Mesterséges intelligencia: a marketingesek és az egyetemi oktatók már most veszélyben vannak

A mesterséges intelligencia (MI) már vagy 70 éve itt van velünk, azonban csak a legutóbbi időszakban megjelent és nagy nyilvánosságot kapott rendszerek révén került be ilyen hangsúlyosan a közbeszédbe. Ezek pedig azok a fejlesztések, amelyek tényleg megdöbbentették az embereket, különösen a ChatGPT alkalmazás 2022. novemberi megjelenése óta. Az algoritmushoz hasonló fejlesztések más techóriásoknál is futottak, azonban a nagyközöség számára hozzáférhető formában az OpenAI állt ki vele először. Sőt, az eltelt fél évben már a több mint százmillió felhasználó által generált hibák, pontatlanságok kijavítását, újrahangolását is elvégezték, így az alkalmazás még precízebbé vált.

Persze ez az újdonság azonban sokakat gondolkodásra sarkallt. Az emberek jogosan teszik fel maguknak a kérdést: vajon átok vagy áldás lesz ez? Mit hozhat bizonyos területeken, milyen munkaköröket vesz, vehet át egészen könnyedén némi programozás, tanítás után? Kinek kerülhet veszélybe a munkája?

Eltűnő munkahelyek, munkakörök

Az Index kérdésére Lőrincz András, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének tudományos főmunkatársa azt mondta, készültek felmérések arról, hogy mely területek lehetnek elsősorban veszélyben. A Netflix már szélnek eresztette fordítóinak egy jelentős részét, de az Európai Parlamentben, illetve a brüsszeli intézményekben alkalmazott szinkrontolmácsok munkalehetőségei is veszélyben vannak.

A veszélybe került munkák húszas listájának az élén például a marketingesek állnak – mondja a kutató, majd hozzáteszi, ismerjük el, hogy a mostani algoritmusok már kiváló marketinges szöveget írnak. A lista huszadik helyén a klinikai pszichológusok állnak, azonban a lista közepén már ott találjuk a felsőoktatásban tanítókat vagy éppen az egyetemi tanárokat is. Ez utóbbit azzal magyarázzák, hogy a hallgatók szeretnének online tanulni és személyre szabott tananyagot kapni.

A felvetésre, hogy egy jól előadó, humoros, diákok által nagyon kedvelt professzort miként pótolhat a MI, a válasz az volt, hogy olyan replikákat is lehet majd idővel alkotni, amelyek tűpontosan hozzák kedvenc oktatónk előadásmódját.

Amikor az ipari forradalom olyan újításokat hozott, mint például a gőzmozdony, akkor bizony leáldozott a patkolókovácsoknak. Viszont az újítás teremtett egy sor új munkalehetőséget, hiszen a mozdonyokat le kellett gyártani, sínpályákat építeni kellett. Ez a folyamat azonban időben szerencsére elhúzódott.

Azonban most az a probléma – folytatta Lőrincz András –, hogy a mesterséges intelligencia berobbanásával ez az időszak nagyon le fog rövidülni. Az előrejelzések szerint a következő tíz évben mintegy 300 millió ember állása kerülhet veszélybe. Ez pedig értelemszerűen társadalmi gondokat fog eredményezni, amiket valahogyan kezelni kell majd.

Új munkahelyek is létrejönnek

Mérő László matematikus egy május eleji online előadásában arról beszélt, hogy bár tényleg fognak állások megszűnni, azonban újak is keletkeznek majd. Mérő professzor ezt azzal igazolta, hogy míg az Egyesült Államokban 1870-ben még a lakosság 49 százaléka élt földművelésből, addig ez a szám 1970-re 2 százalékra csökkent, és azóta is zsugorodik. 

Viszont az ebben az időszakban munkájukat elvesztők valami másba kezdtek, nem lettek munkanélküliek, valami újat kényszerültek megtanulni, hogy boldoguljanak. Az MI is létre fog hozni új, más típusú munkahelyeket, olyanokat is, amelyekről ma még nem is álmodunk.

A politikát befolyásoló potenciális veszélyek

Értelemszerűen a mesterséges intelligencia nemcsak új lehetőségeket hoz, hogy könnyebbé tegye életünket sok területen, de alkalmas lehet hamis tartalmak előállításával befolyásolni is bennünket úgy, hogy nem vesszük észre, és máris felültettek minket. Ennek egyik terepe lehet a politika, különösen a választásokat megelőző időszakok éles helyzeteiben.

A mesterséges intelligencia által alkotott, úgynevezett  deepfake hamisítványok jelentette fenyegetés egy-két éve még a távoli jövő zenéjének tűnt. Manapság a kifinomult generatív eszközök másodpercek alatt, minimális költséggel képesek emberi hangok klónozására és hiperrealisztikus képek, videók és hangok megalkotására. A hamis és digitálisan létrehozott tartalmak erős algoritmusokhoz kapcsolódva gyorsan és messzire terjedhetnek a közösségi médiában. A nagyon specifikus célközönség kiválasztásával a kampányok piszkos trükkjei tűpontosan targetálhatók.

Az MI már nemcsak célzott e-maileket, szövegeket vagy videókat állít elő, hanem a választók megtévesztésére, jelöltek megszemélyesítésére és a választások aláásására is felhasználható.  A mesterséges intelligencia szakértői kapásból sorolnak fel riasztó forgatókönyveket, amelyek a választókat megtévesztik, egy jelöltet megrágalmaznak, vagy akár erőszakra bujtanak fel.

Egy automatizált robothívás például a jelölt hangján arra utasítja a szavazókat, hogy rossz időpontban szavazzanak; egy hangfelvételen a jelölt elismeri egy bűncselekmény elkövetését, vagy rasszista nézeteket hangoztat; videófelvétel igazol olyan szavakat, amelyeket a jelölt soha ki nem ejtett a száján; álhír, amely arról tudósít, hogy a jelölt kiszállt a versenyből – sorolta fel a lehetséges változatokat az AP hírügynökség.

Hogyan befolyásolhat egy külföldről érkező deepfake támadás?

Képzeljük el a helyzetet: Elon Musk személyesen tárcsázza valaki számát, és az illetőt arra szólítja fel, hogy egy bizonyos jelöltre szavazzon – példálózott az Allen Institute alapító vezérigazgatója, aki tavaly lemondott, hogy mesterséges intelligenciával foglalkozó saját nonprofit szervezetet hozzon létre. „Sokan hallgatnának rá, miközben nem is Musk hangját hallják” – magyarázta Oren Etzioni.

A jövő évi elnökválasztáson induló Donald Trump a minap saját Truth Social-platformján osztott meg egy manipulált videót, amelyen a CNN műsorvezetője elismerően reagál a volt elnök vendégszereplésére. Anderson Cooper ezeket a szavakat soha ki nem ejtette a száján.

A republikánusok az után indították disztópikus kampányukat, hogy Joe Biden is bejelentette indulási szándékát. „Mi lenne, ha a valaha volt leggyengébb elnökünket választanák újra?” kérdéssel kezdődik a hirdetés az elnök kissé eltorzított fotójával, majd a mesterséges intelligencia által generált képeken katonák és páncélozott járművek járőröznek az utcákon, ahol tetovált bűnözők és bevándorlók keltenek pánikot. Ez a lehetséges jövő, ha Joe Bident 2024-ben újraválasztják – üzenik politikai riválisai.

Az amerikai demokráciába beavatkozni kívánó csoportok a bizalom aláásására mesterséges intelligenciát és szintetikus médiát fognak alkalmazni – jósolja Petko Stoyanov.

„Mi történik, ha egy nemzetközi szervezet – egy kiberbűnöző vagy egy nemzetállam – meghamisít valakit? Mi a következménye? Mi a jogorvoslati lehetőség?” – sorolta a kérdéseket a szakértő, aki szerint várhatóan sokkal több félretájékoztatás-támadásra számíthatunk nemzetközi forrásokból.

Lehet-e törvényileg mindezt szabályozni?

A mesterséges intelligencia segítségével generált politikai dezinformáció már most, másfél évvel az amerikai választások előtt is terjed a neten. Biden transzneműeket támad beszédében, Trump pedig keményen ellenáll letartóztatásának. Mindkét üzenet hamis, az utóbbi alkotója ezt azonnal elismerte.

Making pictures of Trump getting arrested while waiting for Trump's arrest. pic.twitter.com/4D2QQfUpLZ

— Eliot Higgins (@EliotHiggins) March 20, 2023

Egy Yvette Clarke által beterjesztett szövetségi törvényjavaslat arra kötelezné az alkotókat, hogy vízjellel jelöljék meg a mesterséges intelligencia felhasználásával készült kampányhirdetéseket. Eközben néhány tagállam is a deepfake-kel kapcsolatos aggályok kezelésére tett javaslatot. Clarke attól tart a leginkább, hogy a generatív mesterséges intelligenciát a 2024-es választások előtt olyan videó- vagy hanganyag létrehozására használnák, amely erőszakra buzdít, és egymás ellen fordítja az amerikaiakat.

Lépést kell tartani a technológiával – érvelt a képviselő, aki szerint az emberek el vannak foglalva a saját életükkel, így nincs idejük arra, hogy minden információt ellenőrizzenek. „A mesterséges intelligencia fegyverként történő felhasználása egy politikai idényben rendkívül veszélyes lehet” – tette hozzá Clarke.

(Borítókép: Index)