Sebastian Kurz bennfentes információt osztott meg Orbán Viktorról

A volt kancellárnak feltett első kérdés az volt, hogy hiányzik-e neki a politika. „Ez nehéz kérdés, mert szerettem benne dolgozni, és szerettem a csapatomat, tíz évet töltöttem kormányon. Szolgálhattam az országunkat, ez pedig nagyszerű érzés.” Sebastian Kurz elmondta, korábban a politikán kívül semmi mást nem csinált, így „érdekes volt újoncként belépni a versenyszférába”, ahol jelenleg tevékenykedik.

A legrosszabb a politikai karrierem alatt az volt, hogy az ember mindig egy belső morális harcot vív, folyamatosan emlékeztetik arra, ha valamit mások máshogy látnak. A legjobb a karrieremben az volt, hogy a hazámért dolgozhattam.

Leszögezte, hogy számára kormányozni könnyebb volt a szélsőjobboldallal, mert több közös álláspontot talált velük. „Számos eredményt értünk el közösen. Nagyon rövid idő alatt tudtunk rengeteg dolgot véghez vinni. Ám minden koalíciónak megvannak a jó és a rossz oldalai”.

Orbán Viktor történetei

A nemzetközi politikába korán belekóstolt Kurz, így azt kérdezte beszélgetőpartnere, hogy mennyire vált az előnyére, illetve a hátrányára a fiatalsága. Elárulta, eleinte hátrány volt a kora, rendkívüli médiaérdeklődés kísérte, és számtalanszor ezt emelték ki hátrányként. Amikor később külügyminiszter lett, már várta, hogy újra fegyverként használják ellene a fiatalságát, de nem így lett, sőt előnyt kovácsolt belőle.

Hé! Ezzel a fiatal politikussal szeretnék találkozni!

– fordultak hozzá az emberek. Ezt követően kitért arra, hogy számos politikussal kiválóan együtt tudott dolgozni, számára azok voltak a legérdekesebbek, akik rendkívül sok tapasztalattal rendelkeztek. Imádta a közös munkát Orbán Viktorral és Angela Merkellel – árulta el Sebastian Kurz, hozzátéve:

Külügyminiszterként az első olyan politikai szereplő volt, aki kritikával élt a bevándorlással szemben. „Nagyon nehéz időszak volt az illegális migráció elleni harc, még 2015-ben mindenki üdvözölte őket, ugyanakkor az elsők között voltam, aki azt hangsúlyozta, ezt le kell állítani. Emiatt sokan kritizáltak, ugyanakkor mindig az volt a benyomásom, nem agresszív vagy rasszista vagyok, hanem racionális.”

Elmondta, az elmúlt két évben megváltozott a közvélemény, akik korábban kritizálták a migrációs álláspontját, azok mára támogatják. Ám „nem hangzatos szavakat kell hangoztatni, hanem meg kell állítani ezt a folyamatot” – hangsúlyozta, hozzátéve: a külső határok még mindig nem biztonságosak, az embercsempészek továbbra is jól keresnek. Majd emlékeztetett: külügyminiszterként Szijjártó Péterrel dolgozott elsősorban, és együtt, közösen hívták fel a figyelmet arra, hogy a rendszer működésképtelen. Felhívta arra a figyelmet, hogy a migránsok között is vannak különbségek, azokkal nincs probléma, akik az országokat építeni, dolgozni érkeznek, legálisan.

Nagyon jó a kapcsolat Magyarország és Ausztria között. Természetesen Ausztria nem része a visegrádi négyeknek, ugyanakkor kiváló kapcsolatot ápol a szomszédos országokkal. Mi vagyunk a híd építői, nem panaszkodhatok a nemzetközi kapcsolatokra. Ugyanakkor nagyon más Európába léptünk be a járvány és a háború után, és az unión belül nincs közös álláspont, vízió.

Kurz szerint most dől el, hogy Európa a világban milyen szerepet tölt majd be, már látja a globális hatalmi eltolódást. „A fő célnak a gazdasági sikernek kell lennie. A munkahelyek alapvető fontosságúak a jólét, a jó életkörülmények szempontjából” – hangsúlyozta a volt osztrák kancellár, megjegyezve, hogy csak így lehet fejleszteni az iskolai és egyéb rendszereket. Kiemelte, Magyarország számos szempontból kiemelkedően teljesít.

Európa sokszínűsége és az erős Amerika

„Külügyminiszterként leginkább Európa sokszínűsége volt számomra a legvonzóbb” – szögezte le beszédében Sebastian Kurz. Az unió korábbi mottóját – egyesülve a sokszínűségben – emelte ki, amelynek szerinte a napjainkban is igaznak kell lennie. Különösen fontosnak tartja az egységet, az emberek és az országok közötti különbségek elfogadását. „Mindig szerettem azt a gondolatot, hogy az Európai Unió a szubszidiaritás elvét használja” – fogalmazott.

Beszélgetőpartnere, Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója felvetette: nyomásgyakorlás folyik Magyarországgal szemben az uniós forrásokon keresztül. Erről a volt osztrák kancellár elmondta, habár megvan a konszenzusra törekvés, nagy változásokat mégsem tapasztalhatunk az unióban,

minden ugyanúgy marad a nagy beszélgetések után is. 

Az amerikai politikával kapcsolatban azt hangoztatta a volt osztrák kancellár, globális kérdés a demokraták és republikánusok összefogása. Úgy véli, Kínával olyan kapcsolatot kell kialakítani, amely következtében gazdasági együttműködés alakulhat ki. „Bízom benne, hogy Amerika megváltoztatja az álláspontját Kínával kapcsolatban, a kontinensünk pedig megtalálja a saját álláspontját.” Ezzel utalva Európa amerikai alárendeltségére.

A háborús álláspontjáról is kérdezték, amiről elmondta, a szomszédban dúló háborús konfliktus borzasztó, és reméli, minél hamarabb megtörténnek a béketárgyalások.

Putyin számára a vereség nem opció

– vélekedett Kurz, aki szerint a háborút nem lehet a megoldani a harcmezőn. Abban bízik, hogy a közel-keleti államok a béke felé terelik majd Vlagyimir Putyint. Hozzátette, jelenleg is a munkájából adódóan ezen a területen tevékenykedik az Ábrahám-egyezmények Békeintézetének (AAPI) tanácsadójaként. Végezetül elárulta, hogy jól érzi magát ebben a szerepben, és örül, hogy nem a politikával kell foglalkoznia.

 (Borítókép: Sebastian Kurz 2023. július 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)