Meghalt a Pentagon-iratok kiszivárogtatója

Meghalt Daniel Ellsberg, az amerikai kormány elemzője, aki a Pentagon-iratok kiszivárogtatásával a világpolitika egyik leghíresebb informátorává vált. 92 éves volt. Halálát családja is megerősítette.

Márciusban Ellsberg bejelentette, hogy operálhatatlan hasnyálmirigyrákja van. Azt mondta, hogy három-hat hónap van hátha az életéből, nem akar kemoterápiát kapni, és hospice-ellátást biztosítottak neki − írta meg a The Guardian. 

„Fizikai fájdalmaim nincsenek” − írta Ellsberg, hozzátéve: „A kardiológusom engedélyt adott arra, hogy felhagyjak az elmúlt hat év sómentes diétájával. Ez drámaian javította az életemet: a kedvenc ételeim fogyasztásának örömét!”.

A háborúnak vége lesz, mi pedig börtönbe megyünk.

Erre készült Daniel Ellsberg és Anthony Russo, az a két amerikai férfi, aki átadta a sajtónak a „Pentagon-iratok” néven ismert tanulmányt. A 7000 oldalas titkosított anyag a vietnámi háború történetét dolgozta fel, jórészt titkos információk alapján. A munkát még Robert McNamara, Johnson demokrata elnök védelmi minisztere rendelte meg. Azt azonban esze ágában sem volt nyilvánosságra hozni, hiszen az anyagból két dolog még a legelfogultabbak számára is kiderül: a vietnámi háború nem egyszerűen drága, kegyetlen és véres, de az amerikaiak számára megnyerhetetlen fegyveres konfliktus; ráadásul ezt már 1955 óta az összes amerikai elnök és adminisztrációja tudja.

Daniel Ellsberg maga is szerzője volt a tanulmánynak. Személyes tapasztalatai voltak arról, hogy hosszú évek óta a háború sehova nem mozdul, és ezzel a hadsereg irányítói éppúgy tisztában vannak, mint a politikusok, akik egymás között nyíltan beszélnek erről, de a nyilvánosság előtt szemérmetlenül hazudoznak.

A háború végére, 1975-re több mint 58 ezer amerikai halt meg, és 304 ezer sebesült meg. Közel 250 ezer dél-vietnámi katona, mintegy egymillió észak-vietnámi katona és vietkong gerilla, valamint több mint kétmillió civil halt meg Észak- és Dél-Vietnámban, Laoszban és Kambodzsában.

A Pentagon-iratok 1971-ben keltettek szenzációt, amikor − először a The New York Times, majd a The Washington Post és egyéb lapok is − közzétették őket, miután a legfelsőbb bíróság felülbírálta a Nixon-kormányzatot abban a kérdésben, hogy a közzététel veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot.

A történetet 2017-ben a Steven Spielberg által rendezett, Oscar-díjra jelölt The Post című film mesélte el újra, amelyben Ellsberget a brit Matthew Rhys színész alakította.

Ellsberg az 1950-es években az amerikai tengerészgyalogságnál szolgált, de a 60-as évek közepén a védelmi minisztérium civil elemzőjeként Vietnámba ment, ahol a felkelés elleni taktikákról készített tanulmányt. Amikor kiszivárogtatta a Pentagon-iratokat, a Rand Corporationnek dolgozott.

2021-ben, fél évszázaddal azután, hogy kitálalt, a The Guardiannek nyilatkozott: „Miután két évet eltöltöttem Vietnámban, nagyon határozottan kijelentettem, hogy nincs kilátás semmiféle előrelépésre, ezért a háborút nem szabad folytatni. És ez lett az amerikai emberek többségi véleménye, már mielőtt a Pentagon-iratok nyilvánosságra kerültek volna. Azonban ez nem volt hatással Richard Nixon elnökre.”

1973-ban Ellsberget bíróság elé állították. Kémkedéssel, összeesküvéssel és kormányzati tulajdon eltulajdonításával vádolták, amelyek együttesen 115 év börtönbüntetést jelenthettek. A vádakat a kormány súlyos kötelességszegése miatt ejtették, beleértve az Ellsberg pszichiáterének irodájába történt betörést, amely része volt a Watergate-botránynak, amely 1974-ben Nixon lemondásához vezetett.