Politikai elemző: A magyar kormány feltűnési viszketegségben szenved

További Külföld cikkek

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is jelen volt a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Az ukránok szerint a tárcavezető ismét fenyegető hangot ütött meg Kijevvel szemben. Dmitro Tuzsanszkij, az Ungváron működő Közép-európai Stratégiai Intézet igazgatója, a magyar–ukrán diplomáciai kapcsolatok szakértője elmagyarázta, hogy Magyarország miért támogatja Oroszországot.

Szijjártó Péter a konferencián többek közt arról beszélt, hogy az energiapolitikában két ország (Ukrajna és Horvátország – a szerk.) kihasználja Magyarország szorult helyzetét.

Magyarországot két útvonalon látják el olajjal. Most mindkét ország őrült módon, egymással összehangolva emeli a tranzitdíjat

– mondta a politikus, aki arról is beszélt, hogy „biztosítanunk kell, hogy egyetlen országnak se váljon előnyére, ne használhassák ki a mostani krízisszerű energiahelyzetet, és semmilyen országnak ne legyen haszna abból, hogy mások számára tranzitországként működik”.

A fentiek előzménye volt, hogy az ukránok a háború kezdete óta már többször is emelték a díjat, és tavasszal további emeléseket lengettek be a nyárra is. Ezek egyike már életbe is lépett: június 1-jén az ukránok 25 százalékkal emelték a díjat. Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban azt mondta csütörtökön: „Szinte már az is jó hír, hogy Ukrajnán keresztül zavartalanul érkezik az olaj, még azzal együtt is, hogy Ukrajna ismét jelentősen emelte a tranzitdíjat”.

Abszurdum, állítja a szakértő

„Abszurd viselkedésükkel a magyarok fel akarják hívni magukra a figyelmet. Az oroszok iránti lojalitásukat is meg akarják mutatni, és ez az orosz stratégia része. Ez politikai játszma” – vélekedett Dmitro Tuzsanszkij. Megjegyezte, hogy Szijjártó Péter egyszer sem beszélt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, mióta kitört az orosz–ukrán háború.

„Szijjártó a teljes körű invázió kirobbanása óta egyszer sem hívott fel minket, és nem is járt Ukrajnában, de gyakran utazik Oroszországba, és nemrég Budapesten fogadta a Roszatom vezetőit. Ez borzalmas attitűd, amelynek politikai és egyéb következményei már láthatóak” – tette hozzá a szakértő.

A szakértő korábban arról beszélt, hogy az általuk végzett felmérések alapján Kárpátalján szinte nulla az esélye az etnikai konfliktusnak, de ettől függetlenül vannak valós feszültségek. Erre példaként hozta fel, hogy 2017 óta az oktatási reformok miatt a magyar kisebbségi állami iskolákban egyre több órát kell ukrán nyelven tanítani.