A jobboldali Jean-Paul Garraud, az Identitás és Demokrácia képviselője szerint azért akarják büntetni Magyarországot a jövő évi soros elnökség elvételével, mert nem tudják az EP-ben elfogadni, hogy Budapest bizonyos kérdésekben másként gondolkodik. Ezzel a magyar népet aláznák csak meg.
Mivel a magyar jogállamisággal foglalkozó vita eddig tartott, ezért most lezárjuk a percről percre tudósításunkat.
Köszönjük, hogy velünk tartottak!
Véget ért a vita, amely során – a korábbi, az EP-ben tartott, a magyar jogállamisági vitától eltérően – a megszokott toposzok mellett új elemként lépett elő, hogy az Európai Néppárt védőhálóját elvesztő Orbán-kormánytól megvonnák a 2024 júliusában kezdődő Tanácsbeli soros elnökséget.
A magyar kormány mellett egyedül a szélsőjobboldali vagy euroszkeptikus képviselők álltak ki. Szerintük az Európai Bizottság túllép a hatáskörén, amikor a Magyarországnak szánt forrásokat visszatartja jogállamisági kérdések miatt.
Ugyanakkor az Európai Bizottságot és a Tanácsot nem csak az euroszkeptikusok kritizálták: a baloldali, centrista és néppárti képviselők leginkább azt vetették szemére a két uniós szervnek, hogy a Sargentini-jelentés 2017-es elfogadása és a 7. cikkely szerinti eljárás elindítása óta lényegében nem történt semmi uniós szinten, ezért határozottabb fellépést követelnek tőlük.
A vita után másnap, csütörtökön fognak szavazni az EP-ben a magyar kormányt elítélő határozatról, ugyanakkor ennek – mint korábban kifejtettük – semmilyen jogi következménye nincs, csupán politikai üzenete.
Így a kérdés leginkább az, van-e politikai akarat a tagállamok felől, hogy elhalasszák a magyar soros elnökséget, hiszen a döntés az ő kezükben van.
Záróbeszédében Peter Kullgren a svéd soros elnökség nevében megköszönte a vitát, szerinte az nagyon érdekes volt. Kifejtette: szerinte az Európai Parlament fontos szerepet játszik az Európai Unió jogállamisággal kapcsolatos munkájában, és a Tanács jelenlegi vezetőjeként nagyra értékeli a képviselők munkáját.
A jogállamiságot nagyon fontosnak tartják, ez nemcsak az EU működése kapcsán döntő, hanem előfeltétele is, hogy jól tudják végrehajtani az uniós költségvetést – vélte.
A svéd politikus kiemelte: a jogállamiság és az Európai Unió alapértékei, valamint a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt fontos, hogy a megfelelő pénzgazdálkodás elveit ne tévesszék szem elől. Ezzel foglalkozik a 7-es cikkely szerinti eljárás is.
A Tanács napirendjén szerepel a 7-es cikkely szerinti eljárás, a hatodik vitára került sor az Európai Unióban ezen témáról
– jelentette ki Kullgren, majd továbbfűzve a gondolatát arról beszélt, hogy milyen különböző jogállamisági eszközök vannak, és a svéd elnökség megpróbálja megvizsgálni, hogyan lehetne még jobban megerősíteni a Bizottság és a Tanács jogállamisági eszközeit.
Magyarország soros elnökségének kérdése kapcsán arról beszélt, hogy a soros elnök nemcsak a Tanács munkáját vezeti és irányítja, hanem emellett az összes országot is képviseli. Konkrétan nem mondott semmit, hogy ő támogatná vagy ellenezné, ha a magyar soros elnökséget elhalasztanák, gondolatát mindössze azzal zárta:
Ez egy komoly, nagy és felelősségteljes feladat.
Összegzésében Johannes Hahn biztos megismételte: Budapestnek határozott lépéseket kell tennie, hogy teljesítse a vele szemben elvártakat. Magyarországnak teljeskörűen és hatékonyan végre kell mindent hajtani a kondicionalitás területén. „Szem előtt kell tartanunk a uniós költségvetés szabályos felhasználását, és ha kell, megvédjük annak elköltését” – hangsúlyozta a biztos.
A Bizottság a fennmaradt aggályok orvoslásában együttműködik a magyar kormánnyal a jövőben is. A Horizont- és az Erasmus-pénzeknek pedig el kell jutniuk a megfelelő helyre, de egyre kevesebb az idő, hogy mindez még időben megtörténjen.
„A kondicionalitási szabályozást azért alkalmazzuk, hogy megvédjük a költségvetést, és szeretnénk ezt az ügyet Magyarországgal mielőbb lezárni” – tette hozzá.
Clara Ponsatí Obiols, a katalán függetlenségpárti Junts EP-képviselője felsorolta, hogy szerinte nem szabad egy olyan országnak a soros elnökséget kapnia, ahol becsukják az újságírókat, zaklatják a kisebbségeket, és elhallgattatják azokat, akik nem értenek egyet a kormánnyal.
Majd elmondta, hogy ez szerinte melyik ország: Spanyolország.
Emiatt arra szólította fel a Tanácsot, hogy akadályozza meg, hogy az épp előrehozott választásokra készülő ország júliusban átvegye a soros elnökséget Svédországtól.
Az Európai Néppárt soraiban ülő KDNP-s Hölvényi György lendületes hozzászólását azzal kezdte: nem lehet politikai cél 10 millió ember ellehetetlenítése.
A mostani tervezet gátlástalan politikai cinizmus azzal, hogy kimondják, Magyarország semmi körülmények között ne kapja meg a neki járó forrásokat – véli, majd azzal folytatta, hogy felháborító annak a lebegtetése is, hogy esetleg Magyarország mégsem lesz 2024-ben a unió soros elnöke.
Hölvényi György őrületnek nevezte, amit az országgal az EP-ben tesznek.
Valérie Hayer, a liberális Renew-ban ülő Macron-párti francia politikus arról beszélt, hogy a magyarországi jogállamiság leépítése mellett az uniós közös döntéshozatalt is akadályozza Orbán Viktor.
Emiatt szerinte alkalmatlan a soros elnökségre Orbán Viktor, mivel még az uniós alapértékeket sem tartja tiszteletben.
Milan Uhrík, a függetlenek között ülő szlovák szélsőjobboldali Republika képviselője arról beszélt, hogy szerinte bizarr a mostani vita, mivel Magyarországot meg akarják fosztani az őt megillető soros elnökségtől, miközben egy olyan személy ül a Bizottságban, aki „félkegyelműnek nevezte a szlovákokat”.
Ezután a vita tárgyával mit sem törődve a Bizottságot kritizálta, mivel szerinte demokráciadeficittel küzd az uniós szerv.
A román képviselő, Ramona Strugariu a Renew színeiben beszélt, és azt mondta: tanárok nélkül nincs jövő. Idézte az egyik tanári tüntetésen táblára írt szlogent, és bírálta a pedagógusok elleni akciókat, majd arra utalt, hogy a státusztörvény ketrecbe zárja a pedagógusokat.
Budapest központjában gyerekekre fújtak könnygázt. Mikor lép már valamit az Európai Unió? Nem szabad a soros elnökséget Orbánék kezébe adni!
– hangoztatta a képviselőnő.
Molnár Csaba, a DK EP-képviselője arról beszélt, hogy tudja, mit gondolnak az EP-ben arról a kormányról, amely „ellopja az uniós forrásokat a saját állampolgáraitól”. Emiatt beszédében arra tett kísérletet, hogy bemutassa, a kormány politikája miként érinti az átlag magyarokat.
Elmondta, hogy a fizetések mértéke az utolsó előtti helyre csúsztak vissza az EU-ban, az infláció jóval magasabb az uniós átlagnál (8 százalék helyett 26), a fizetések mellett pedig a nyugdíj értéke is csökkent, miközben az egészségügy is romokban: rákban a legtöbben Magyarországon halnak meg.
Szerinte mindennek az oka, hogy az Orbán-kormány leépítette a jogállamiságot, ami kéz a kézben járt az ország leépülésével.
Donáth Anna, a liberális Renew-ban ülő momentumos politikus beszédét azzal kezdte, hogy szerinte a magyar kormány hosszú ideje már nem hajlandó betartani az Európai Unió játékszabályait, emiatt lassan már egy éve nem érkeznek források Magyarországra.
Emlékeztett, hogy jelenleg diák- és tanártüntetések vannak „a kormány oktatásellenes politikája miatt”, ami szerinte sérti a magyar diákok alapjogi chartában meghatározott jogait. Majd a Bizottsághoz fordulva
arra kérte az Ursula von der Leyen vezette uniós szervet: a jelenlegi, 27 kötelezettség mellé kérje az oktatás reformját is az Orbán-kormánytól.
Végül azzal zárta beszédét: az uniós források felfüggesztéséért egyedül a magyar kormány a felelős.
A belga, nacionalista-populista Flamand Érdek képviseletében beszélő Gerolf Annemans szerint, ha elrekesztik Magyarországot a soros elnökség lehetőségétől, az bolsevik módszernek fog tűnni.
Az Európai Szocialisták nevében felszólaló Lara Wolters arról beszélt, hogy két hete járt Budapesten, és folyamatosan a rendszerszintű korrupció jeleit látták, és arról beszéltek neki emberek, hogy nyomást gyakorolnak rájuk a kormány részéről. Továbbra is rendeletekkel kormányoznak.
Egyben felszólította az EP-t, hogy ne hagyja magát becsapni a magyar vezetés által.
Paulo Rangel portugál néppárti képviselő beszédében azt mondta: az EU része csak úgy lehet tagállam, ha az uniós alapértékeket tiszteletben tartja, amelyeket nem lehet megkérdőjelezni.
Emiatt szerinte a magyar kormány viselkedése elfogadhatatlan, de ezért a helyzetért a Tanács felelős, mivel a 7-es cikk szerinti eljárást nem folytatják.
Orbán Viktornak odaszúrva azt mondta: hol van az a szabadságharcos, aminek tartja magát? a szabadság helyett szerinte egy autoriter, antidemokratikus rendszert épített fel.
Emiatt azt javasolta, hogy Magyarországnak a közös uniós forrásokból ne juttassanak pénzeket.
A függetlenek között helyetfoglaló Hídvéghi Balázs, a Fidesz színeiben mandátumot szerzett képviselő szerint éjt nappallá téve Magyarországot támadják az EP-ben.
Példátlan, hogy el akarják venni a soros uniós elnökséget Magyarországtól. Ebben pedig a baloldali magyar parlamenti képviselők partnerei az uniónak – állította.
Körner után ismét egy német, ezúttal a Magyarországon is rendkívül ismert, zöldpárti Daniel Freund szólalt fel.
Beszédében azt mondta, kilenc hónapja létezik ea 27 mérföldköves csomag, amiben a Bizottság lefektette, mit vár el a magyar kormánytól, de szerinte ennek ellenére lényegében nem változott semmi azóta. Sőt, december óta pedig lényegében megálltak a tárgyalások.
Nem jó irányba állnak a dolgok, néhány helyzetben még romlik is a helyzet. Most akkor átadjuk Orbán Viktornak a soros elnökség stafétáját az európai parlamenti választások után egy nappal?
– tette fel a költőinek szánt kérdését, majd elmondta, hogy szerinte egy lényegében rendeleti kormányzással kormányzó vezető kezébe ő személy szerint nem adná a Tanács kormányrúdját.
A szélsőjobbos lengyel képviselő szerint olyan gyakorlatokat kér számon az EP Orbán Viktoron, amilyen eszközökkel az uniós döntéshozó testületek is éltek. Patryk Jaki figyelmeztetett, hogy a magyarok többsége támogatja az Orbán-kormányt, és ha ezt nem tehetnék, akkor az lenne egyfajta uniós diktatúra.
A következő beszélő Mortiz Körner, a liberális Renew képviselőcsoportban ülő német, FDP-s politikus. Körner felköszöntötte Orbán Viktort a 60. születésnapja kapcsán, azonban kijelentette: ez nem jelenti azt, hogy pénzt is kap.
Elmondta, hogy ő nem akar „egy autokratával alapjogokról tárgyalni”, így a jogállamisági kérdéseket kivenné a magyar soros elnökség alól.
Ez olyan, mintha a kecskére bíznánk a káposztát
– fogalmazott.
Az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége részéről szólalt fel a spanyol képviselő. Eider Gardiazabal Rubial szerint a legtöbbet a magyar állampolgárok veszíthetnek azzal, ha az ország nem kapja meg az uniós forrásokat. A megoldás az lenne, hogy az előírt szupermérföldköveket Magyarország betartja.
Isabel Wiseler-Lima luxemburgi néppárti politikus beszédében azzal kezdte, hogy a 7. cikk szerinti eljárás 2017-es elindítása óta nemhogy javult, még romlott is a magyar jogállamiság helyzete.
Emellett aggodalmait fejezte ki, hogy a magyar soros elnökségre akkor kerülne sor, amikor az EP-választások után felállna az új Európai Bizottság, és aggasztó, hogy Orbán Viktor dönthetne majd hat hónapon keresztül az EU-n belül.
Ez komoly hitelességi problémákat jelent majd az Európai Unió számára
– fogalmazott, majd felszólította a Tanácsot: a 2017 óta egy helyben toporgó 7-es cikkelyes eljárással foglalkozzanak – erre egyébként az Európai Parlament minden évben felkéri a Tanácsot, ám egyik soros elnök sem akar vele kifejezetten foglalkozni.
Az első magyar felszólaló képviselő a Jobbikból érkezett független képviselő, Gyöngyösi Márton.
Elmondta, megérti a felháborodást, hogy Magyarországon ellopják a pénzt és az oligarchák gazdagodnak. Ez nem most kezdődött, hanem 13 éve. Ha megvonják a pénzeket, akkor ezzel bedőlnek Orbán Viktor állításainak. Ne az Orbán-kormányt, hanem a magyar embereket támogassák – mondta Gyöngyösi.
Malin Björk, a baloldali Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) képviselőcsoportban helyet foglaló svéd képviselő kijelentette, nonszensz, hogy Magyarország úgy töltse be a soros elnöki pozíciót, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin legjobb barátja, miközben leépíti a demokráciát.
Az Európai Bizottság biztosaihoz fordulva azt kérdezte, az Európai Bizottság mit fog tenni ez ellen.
A jobboldali Jean-Paul Garraud, az Identitás és Demokrácia képviselője szerint azért akarják büntetni Magyarországot a jövő évi soros elnökség elvételével, mert nem tudják az EP-ben elfogadni, hogy Budapest bizonyos kérdésekben másként gondolkodik. Ezzel a magyar népet aláznák csak meg.
Jadwiga Wisniewska, az ECR-ben helyet foglaló, lengyel PiS EP-képviselője beszédét arra hegyezte ki, hogy szerinte az Európai Bizottság túlmegy a saját kompetenciáján, ezért módosító indítványt nyújtanak be, amivel a szerinte „politikailag motivált támadásokat és a pénzügyi zsarolásokat” fognák vissza.
Beszédét azzal zárta, hogy az uniós intézményeknek korlátozott kompetenciái vannak és nem minden esetben szólhatnak bele a szuverén tagállam döntéseibe.
Ezenkívül felszólította a Tanácsot, hogy hagyja abba a hetes cikkelyes eljárást mind Magyarország, mind Lengyelország esetében – arra már nem tért ki, hogy az lényegében már a Sargentini-jelentés óta egy helyben áll.
Gwendoline Delbos-Corfield, a Európai Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselője azt hozta fel, hogy nemrégiben Magyarországon olyan törvénytervezetet vontak vissza, amely feltételezte volna, hogy aki nem megfelelően él, azt jelenteni lehetett volna. Ilyen ez a kormány, amely az európai értékeket lábbal tiporja és félreinformálja az embereket óriásplakátokon és politikusi megszólalásokkal.
Sophie In't Veld holland liberális politikus lényegében megismételte a délelőtti sajtótájékoztatón elmondottakat. Kijelentette, az Európai Parlamentnek fontos, hogy ne adjon pódiumot Orbán Viktornak, helyette olyanoknak biztosítsanak teret, akiket szerinte az Orbán-kormány elhallgattat.
Thijs Reuten, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője budapesti látogatását idézte fel a közelmúltban. Találkozott tiltakozó diákokkal, akik arra kérték, Brüsszel tegyen meg mindent, hogy Magyarországot vissza lehessen terelni a jogállamiság útjára. Egyben bírálta az Orbán-kormányt, amiért az ellenzéki hangok elhallgattatására törekszik.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a kondícionális eljárás fő célja nem az, hogy kioktassunk egy tagállamot, hanem hogy ellenőrizzünk – kezdte beszédét Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt (EPP) politikusa.
Mint fogalmazott, az uniós forrásokat tisztességes és elfogulatlan módon kell elosztani az unió pénzügyi érdekei mentén. Emlékeztetett, nemrég Magyarországon jártak, ahol jó néhány hiányosságra bukkantak – példaként a hirtelen törvényváltozásokat és költségvetési változásokat említette. Ezek sértik a jogállami helyzetet, főként a jogbiztonság elvét.
Soha nem látott időket élünk, fontos, hogy a Tanácsot olyan ország vezesse, ami képes a tagállamok közötti együttműködést és döntéshozatalt elősegíteni, például Oroszország elleni szankciók vagy Ukrajna támogatása terén.
Ezért szorosan követik, hogy a jogállamiság helyzete hogy áll – zárta gondolatát Sarvamaa.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős biztosa azt mondta, hogy az eddig elfogadott változtatások nyomán a részleteket is ki kell dolgoznia Magyarországnak és be kell nyújtania a teljesítést az elért szupermérföldkövek esetében. Értékelni fogják az igazságszolgáltatásra vonatkozó változtatásokat, majd ha ezeket a bizottság pozitívan fogadja, akkor jöhet a gyakorlati végrehajtás – fejtette ki
A Tanács azt javasolja a Bizottságnak, hogy új országspecifikus feltételeket fogadjanak el Magyarországgal szemben. Ennek oka az, hogy Magyarországon ne hozhassank helyzetbe bizonyos cégeket, másokat pedig ne rekesszenek ki, méghozzá a rendeleti kormányzás alapján. A jogállamiság helyzetéről júliusban fogadnak el jelentést.
A magyar hatóságokkal folyamatos az egyeztetés, hogy Budapest teljesíteni tudja a kitűzött elvárásokat
Az osztrák uniós biztos először megköszönte az Európai Parlamentnek, hogy egy konstruktív vitára hívta őket, majd emlékeztetett, hogy az Európai Parlament fontos partner e kérdésben.
Az Európai Bizottság költségvetési biztosa felhívta a figyelmet, hogy több milliárd eurónyi forrást zároltak Magyarország elől, kiemelve, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítványok addig nem kaphatnak forrást, amíg összeférhetetlenség áll fent.
A Tanács decemberi döntése óta a Bizottság folyamatosan kapcsolatban állt a magyar kormánnyal, és szinte minden érintett témakörben nagyon konkrét módon vitatták meg a függőben levő kérdéseket.
A helyreállítási alap kapcsán – ezt a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülésre hozta létre az Európai Bizottság – kifejtette, az 27 ún. szupermérföldkövet tartalmaz, amelyeket teljesíteni kell a magyar kormánynak, mielőtt a Bizottság a helyreállítási alapból folyósítaná a kifizetéseket.
Felszólalását azzal zárta, senki sem állíthatja, hogy a felek nincsenek tisztában a kérdésekkel, mivel hónapokon keresztül tárgyaltak, és nyilvánosan is többször kommunikáltak az elvárásokról.