Vlagyimir Putyin keze is benne lehet a koszovói zavargásokban

Mint korábban beszámoltunk, az április 23-i, előrehozott választások Koszovó északi részén óriási felháborodást keltettek a helyi, javarészt szerbek lakta részeken. A szerbek bojkottálták a választásokat, így eshetett meg, hogy Zvecsánnak albán polgármestere lett, aki pénteken kezdte volna meg munkáját, ezt azonban a helyi szerbek nem hagyták neki.

Erre válaszul kivonultak a koszovói rendőrség különleges egységei, könnygázzal és sokkolóbombákkal megfékezve a tömeget. Ezt látva Szerbia elnöke és a fegyveres erők parancsnoka, Alekszandar Vucsics a legmagasabb készültségi szintet rendelte el a hadseregnél.

A zavargások hétfőre sem csillapodtak, reggel a koszovói Zubin Potok önkormányzati épülete előtt alakult ki összetűzés a KFOR, azaz a koszovói NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő egységei és a szerb tüntetők között, ahol több mint 30 NATO-katona sebesült meg.

Oroszország érdeke is, hogy a figyelem elháruljon az ukrajnai háborúról

A koszovói összecsapásokat elemezve Kaiser Ferenc az ATV Start műsorában úgy fogalmazott, Szerbia és Koszovó között folyamatos feszültségek vannak, példaként pedig a rendszámvitát hozta fel. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense kitért arra is, Magyarországon sincs olyan, hogy a szavazásra jogosultak 3,5-5 százalékával valaki polgármester lehet. „A dolog pikantériája, hogy maga a NATO is jelezte az albán politikusoknak, hogy ezt nem kéne megpróbálni, mert balhé lesz belőle” – fogalmazott a szakértő.

Beszélt arról is, hogy sokan úgy vélik, a feszültség fenntartása részben Oroszország érdeke is, hiszen a Vucsics-féle szerb kormány azon kevesek közé tartozik, akik barátai maradtak Putyinéknak.

Valahányszor Szerbia feszültséget generál a Balkánon, az picit mindig elvonja a figyelmet Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról

– mondta Kaiser, hozzátéve, hogy „erre a vonatra ült fel a koszovói elnök is”, tehát „ebben a buliban legalább annyira nyakig benne vannak a koszovói albánok, mint a szerbek”.

„Gyakorlatilag háborús helyzet van Koszovóban”

Szintén a csatorna műsorának egyik adásában beszélt arról Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő, hogy a térségben egyre több a szélsőséges erő, legfőképp az albánok részéről, akik korábban még hajlottak volna a kompromisszumos tárgyalásokra, később azonban „felrúgták az egészet”.

Kis-Benedek József szerint a koszovói helyzet annyira kiélezett, hogy már-már háborús helyzetnek is nevezhető, ezért is sérültek meg a magyar katonák.

A szerb elnök azon döntésével kapcsolatban, hogy a hadsereget a legmagasabb készültségi fokozatba helyezte, a szakértő elmondta, hogy ez inkább az elővigyázatosság jele, mintsem a támadásé. „Nem akarják megtámadni Koszovót” – jelentette ki, de hozzátette, hogy békére és megegyezésre a közeljövőben sem lehet számítani.