete és a gazdasági érdekek által vezérelt kompromisszumok iránya határozta meg az együttműködési területeket. A délszláv háború során, 1992 tavaszán kb. 50 ezer regisztrált és legalább ugyanennyi, nyilvántartásba nem került szerb menekült érkezett hazánkba, nagy részük továbbutazott Nyugat-Európába, de sokan maradtak Magyarországon is. 

2001-ben magyar főkonzulátus nyílt Szabadkán, szabadkereskedelmi megállapodás jött létre a két ország között, valamint közös infrastrukturális (autópálya- és úthálózat-építés), turisztikai fejlesztésekről született döntés. Emellett létrehoztak egy közös pénzügyi alapot, amely a kkv-szektor hitelezéséhez, finanszírozásához nyújtott segítséget. Döntés született a kettős adóztatás elkerüléséről, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről, valamint magyar részről egy gazdasági vegyes bizottság felállításáról. 2002-ben energiaipari kooperáció alakult, valamint a közlekedés összehangolása is bekerült az együttműködési stratégiába. 

Kiemelt fókuszban a Vajdaság

A szerb parlament 2002-ben elfogadta a vajdasági autonómia kiterjesztését (az úgynevezett omnibusztörvényt), amely több vajdasági hatáskört visszaállított a régió vonatkozásában. A kedvező diplomáciai környezetnek köszönhetően duplájára emelkedett a két ország közötti külkereskedelmi volumen a 2004-ig tartó időszakban, a növekedés az elmúlt évtizedben még jelentősebb volt, persze változatlanul magyar többlet mellett. 

Magyarország elsősorban elektromos áramot, különböző energiahordozókat, gyógyszereket, elektronikai cikkeket, járműveket és vegyipari termékeket szállít déli szomszédjának. Szerbiából főként integrált áramkörök, alkatrészek, nyersanyagok, vegyipari és műanyag áru, valamint kukorica érkezik hazánkba. 

A magyar kisebbség számára 2014-ben alapítottak kulturális centrumot Collegium Hungaricum néven, valamint 2015-ben vette kezdetét a vajdasági gazdaságfejlesztési program a térség fejlesztésére, ami 2019-től támogatottan magyar vállalatok munkájával valósulhat meg. 

Többpólusú külkereskedelmi stratégia

Az Oeconomus elemzésében megemlíti, hogy Magyarország Szerbia uniós kereskedelemmel való összeköttetését az elmúlt évek egyik legnagyobb infrastrukturális fejlesztésével, a Budapest–Belgrád-vasútvonal beruházásával is segíti, aminek célja, hogy a thesszaloniki kikötőből a kínai áru gördülékenyen juthasson el Európába, így a magyar piacra is. 

A demográfiai folyamatokat illetően arra is kitértek, hogy déli szomszédunk és ezzel párhuzamosan a Vajdaság lélekszáma is csökken az alacsony születésszám, valamint a 2008-as válság óta elsősorban a nyugat-európai országokba történő intenzívebb kivándorlási hullám miatt. 

Amellett, hogy Szerbia hosszú ideje folytat egyeztetéseket az Európai Unióhoz való csatlakozásról, párhuzamosan építi kapcsolatait más, hasonló integrációkkal is, például az Eurázsiai Gazdasági Unióval szabadkereskedelmi megállapodásra is törekszik – írja a gazdaságkutató a tanulmányában. 

(Borítókép: Szerb katonák a belgrádi Batajnicán 2023. április 22-én. Fotó: Milos Miskov / Anadolu Agency / Getty Images)