Rendkívüli: drónok csapódtak be a Kremlnél, megpróbálták likvidálni Putyint
További Külföld cikkek
- Az Egyesült Államok felajánlotta segítségét a németországi terrortámadás kivizsgálásához
- A volt skót igazságügyi miniszter is megszólalt a Lockerbie-merényletről
- Vlagyimir Putyin ismét beintett a Nyugatnak, nem kíván boldog karácsonyt és újévet
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
A főbb tudnivalók röviden:
- Két drón támadta az orosz elnöki hivatalt. Az esetről több videó is készült, amelyek cikkünkben megtekinthetőek.
- Az oroszok az ukránokat vádolták meg az akcióval végrehajtásával. Az orosz kormányzat szerint Vlagyimir Putyin megölése lehetett a cél, és válaszcsapást ígértek.
- Az ukránok cáfolták, hogy ők lettek volna. Felmerült, hogy az akció hamis zászlós művelet lehet, vagy orosz partizánok hajthatták végre.
- Később pedig kiderültek a támadás pontos részletei, hogy mikor csapódtak be a drónok.
A Kreml sajtószolgálata szerint az akció még szerda hajnalban történt. Az esetről videó is készült, ami már megjelent a közösségi médiában.
JUST IN - Russia says Ukraine tried to hit Kremlin with drones overnight in an assassination attempt on Putin.pic.twitter.com/xAS0BtTDzs
— Disclose.tv (@disclosetv) May 3, 2023
Két drón célba vette a Kreml épületét. A katonaság és a titkosszolgálat időszerű cselekedeteinek köszönhetően a katonai radarok észlelték az eszközöket, és még időben hatástalanították
– közölte a RIA Novosztyi szerint az elnöki hivatal. Hozzátették: senki sem sérült meg a támadásban, így Vlagyimir Putyin sem, elnöki programjait változtatás nélkül folytatja.
Az orosz állami hírügynökség szerint a drónok maradványai a Kreml épületének környékén szóródtak szét.
Újabb videók jelentek meg, az egyik drón be is csapódott
Frissítés: Azóta megjelent egy újabb videó is, amelyen állítólag az akció látható. A felvétel szerint az egyik drón el is találhatta a Kreml épületét, mivel az épület teteje kigyulladt.
Another video purportedly showing the aftermath of the drone attack against the Kremlin pic.twitter.com/GgkwaFl4Em
— Michael A. Horowitz (@michaelh992) May 3, 2023
Ezen kívül megjelent egy másik felvétel is, amelyen közelebbről is látható egy eszköz becsapódása.
KREMLIN DRONE ATTACK
— The Spectator Index (@spectatorindex) May 3, 2023
- Russia says two Ukrainian drones attacked Kremlin overnight
- Drones downed with no victims or material damage to the Kremlin
- Moscow says it was a terrorist attack and attempt on Putin's life
- Russia says it reserves right to respond when and how it… pic.twitter.com/loZA6c3Fvd
Ráadásul e felvétel alapján úgy tűnik, hogy a becsapódáskor, a robbanás által érintett kupola bal oldalán két ember mozgott a tetőn. Jelzésértékű, hogy e videókat azóta az orosz állami hírügynökség is megosztotta.
Moszkva válaszcsapást helyezett kilátásba
A RIA Novosztyi időközben újabb részleteket közölt az esetről. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt modnta a hírügynökségnek, hogy Putyin az akció idején nem tartózkodott az épületben, mivel jelenleg a Novo-Ogarjovói rezidenciáján dolgozik. Az akció ellenére a május 9-ei, az orosz győzelem napja alkalmából tartott felvonulás programjait változatlanuk megtartják – mondta Peszkov.
Időközben a Kreml oldalára is felkerült az orosz állami hírügynökség által már korábban is idézett közlemény. Abban azt is leírták: az orosz fél „előre eltervezett terrorcselekményként”, és az orosz elnök elleni gyilkossági kísérletként kezeli az akciót. Végül azt is hozzátették:
az orosz fél fenntartja a jogot magának arra, hogy az általa megfelelőnek vélt helyen és időben válaszoljon erre a támadásra.
Az akcióra akkor került sor, miközben az ukránok egy átfogó offenzívára készülnek . Erről nemrég egy szakértőt kérdeztünk Kibeszélő című műsorunkban.
Betiltották a polgári drónokat Moszkvában
A francia AFP hírügynökség jelentette, hogy Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a támadásról szóló hírek megjelenése után bejelentette: az orosz fővárosban betiltják a drónok használatát a polgári személyek számára.
Mint mondta, ezentúl csak az orosz kormányzat engedélyével lehet drónokat használni, és ehhez egy különleges engedélyre van szükség. Hozzáfűzte: a lépésre azért van szükség, mert a polgári drónok akadályozhatják az orosz rendvédelem működését (vagyis nehezebben észlelnék a katonai drónokat).
Már korábban is próbálkozhattak ezzel az ukránok
A szerdai akció az első olyan, hivatalosan is megerősített cselekmény, amelyben Ukrajna likvidálni próbálja az orosz elnököt. A híresztelések szerint azonban korábban már volt egy cselekmény, amely mögött Ukrajna állhatott.
Egy hete a Bild számolt be arról, hogy az ukrán titkosszolgálat nemrég egy alkalommal már megpróbálta megölni Vlagyimir Putyint. Azt a kísérletet a német lap szerint az orosz hatóságok még igyekeztek eltussolni, ezért nem erősítették meg.
Ezzel összefüggésben érkezett híradás arról, miszerint Moszkvában, a városi bíróság közelében lezuhant egy drón. Akkor azt írták, hogy az eszköz egy amerikai motorral felszerelt, mintegy százkilós, pilóta nélküli repülőgép volt. Egy ukrán újságíró szerint az eszköz átrepült az Orosz Föderáció összes légvédelmi rendszerén, és nem messze landolt a Rudnevo ipari parktól, ahol állítólag Putyin múlt héten tett látogatást.
Nemrég a The Washington Post hozta nyilvánosságra, hogy az amerikai és ukrán titkosszolgálat között konfliktusok voltak a közelmúltban, mivel az ukránok Oroszország területén készültek olyan csapásokra, amelyek eszkalálhatják a háborút.
Zelenszkijt is megpróbálták megölni előzőleg az oroszok
Az ukrán kormányzat szerint a háború elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is megpróbálták likvidálni az oroszok.
Úgy tudni, hogy az oroszok a háború első napjaiban egy csecsen elit kommandós egységet küldtek Ukrajnába ezzel a küldetéssel. Az akció kudarcot vallott, az egység tagjait részben megölték, részben elfogták. Az ukrán elnök a közelmúltban azt mondta: felvette volna a tűzharcot a támadókkal, ha megtámadják az elnöki palotában.
De vajon az ukránok voltak-e egyáltalán?
Mindeközben a közösségi médiában néhányan már azt is felvetették: egyáltalán nem biztos, hogy Ukrajna áll emögött az akció mögött. Egyebek mellett azzal érveltek, hogy a drón a mérete alapján túl kicsinek tűnik ahhoz, mintsem hogy Ukrajnából elérhetett volna Moszkváig.
Azok, akik úgy vélik, hogy nem Ukrajna áll az akció mögött, két másik lehetőséget vázoltak:
- A Putyin és a háború ellen tiltakozó orosz ellenállók hajthatták végre az akciót,
- Vagy pedig a cselekmény egy hamis zászlós akció, és az orosz kormányzat állhat mögötte, a célja pedig az volt, hogy legitimálja a Kreml valamilyen politikai lépését (példának okáért egy újabb sorozási hullám elindítását).
Egy ukrán tisztviselő szerint orosz partizánok lehettek...
Időközben Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó is megosztotta a videókat a Twitteren, először még érdemi kommentár nélkül.
Később azonban, egy másik posztban már azt írta: egyes információk szerint orosz partizánok, a Moszkvai régióból indították el a drónt. Hozzáfűzte: az még így is rejtély, hogy a drón miként juthatott át a moszkvai orosz légvédelmen (amelyet az utóbbi hónapokban többször is megerősítettek).
....majd Zelenszkij tanácsadója is előállt a részletes cáfolattal
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta: Ukrajnának semmi köze nincs a támadáshoz, elsősorban azért, mert egy ilyen lépéssel nem lehet elérni a katonai célokat. A Twitteren közzétett posztjában kifejtette: szerinte Oroszország egyértelműen „egy széleskörű terrortámadásra készül”, és ezt legitimálják a Kremlnél történt dróntámadással is.
„Először is, Ukrajna egy kizárólag védekező célú háborút folytat, és nem támad célpontokat az orosz föderáció területén. Miért is tenné? Ezzel nem oldjuk meg a katonai kérdéseket, az oroszoknak viszont alapot adunk arra, hogy civileket támadjanak....Másodszor, nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a baleseteket és incidenseket, amelyek az Orosz Föderáció különféle részein történnek” – írta Podoljak, majd hozzátette:
az azonosítatlan drónok megjelenése az energetikai létesítményeknél, vagy a Kreml területén, csak arra utalhat, hogy a helyi ellenállók gerillaakciókat hajtanak végre.
Az ukrán elnöki tanácsadó szerint az akció annak a jele, hogy „Putyin klánja” elveszti az ország felett az irányítást, valamint hogy a saját légterüket sem tudják teljesen ellenőrizni.
Más szavakkal: valami történik az Orosz Föderációban, de nem ukrán drónok röpködnek a Kreml felett
– írta a posztja végén Podoljak.
Újabb részletek derültek ki; egy másik videón látható a támadás
Délután ismét érkezett egy újabb felvétel, amelyen az előzőnél részletesebben, hosszabb ideig látható a becsapódó drón röppályája.
Video of the second drone strike on the Kremlin
— Spriter (@Spriter99880) May 3, 2023
16 minutes elapsed between the strikes of the two UAVs. pic.twitter.com/kawTNtxPVx
Mindeközben az orosz sajtó is újabb részleteket árult el a támadásról. Eszerint a két drón becsapódása közt 16 perc volt:
- az első drón moszkvai idő szerint hajnal 2.27-kor érkezett, és a szenátusi palota felett robbant fel.
- A második pedig hajnal 2.43-kor érkezett.
Azzal kapcsolatban, hogy a videókon a kettő közül melyik drón érkezése látható, egyelőre ellentmondásos feltételezések láttak napvilágot.
A Vörös teret lezárták
A moszkvai Vörös teret is lezárták a támadás után, erről tanúskodnak egy újabb, Moszkvában készült videó.
The Red Square in Moscow has been closed off but the downtown remains open to the public.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) May 3, 2023
Residents noticed special services employees with anti-drone guns on the roofs of administrative buildings. pic.twitter.com/vgDq3EA5il
Az épületek tetejére a járókelők szerint a drónok elhárítására alkalmas fegyvereket telepítettek.
Magyar szakértő: Ez nagyon nem jó jel
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője a támadást kommentálva azt írta: egy ekkora méretű drón szerinte kizárt, hogy alkalmas lett volna az orosz elnök meggyilkolására, „ kivéve ha szó szerint fizikailag eltalálja, vagy talán ha esetleg Putyin ablakánál robban amikor pár méter távolságban van”.
Ez a drón az épület felett robbant fel, nem csapódott be, nem volt nagyobb egy általában 2-3 kiló robbanóanyagot hordozó öngyilkos drónnál. Egy hat tonnás u-141 Strizh más lenne, de az aligha jutna el a Kreml-ig
– írta, hozzátéve: ha az ukránok álltak az akció mögött, akkor arra szolgálhatott, hogy növeljék a katonai morált. „Nem az első próbálkozás, több ilyen volt már Moszkva ellen, de a város előtt lezuhantak üzemanyag hiányában” – tette hozzá.
A szakértő azt is hozzáfűzte: nagy kérdés, hogy mit válaszol erre az orosz fél. „ Az oroszok képesek komoly csapást mérni Kijev politikai célpontjaira – de eddig nem tették. Sok értelme egyébként nem lenne, legfeljebb az orosz nacionalisták bosszúvágyát csökkentené. Ettől még most nem feltétlenül biztonságos Kijev belvárosában sétálni, de ha az oroszoknak van eszük, nem válaszolnak”.
Arról is írt, hogy lehet hamis zászlós művelet az akció, és ez talán a legrosszabb eshetőség, „mert akkor az oroszok már tudják, mi lesz a válasz”. Az viszont, hogy az oroszok Putyin elleni személyes támadásként kezelik az esetet, „nagyon nem jó jel” – fogalmazott.