Ódor Lajos elmondta, mi történhet, ha Magyarország túl sokáig képvisel más álláspontot, mint a NATO

Ódor Lajos, Szlovákia első magyar nemzetiségű miniszterelnöke az Új szónak adott interjújában a magyarságáról beszélve elmondta, hogy amikor a privát szférában, majd a pénzügyminisztériumban dolgozott, soha nem a nemzetiség volt a fő kérdés, és sosem titkolta, hogy magyar.

Lehetséges, abban a dimenzióban segít ez valamit, hogy jobban ismerem, kicsit összetettebben látom a kisebbség problémáit. Természetesen tudjuk azt is, hogy Szlovákiában magyar politikusként vagy akár közgazdászként nem olyan egyszerű dolgozni. Ugyanakkor én úgy látom, ez a helyzet sokat javult az elmúlt húsz évben

– fogalmazott a politikus.

Elmondása szerint amikor a szlovák államfő, Zuzana Caputová felkérte őt a szakértői kabinet vezetésére, nem tudta, hogy Ódor Lajos magyar nemzetiségű. Amikor ez kiderült, Ódor állítása szerint az elnök még örült is neki, hiszen úgy vélte, minél színesebb a kormány, annál jobb. Üdvözölte, hogy van egy szakember, aki magyar nemzetiségűként fogja irányítani ezt a kormányt – tette hozzá.

Az interjúban kiemelte, hogy a szlovákiai kisebbség helyzetét tekintve az elmúlt húsz-harminc évben jelentős fejlődés ment végbe. Egyedül a beruházások kérdésében lát olyan problémát, amelyet a következő években orvosolni lehetne, erre viszont szerinte a térségnek is fel kell készülnie.

Ódor Lajos úgy látja, hogy mindenképpen jó jel, hogy már nem akkora kérdés Szlovákiában, milyen a miniszterelnök nemzetisége. Szerinte az, hogy Szlovákiának magyar nemzetiségű miniszterelnöke van, segíteni tud abban, hogy új témákról tudjanak beszélni.

Olyanokról, amelyekben a problémák azonosak más nemzetiségek vagy akár a többségi szlovák lakosság gondjaival. Egy ilyen helyzet nem azt az esetleges reakciót váltaná ki, hogy a kisebbségek már megint akarnak valamit, vagy akár hogy „veszélyt” jelentenek. Sokkal inkább azt, hogy a nemzetiségi identitásuk megőrzése mellett ugyanazt akarják, amit mindenki: jól akarnak élni Szlovákiában

– tette hozzá.

A magyar kormánnyal való kapcsolatáról elmondta, hogy beiktatása óta még nem beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, de valószínűleg az európai vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján vagy a V4-találkozón, Pozsonyban találkoznak majd. Hozzátette, természetesen beszélni fog a magyar kormányfővel, hiszen „nem is lehetne kihagyni, hogy a két ország viszonyáról akár informálisan beszéljünk”.

Ódor Lajos Ukrajna támogatására is kitért. Mint mondta, a NATO arról szól, hogy ha valaki azt látja, hogy a szomszédnak ég a háza, akkor „miért ne menne oda egy vizes vödörrel, miért ne segítene eloltani a tüzet?”

Szerinte ez most nem arról szól, hogy az ukránok provokálták volna ki a háborút, hanem az történt, hogy valaki megtámadta az országukat, és azt követeli, hogy azok a területek, amelyek eddig Ukrajnához tartoztak, más állam részei legyenek. Ez semelyik ország számára nem lehet elfogadható, amely hosszú távú békét szeretne – fogalmazott a miniszterelnök.

Persze rövid távra vonatkozóan sokan mondják azt, hogy ha nem védekeznének, akkor már vége lenne a háborúnak. De gondoljunk bele, ha valaki éppen erőszak áldozatául esik, annak sem mondanánk, hogy ne ellenkezzen, mert akkor gyorsabban túl lesz a megerőszakoláson. Ilyen szempontból egyáltalán nem értem azokat, akik azt mondják, hogy az ukránok mindenféle ellenállás nélkül adják oda a területeiket egy másik országnak

– magyarázta.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország más álláspontot képvisel, mint a NATO, Ódor Lajos azt mondta, „minden államnak joga van olyan álláspontot képviselni, amilyet akar. Csak aztán ha valaki elég sokáig foglal el a NATO vélekedésével szembeni álláspontot, akkor egy idő után a többiek megkérdőjelezik, hogy az érintett állam miért tagja a szövetségnek”.

Mint megírtuk, szeptember 30-ra tűzte ki Szlovákiában az előrehozott parlamenti választások időpontját Boris Kollár, a törvényhozás elnöke pénteken. Ezzel kezdetét vette a hivatalos kampányidőszak. Az előrehozott parlamenti választások kitűzésére amiatt került sor, hogy tavaly decemberben – a korábban a kormánykoalíció részét alkotó liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson – megbukott Eduard Heger szeptembertől kisebbségben kormányzó kabinetje.