A Sberbank ChatGPT-je oroszul kommunikál, a kínai cenzúrára képes
További Külföld cikkek
- Börtönbüntetésre ítéltek egy gyilkosságra felbérelt svéd tinédzsert Dániában
- Halálos fenyegetést kapott a Paraméter szerkesztősége
- Nyilvánosan megöléssel fenyegette az alelnök a Fülöp-szigeteki elnököt, most mindent tagad
- Fellélegezhet a Közel-Kelet, szerdától életbe léphet a tűzszünet Izrael és a Hezbollah között
- Földbe állhat az orosz hadigazdaság, Putyinra káosz várhat a háború után
Oroszországban egyedülálló módon nem egy informatikai cég, hanem egy pénzintézet fejlesztette ki a ChatGPT riválisát. A GigaChat kezdetben csak meghívásos alapon lesz elérhető – tesztüzemmódban. A Sberbank szerint a GigaChatet az különbözteti meg a többi külföldi intelligens neurális hálózattól, hogy orosz nyelven lesz képes kommunikálni a felhasználóval – jelentette a Reuters.
Oroszország meghatározó bankja az elmúlt években sokat ölt technológiai fejlesztésbe, hogy csökkentse az ország importfüggőségét. Ez kivált a háború kezdete után vált fontossá, mivel a nyugati országok csökkentették az Oroszországba irányuló exportot, és szankciókkal sújtották Moszkvát az ukrajnai invázió miatt.
Kínában viszont a technológiai óriások, az Alibaba és a Baidu jelentette be a ChatGPT saját verzióját. Ezzel párhuzamosan a Kínai Kommunista Párt által javasolt új szabályozási rendszer célja, hogy cenzúrázza az országban gyorsan terjedő ChatGPT-alapú chatbotokat, és megteremtse annak a feltételeit, hogy a mesterséges intelligencia technológiája tükrözze a „szocialista alapértékeket”.
Az amerikai OpenAI által kifejlesztett ChatGPT nem sokkal a tavaly novemberi indulása óta félelmetes sebességgel terjed. A technológia emberihez hasonló válaszokat ad a felhasználók kérdéseire, ugyanakkor megannyi visszaélésre teremt lehetőséget.
A cenzúra lassíthatja a fejlesztést
Az elsőként megjelent ChatGPT már igazolta, hogy képes egyszerű nyelven összefoglalni összetett tudományos és kutatási tanulmányokat, megválaszolni a felhasználók által feltett logikai kérdéseket, ráadásul megoldja az üzleti, iskolai, sőt orvosi feladatokat is.
Az Alibaba a hónap elején mutatta be a Tong-ji Csian-ven nevű, mesterséges intelligencián alapuló chatbotját, amelyet saját szolgáltatásaiba tervez integrálni.
A megjelenést követően a kínai hatóságok jelezték: új szabályozást terjesztenek elő, amellyel már magát a fejlesztést is regulázni kívánják. Az egyik cél, hogy a kínai vállalatok által a mesterségesintelligencia-modellek létrehozásához használt adatok ne diszkriminálják az embereket faji, nemi és etnikai alapon – jelentette az Independent.
Azt is biztosítani kívánják, hogy a vállalatok legyenek felelősek az algoritmushoz használt adatok jogszerűségéért, nem utolsósorban pedig azt, hogy a chatbotok ne generáljanak hamis információkat. Kína arra is törekszik, hogy a mesterséges intelligencia kerülje az „államhatalmat” vagy a nemzeti egységet aláásó információkat – állapította meg a The New York Times.
Az egyelőre nem véglegesített rendelkezések arra utalnak: a kínai chatbotoknak alkalmazniuk kell a Kínai Kommunista Párt cenzúrázási politikáját, amely már most is tiltja az ország vezetőinek bírálatát vagy Kína történelmének feszegetését.
A kínai technológiai óriások – a Baidu, az Alibaba, a Tencent és a ByteDance – már bizonyították, hogy technikailag képesek a chatbotok kifejlesztésére. A javasolt korlátozások azonban lassíthatják a munkát, és megnehezíthetik a versenyt az amerikai riválisokkal – például a Microsofttal, a Google-lal és az OpenAI-jal.
Újabbnál újabb cégek fejlesztenek chatbotokat
Az amerikai OpenAI által kifejlesztett ChatGPT elképesztő sikere mesterséges intelligenciát hasznosító új termékek megjelenéséhez vezetett. Az őrület a technológia legnagyobb óriásait és végtelen számú startupot is magával ragadott – emlékeztet a GizChina szakportál.
A Microsoft gyorsan dollármilliárdokat költött az OpenAI-ra, a ChatGPT-t létrehozó cégre, és ez késztette a Google-t arra, hogy kifejlessze saját robotját, a Bardot. Egy promóciós videóban azonban pontatlan válaszokat adott, ezért a befektetők 100 milliárd dollárral értékelték le az anyavállalatot, az Alphabetet. A Bard azóta sokkal megbízhatóbb.
Kínában technológiai óriások és startupok hada rajtolt a versenyben.
Az Ernie képességeiről egyelőre keveset tudni, a Baidu azonban már beépítette a keresőmotorjába. Rajta kívül a WeChat, a JD.com, a Tencent és anyavállalata saját ChatGPT-felületet fejleszt. Megjelenésük részletei egyelőre nem ismertek.
Hasonló technológián dolgozik az Amazon, amely társult a ChatGPT riválisát létrehozó startuppal, a Hugging Face-szel. Feltűnő az Apple távolmaradása, a háttérben azonban lázasan próbálja behozni a lemaradását.
A WhatsApp, a Facebook és az Instagram anyavállalata, a Meta, amely régóta vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligencia fejlesztésében, szintén képes felvenni a kesztyűt saját ChatGPT-jével, amelyről azt állítja: nem fogja rontani a tartalmak színvonalát.
(Borítókép: Gabby Jones / Bloomberg / Getty Images)