Ohio lett az amerikai abortuszvita következő csatatere

Ohióban népszavazást tartottak három, a választási rendszert érintő kérdésben. A referendumot egy republikánus politikus kezdeményezte azzal a céllal, hogy nehezebb legyen az államban érvényes döntést hozni népszavazás útján. A kezdeményező, Brian Swartz elismerte, hogy az ősszel esedékes, abortuszjogokat érintő szavazást akarta megfúrni ezzel. A beadvány háromféleképpen bonyolította volna a népszavazás kezdeményezésének és eredményességének folyamatát. 

Először is, innentől kezdve az állam összes megyéjéből szükséges lett volna aláírást szerezni egy népszavazás sikeres kezdeményezéséhez – eddig a feléből kellett. Másodszor, a kiegészítés eltörölte volna a hibás aláírások pótlási határidejét, tehát amennyiben elsőre nincs minden rendben a támogatókkal, akkor nem valósulhatott volna meg a referendum. Harmadszor pedig a szavazás érvényességéhez szükséges többséget 50 százalék plusz 1 szavazatról megemelte volna 60 százalékra. 

Az emberek novemberben egy újabb népszavazáson döntenek majd arról, hogy garantálja-e a terhességmegszakításhoz való jogot Ohio állam alkotmánya. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az abortuszhoz való jog alaptörvényben foglalt védelme pont elhasalt volna ilyen szabályok mellett, ugyanis a támogatók aránya 59 százalékos volt júliusban. Azonban a lakosság megszavazta, hogy marad az egyszerű többség, így november 7-én legnagyobb valószínűséggel az alkotmánykiegészítésre voksolók akarata fog érvényesülni. 

Az ország demokrata párti elnöke, Joe Biden közleményben üdvözölte az ohiói választók döntését, továbbá odamondott a republikánusok abortuszellenes szárnyának. 

Ez a kezdeményezés egy nyilvánvaló kísérlet volt a választók beleszólásának gyengítésére és arra, hogy tovább csorbítsák a nők szabadságát a saját egészségügyi döntéseik meghozásában. Az ohióiak hangosan és világosan beszéltek, a demokrácia nyert

– fogalmazott Biden. 

Többé nem alkotmányos jog az abortusz

Az Amerikai Egyesült Államokban tavaly júliusban megszűnt az abortuszhoz való jog alkotmányos garanciája. Meglepő fordulat ez egy olyan országban, ahol a lakosság 85 százaléka ellenzi az terhességmegszakítások szigorú korlátozását.

Az amerikai társadalom nagy része nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság döntésével. Azonban a keresztény és az abortuszellenes pro-life szervezetek tekintélyes lobbierővel és politikai tőkével rendelkeznek. Ezt a befolyást pedig arra használták a közelmúltban, hogy velük egyező véleményt képviselő alkotmánybírákat juttassanak az amerikai igazságszolgáltatás csúcsára. A korábbi elnök, Donald Trump négy olyan legfelsőbb bírót nevezett ki a republikánus többségű Szenátus jóváhagyásával, aki közismerten abortuszellenes álláspontot képvisel.

A kilenctagú Legfelsőbb Bíróság feladata többek között az alkotmánybíráskodás és -értelmezés. Az 1787-ben íródott alkotmány és annak kiegészítései az ország jogrendszerének alapkövei. Azonban sem a csatolmányok, sem az eredeti dokumentum nem írnak egyértelműen arról, hogy a nőknek alaptörvénybe foglalt joguk lenne dönteni magzatuk sorsát illetően. A jogi alappillér kétes rendelkezéseinek vizsgálata során a Legfelsőbb Bíróság 1973-ban hozta meg a 2022-ig precedensként használt döntést – a Roe kontra Wade ítéletet – az abortuszügyben.

Mi az Roe kontra Wade? 

A Roe kontra Wade a legfontosabb jogi precedens az abortuszjogot illetően, mert a Legfelsőbb Bíróságnak ebben az ügyben hozott ítélete nyomán fél évszázadon át alkotmányos garanciát élvezett a nők terhességmegszakításhoz való joga. 

Az ügy úgy kezdődött, hogy egy texasi nő, Norma McCorvey – jogi álnevén Jane Roe – 1969-ben váratlanul teherbe esett, azonban nem szerette volna megtartani a gyermeket. Csakhogy az akkor 21 éves nő Texasban élt, ahol az abortusz csak akkor volt legális opció, ha az anya élete veszélyben forgott. Az ügyvédei pert indítottak a Legfelsőbb Bíróságon az államügyésszel, Henry Wade-el szemben, arra hivatkozva, hogy Texas állam abortusztilalma alkotmányellenes. 

A legfelsőbb bírák négy éven keresztül vitatták az ügyet, mire döntésre jutottak. Eközben megszületett McCarthy kislánya, akit egy házaspár adoptált. 1973 januárjában az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága kimondta, hogy az abortuszhoz való jog minden nőt megillet az alaptörvény értelmezése szerint. Az alkotmány felülírja a tagállamok által hozott törvényeket, így a bíróság döntése azonnal legalizálta az Egyesült Államok egész területén a terhességmegszakítást. 

Aztán 49 évvel később, 2022-ben a Legfelsőbb Bíróság új tagjai nemes egyszerűséggel úgy döntöttek, hogy mégsem alkotmányos jog. A Roe kontra Wade-et egy Mississippi államban hozott abortusztörvény vizsgálata során felülbírálták. A 2022-es ítélet értelmében az amerikai alkotmány nem rendelkezik a magzatelhajtásról, így ennek értelmében a döntés tagállami szintre delegálja az abortuszt érintő törvényalkotást, aminek eredményeként a tagállamok közül 13 azonnal teljes körű abortusztilalmat vezetett be. Alabamában például 10-től 99 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható  az, aki mesterséges vetélést végez vagy végeztet az állam területén.

A széles körű autonómia miatt a szabályozások zavarossá váltak, mert államonként, de akár megyénként is eltérhetnek. És akkor így jutottunk el a héten történt ohiói eseményekhez, de más amerikai tagállamokban is sokszor apró harctereken folynak a politikai csatározások a „pro-choice”, azaz a választáspártiak és a „pro-life”, azaz az életpártiak közt. 

(Borítókép: Szavazók, miután bejelentették a népszavazás korai eredményeit Ohio államban 2023. augusztus 8-án. Fotó: Adam Cairns / USA Today Network / Reuters)