A Monopolyból ismert ingyen szabadulhatsz kártyával menekülne Trump a börtöntől

Mint beszámoltunk róla, újabb jogi ügyben, ezúttal a 2021. január 6-i események kapcsán emeltek vádat Donald Trump korábbi amerikai elnökkel szemben, aki a vád szerint közvetlenül hozzájárulhatott ahhoz, hogy hívei megostromolták az amerikai törvényhozás, a Capitolium épületét, hogy így akadályozzák meg a 2020-as elnökválasztást megnyerő Joe Biden elnöki beiktatását.

Trump Truth Social nevű közösségi oldalán az eljárás kapcsán – amiben egyébként rajta kívül hat további személyt, köztük négy ügyvédet vádolnak – azt írta, hogy „semmi rosszat nem tettem, több ügyvéd tanácsát követtem”, azaz a felelősséget maga helyett másokra terelné.

Ugyanakkor amíg a tárgyalás után az esküdtszék nem dönt az Egyesült Államok  45. elnöke sorsáról, addig Trumpot megilleti az ártatlanság vélelme. Azonban Trumpnak a felmentésre nemcsak a tárgyalóteremben van esélye, amennyiben az esküdtszék ártatlannak találná,

Ugyanakkor az „önpardon” precedens nélküli eset lenne, és ha morálisan megkérdőjelezhető is, jogilag lehet alapja annak, hogy egy elnök saját magát részesítse kegyelemben.

Teljesen valószerű lehetőség Trump visszatérése

Jelenleg valószerű opció, hogy Donald Trump megnyeri a 2024 februárjában kezdődő republikánus előválasztást, mivel kihívói nem igazán támadják a közvélemény-kutatásokat toronymagasan vezető korábbi elnököt,

A republikánus elnökjelöltség megszerzése után pedig akár az újrázásra készülő Joe Bidennel szemben is esélyes lehet – egy nemrégiben publikált kutatás szerint egy hipotetikus Biden–Trump megismételt párharc esetén jelenleg a teljes lakosságra nézve mindketten 43 százalékponton állnak, míg a regisztrált demokrata és republikánus szavazók közül utóbbiak biztosabbak abban, hogy egy ilyen választáson saját pártjuk jelöltjére szavaznának – a republikánusok 88 százaléka szavazna Trumpra, 83 százaléka Bidenre.

A független szavazók között jelenleg az inkumbens Biden áll jobban, a magát se nem republikánusnak, se demokratáknak nem valló szavazóknak ugyanis 42 százaléka voksolna a demokrata elnökre, míg 37 százalék az immáron három tárgyalásra váró Trumpra húzná be az X-et.

Igaz, a tárgyalások megkezdése és az ezekről szóló sajtóbeszámolók és értesülések a függetlenek körében gyengíthetik Trumpot, ami nehezítheti, hogy 2020-szal ellentétben jövőre legyőzze Bident.

Részesítheti-e kegyelemben magát egy elnök?

Már az precedens nélküli eset, hogy egy korábbi elnökkel szemben vádat emel egy szövetségi vagy egy állami ügyészség, Trump ellen pedig már két szövetségi ügyben és egy New York-i esetben is vádat emeltek. Ráadásul potenciálisan Georgiában is megtörténhet a közeljövőben ugyanez, amiért Trump egy telefonbeszélgetés alapján nyomást gyakorolhatott a déli állam választásokat felügyelő – egyébként republikánus – tisztviselőjére, amikor telefonon arra kérte, találjon neki 11 780 szavazatot, amivel megfordította volna az államban Biden győzelmét.

Azonban ha azt feltételezzük, hogy a tárgyalások majd lassan haladnak – bár Jack Smith megbízott ügyész gyors tárgyalást ígért a Capitolium ostroma kapcsán elindított eljárásban, ugyanakkor ha csak egy esküdt nem ért egyet a döntéssel, hosszú ideig elhúzható az eljárás –, és ha Trumpnak egy erős kampánnyal és a polarizált közbeszéd kihasználásával a büntetőjogi ügyek élét politikailag sikerül gyengíteni, akkor akár 2025. január 20-án be is iktathatnák elnöknek.

– amennyiben nem élnek a 25. alkotmánykiegészítéssel, amire hivatkozva ideiglenesen az alelnök látná el az elnök feladatait, vagy ha nem indítanának ellene alkotmányos elmozdítást (impeachment).

Viszont így egy Amerikában rendkívüli, precedens nélküli eset történne: az elnök – amennyiben elítélnék – a börtönbe kerülne, miközben elméletben akár kegyelemben is részesíthetné magát. Az eddig csak akadémiai vitának számító kérdés pedig akár valóssága is válhat, amennyiben Trump visszaszerezné az elnöki székét.

Eddig egyetlen elnök sem próbálta magát kegyelemben részesíteni, még a Watergate-botrány miatt megbukó és lemondani kényszerülő Richard Nixon sem. Pedig ő elgondolkodtatott rajta, ám erről végül tanácsadói lebeszélték.

Az amerikai alkotmány ugyanis igen tágan határozza meg a kegyelem fogalmát, és az elnök számára széles körű felhatalmazást ad a szövetségi bűncselekmények megbocsátására. Kivéve az impeachmenttel kapcsolatos eseteket, ahogy állami bűncselekményekért szintén nem adhat kegyelmet.

Ezeken kívül az alkotmány semmit sem szól a kegyelemről, így arról sem, hogy az elnök részesítheti-e magát ebben – vélhetően a honalapítók erre az esetre nem gondoltak.

A történelmi példák nem sokat segítenek

Az amerikai kereskedelmi tévé, a CBS online híroldala még Trump legutóbbi, a titkos dokumentumok illegális birtoklása kapcsán emelt vádakkal kapcsolatban keresett meg több jogászprofesszort és szakértőt, hogy utánajárjanak, az amerikai jogban rendkívül fontos precedensek mit mondanak ilyen esetben.

Mark Tushnet alkotmánytudós például úgy fogalmazott, hogy a válasz azért sem egyszerű, mert egyrészt ilyenre még sosem volt kísérlet,

A kegyelemnek egy fontos kitétele van, hogy jövőbeni esetekre nem vonatkozhat, csak már megtörtént eseményekre, azonban az elnöknek már a bírósági eljárás elindítása előtt is lehetősége van kegyelmet adni – erről még a Legfelsőbb Bíróság döntött 1866-ban.

Brian Kalt, aki 2008-ban írt egy tanulmányt az elnöki önkegyelemről, úgy látja, hogy a honalapítók vagy nem gondoltak erre az eshetőségre, vagy eleve lehetetlennek tartottak, hogy ilyenre valaha is sor kerülhetne.

Mint előbb említettük, Nixon esetén merült fel, hogy ő maga is felhasználná a Monopoly játékból ismert szabadulj ingyen kártyát. Viszont erről – részben tanácsadói javaslatára – letett, részben pedig az Igazságügyi minisztérium 1974-es memója úgy határoz, hogy erre nem lett volna joga a republikánus politikusnak.

Ebben a memóban úgy fogalmazott a legfőbb ügyész – aki egyben kvázi igazságügyi miniszter is –, hogy alapesetben senki sem bíráskodhat saját maga felett, így a lehetséges önfelmentésre sem kerülhetne sor.

Kalt úgy látja, hogy a kegyelemben való részesítés eleve olyan dolog, amit az elnök valaki másnak nyújthat, azaz saját magának nem. Ugyanakkor hozzátette, szerinte

bár hozzátette, ő ezt nem így látja.

Bármi történne is, a Legfelsőbb Bíróság döntene

Abban Kalt és egy másik szakértő, Jeffrey Crouch is egyetért, hogy ha Trump magát kegyelemben részesítené, akkor valószínűleg a Legfelsőbb Bírósághoz kerülne az ügy. B Kalt szerint az még egyáltalán nem világos, hogyan jutna el az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz, hiszen ahhoz valakinek be kéne perelnie Trumpot, hogy a kegyelemben való részesítés őt személyesen sértette a jogaiban, amit Tushner szerint elég nehéz bizonyítani – annak ellenére, hogy ha egy elnök saját magát kegyelemben részesítené, az nagyon vitatott eset lenne.

és míg Nixon idején a liberális és konzervatív szavazók is ugyanazokból a forrásokból tájékozódtak, addigra a 2010-es években már annyira eltávolodtak egymástól a táborok, hogy kvázi két különböző világban élnek. Így még ha a demokraták elfogadhatatlannak tartanának is egy ilyen hipotetikus esetet, a republikánus szavazók akár támogathatnák is az elnököt a kegyelmezési jogának önmagán történő használatában.

(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Brandon Bell / Getty Images)