Így lopta el Orbán Viktor a show-t a brüsszeli csúcson

A találkozó előtti napon magyar újságírók egy csoportjával találkozott Ódor Bálint, hazánk európai uniós nagykövete, így több részletet is megtudhattunk az EU-csúcs kulisszatitkairól. Szóba került a 2024-es magyar soros elnökség, és az azzal kapcsolatban felmerült negatív lehetőségek is. Ódor Bálint óvott az elhamarkodott megállapításoktól, és egyértelművé tette:

a Tanácsban nagy a támogatottsága a magyar elnökségnek, és egyébként már jóváhagyták az uniós elnökség programját.

A nagykövet megerősítette, hogy bár korai fázisában van még a felvetés, de a tervezett uniós költségvetési revíziót nem támogatjuk. Ódor emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság tett javaslatot a költségvetés felülvizsgálatára, de végül az állam- és kormányfőkből álló Tanácsnak kell megvitatni, és dönteni erről.

Ekkor még semmi nem látszott abból a politikai viharból, amit a migráció ügyében kavart csütörtök éjjel a magyar és a lengyel kormányfő. Ehhez az alapozást talán az a kormányfői poszt jelentette, amelyet Orbán Viktor még a kétnapos találkozó csütörtöki kezdete előtt röviddel tett ki Facebook-oldalára. Ebben egyetlen kérdést tett fel: hol a pénz? Mire költötte az unió vezetése az erre a pénzügyi ciklusra korábban elfogadott összegeket? 

Az uniós magyar nagykövet kitért a migráció kérdésére, amelyről már előzetesen is ismert volt, hogy téma lesz a tagállamok vezetői között, és határozottan megerősítette, a kötelező kvóta számunkra elfogadhatatlan. Ódor megjegyezte, hogy az Európai Tanács ebben az ügyben kialakította már álláspontját, a vitája a mostani csúcstalálkozón várható, de úgy általánosságban a tagállamok egy része sem túl lelkes, és árgus szemekkel figyeli, hogy vajon emelkedett-e a menekültek száma az utóbbi időben Európában.

Vacsoráig minden rendben volt

A találkozó a meghirdetettnél két órával előbb kezdődött, sokan reménykedtek, hogy talán nem nyúlik bele az éjszakába. Tévedtek. Az állam- és kormányfők egyeztettek biztonságpolitikai kérdésekben a főtitkári poszton újabb egy évvel megerősített Jens Stoltenberggel. Ennek konklúziója az lett, hogy végül 3,5 milliárd euróval megemelték az Európai Békekeret pénzügyi felső határát, amelyből Ukrajnának is jut támogatás.

Ugyancsak egyetértés volt abban, hogy Európának komoly figyelmet kell fordítania saját védelmi képességeinek megerősítésére, ezért felszólították a tagországokat a közös lőszer- és rakétaszállítás megoldására, valamint az európai lőszergyártás felgyorsítására. Miután ez egy EU-NATO találkozó is volt, így ezen már az új tag, Finnország is képviseltette magát.

Ezt követően a csúcs résztvevői ráfordultak az ukrajnai kérdés megvitatására. Kora estig ebben sem voltak komoly nézeteltérések, ezért is sikerült megfogalmazni és elfogadni a közös dokumentumot Ukrajnáról. Ez a meglehetősen általános szöveg azt erősíti meg, hogy Európa továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatásában az orosz agresszor elleni harcában. Áttekintették, hogy hol áll az Európai Békekeret, amely lehetővé teszi, hogy leszállítsanak Ukrajnának egymillió darab tüzérségi lőszert, valamint közös beszerzéssel rakétákat.

Újólag nyugtázták az uniós csatlakozás érdekében eddig tett ukrán lépéseket, amelyekkel Kijev igyekszik megfelelni az előírt feltételeknek. Hasonlóképpen támogatják Moldovát is az uniós csatlakozási folyamatban.

Nagyjából ekkor tartottak a vezetők egy hosszabb szünetet, majd este 9-kor vacsoráztak. Eközben – vagy ezt követően – robbantottak a lengyelek és a magyarok a migrációs napirendi pont kapcsán.

Mi az, hogy nélkülünk is átment a tervezet?

Orbán Viktor közölte, elfogadhatatlan az az álláspont, amelyet az unió képvisel a migráció kérdésében. Rögtön csatlakozott hozzá Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is, aki egyébként már korábban is előállt egy nagyon kemény, ötpontos javaslattal a migráció kérdésében. Ebben Varsó nemet mond a migránsok kényszeráttelepítésére, a vétójog, a szuverenitás, a tagállamok önálló döntéshozatalát biztosító elvek megsértésére, és elutasítja azt is, hogy Brüsszel büntetéseket szabjon ki a tagállamokra, ha azok mégsem teljesítik a rájuk kirótt kvótákat.

A tervezet értelmében az uniós költségvetésből több pénzt kell szánni a külső határok hatékony őrizetére, és meg kell reformálni a Frontex határ- és partvédelmi ügynökséget, hogy az hatékonyan küzdhessen az embercsempészek ellen. Ugyanakkor több uniós eszközt kell szánni az EU-val határos országok fejlesztésére is. A lengyel tervezet egyik pontjában az unióba érkező bevándorlók szociális juttatásainak csökkentését javasolják, továbbá azt, hogy ne tűrjék tovább a civilszervezetek együttműködését az embercsempészekkel, illetve az EU az Interpol segítségével hatékonyabban lépjen fel az utóbbiak ellen.

A magyar és a lengyel kormányfő tehát egyértelművé tette, hogy addig nem hajlandók elfogadni egy közös nyilatkozatot a Tanácsban elhangzottakkal kapcsolatban, amíg az általuk felvetett problémákat nem korrigálják. Éjjel egy óráig a német kancellár, a francia elnök és az Európai Tanács elnöke igyekezte személyesen meggyőzni Orbán Viktort és Mateusz Morawieckit, de nem jártak sikerrel.

A helyzet egyébként odáig fajult, hogy végül másnap tényleg nem lett közös nyilatkozat a migráció kérdésében. Mindössze a tanács elnöke, Charles Michel tett közzé megállapításokat ezzel kapcsolatban. Azt írta, rögzítették Magyarország és Lengyelország kifogásait, hogy csak egy olyan végső Menekültügyi Paktumot lehessen életbe léptetni, amelyet konszenzussal fogadnak el, és amelyben nem kötelező jellegű, hanem például önkéntes a menekültek szétosztása és befogadása a tagállamok között.

Az uniós ügyekben mértékadó Politicónak nyilatkozó holland kormányfő, Mark Rutte megerősítette, hogy a magyar és a lengyel ellenkezés dacára a már elfogadott migrációs javaslat életbe lép, annak ellenére is, hogy sem Budapestnek, sem pedig Varsónak nem tetszett, ahogyan elfogadták azt.

Magyarország és Lengyelország a migrációs paktum tartalma mellett azt is kifogásolta, hogy erről legutóbb egyszerű többségi szavazással hoztak döntést, megkerülve a szokásos eljárásrendet, amely az összes tagállam egyhangú támogatását igényli.

A migrációs paktum leginkább Olaszországnak kedvez, a megállapodás értelmében ugyanis a bevándorlókat szétosztanák a tagállamok között, így Olaszországra – ahol idén már több mint 50 ezer bevándorlót regisztráltak az ENSZ adatai szerint – sokkal kisebb teher nehezedne, mint most.

Másnap, azaz péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjújában Orbán Viktor azt mondta az előző este történtekről, hogy

szabadságharc volt, nem lázadás!

A magyar miniszterelnök emlékeztetett, korábban megegyeztek abban, hogy minden bevándorlási szabályt csak teljes konszenzussal fogadnak el, ezzel szemben „egy puccsszerű lépéssel” néhány ország átnyomta a bevándorlási kvótákat. Orbán Viktor beszélt a költségvetés tervezett módosításáról is, vagyis arról, hogy a bizottság bejelentette, elfogyott a pénz, és most újabb eurómilliárdokat kérnek a tagállamoktól. Hozzáfűzte, hogy az unió ebből 50 milliárd eurót Ukrajnának adna úgy, hogy nem tudják, mire ment el az eddig Ukrajnának juttatott 70 milliárd euró.

Végül mindenki ment a dolgára

Terítéken volt még Kína is a második napon, ám az erről elfogadott dokumentum egyetértést mutat. Ezt erősítette meg záró sajtótájékoztatóján Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is, aki három területet emelt ki. Az első szerint ugyan folytatni kell az együttműködést Kínával, de csak az európai értékek mindvégig történő szem előtt tartásával. Folyamatosan napirenden kell tartani az emberi jogok helyzetét az ázsiai országban, végül Pekinget be kell vonni a globális kérdések rendezésébe, nem szabad hagyni, hogy csak kívülállóként szemlélődjön. Már csak azért is, mert Kína az ENSZ BT állandó tagja, így felelőssége van a klímakérdésekben éppúgy, mint az orosz–ukrán háború rendezésének megteremtésében.

Végül péntek délután a résztvevők kezet ráztak, és ment mindenki a dolgára, hogy legközelebb októberben feszüljenek egymásnak, ha addig sem sikerül rendezni elfogadható módon a Menekültügyi Paktumot és az uniós költségvetés kiigazítását.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (középen j2) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfői kétnapos tanácskozásának második napján Brüsszelben, 2023. június 30-án. Fotó: Fischer Zoltán / MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda)